Székely Sándor tüdőgyógyász. Négy évtizede a Szilágyságban gyógyítja a betegeit
Fotó: Orbán Orsolya
Hosszú ideig a tuberkulózis (tbc) volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, ennek lecsengése után a fertőző kór helyét más légzőszervi panaszok vették át. Nemrég a tüdőgyógyászat számított a koronavírus-járvány frontvonalának, és a betegség utóhatásai ma is érződnek. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal a leggyakoribb légzőszervi betegségekről, illetve ezek lehetséges megelőzéséről beszélgettünk.
2025. május 07., 07:592025. május 07., 07:59
2025. május 07., 10:042025. május 07., 10:04
A szilágysomlyói kórház járóbeteg-gondozó részlegén találkoztunk dr. Székely Sándor tüdőgyógyász-szakorvossal, aki 2018 óta nyugdíjas, de ma is aktívan részt vállal a szilágysági kisváros és a megyeszékhely, Zilah szakorvosi ellátásából. Szilágysomlyó és Zilah között ingázik, mindkét városban rendel: betegei ragaszkodnak a szaktudásához, több mint négy évtizedes szakorvosi tapasztalatához, amit a marosvásárhelyi orvosi egyetem elvégzése után Bukarestben, Marosvásárhelyen, majd Zilahra kihelyezett tüdőgyógyászként szerzett.
Egészségügyi videós sorozatunk újabb részében egy olyan szakterületet járunk körül, amely
A Covid-járvány lecsengése óta is kezelésre szoruló szövődményekkel kilincselnek betegek a pneumológiai szakrendelőkben, így – a többi légzőszervi betegségeket is ideszámítva – a Szilágyságban is sok munkája van a tüdőgyógyásznak.
Eligazító tábla a szilágysomlyói járóbeteg-gondozó felé
Fotó: Orbán Orsolya
Az 1970-es és 80-as évekre a szakorvos úgy emlékszik, mint a tbc elleni küzdelem legfontosabb romániai időszakára, amikor az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt a Marius Nasta tüdőgyógyászati intézet országos programot futtatott az európai viszonylatban Romániában legelterjedtebb tuberkulózis megfékezésére.
„Százezer emberre átlagban 100-137 tébécés beteg jutott, ami Szilágy megyei viszonylatban évi több száz beteg kezelését jelentette.
A veszélyeztetett rétegek körében kellett a betegséget felfedezni, laboratóriumi vizsgálatokkal és tüdőröntgennel kimutatni, majd kezelni” – magyarázza az országos program sikertörténetét a szakember, ugyanis pár évtized alatt a kór megjelenését sikerült minimálisra, egyharmadára csökkenteni. A kedvező trend ma már a kórházi ágyak eloszlásán is meglátszik: a gümőkóros betegek kezelésére fenntartott részlegek országszerte minimálisra zsugorodtak, átadva helyüket más légúti betegségekben szenvedők számára.
A tüdőrák jelei egy röngenfelvételen. A tüdődaganat a legnehezebben gyógyítható rákos megbetegedés
Fotó: Orbán Orsolya
A tébécé egyértelműen a szegények betegsége volt.
Az életszínvonal növekedése, a gazdasági fellendülés felszámolta, illetve háttérbe szorította azt az egészségtelen környezetet, ahonnan a legtöbb fertőzött ember kikerült.
Az orvos szerint a kezelés nehéz részének számított a meggyőző munka, hogy miután a köpet- és a radiológiai vizsgálat kimutatta a tuberkulózist, a beteg azonnal elkezdje a kezelést, és azt kitartóan folytassa hat hónapig, függetlenül attól, hogy egészségi állapota két hét múlva már jelentősen javult.
a incidencia folyamatos csökkenésére. Jellemzően tíz ember közül – akinek a szervezetébe bejutott a Kock-bacillus – csak egy betegedett meg tuberkulózisban, de ezeket a gócpontokat kellett gyorsan és szakszerűen felszámolni. A terepező szakorvosok és az egészségügyi asszisztensek számára a köhögő emberek kerültek közelképbe, ők számítottak a tbc szempontjából fertőző gócpont gyanús vírushordozóinak. Más betegségektől eltérően ebben az esetben könnyebb volt a prevenciós munka.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Székely doktor tájékoztatása szerint a légúti betegségek felismerésének alapvető szimptómája a kitartó köhögés. ,,Ha három hétig tart, kötelezően szakorvoshoz kell fordulni. A köhögéses tünetek többsége egyszerű hűlés, amit különböző gyulladáscsökkentőkkel lehet kezelni, de ha ez nem hatásos, akkor a családorvos köteles szakorvosi vizsgálatra elküldeni a beteget” – hangsúlyozza a szakember. A kitartó köhögés mögött napjainkban is találkoznak tébécés betegekkel a tüdőgyógyászok. A betegek rendszerint olyan lecsúszott környezetből kerülnek ki, ahol a betegbiztosítás is nehéz kérdés. Az orvos azonban arra biztat mindenkit, hogy panaszával bátran forduljon orvoshoz, mert a tuberkulózis kezelése ingyenes, a program költségeit teljes egészében az állami fedezi.
A tüdőgyógyász a dohányzást tartja a légzőszervek legnagyobb ellenségének
Fotó: Orbán Orsolya
A tüdőgyógyászat szűrővizsgálatait elsősorban olyan környezetben dolgozók számára ajánlják, ahol a por és a különböző szennyező anyagok kiemelt rizikófaktort jelentenek. Rendszerint munkaügyi szakorvosok írják fel a kötelező szűrővizsgálatok elvégzését, amelynek a tüdőröntgen is része. A szakorvos a film alapján a tüdőn található legapróbb elváltozást is érzékeli. Székely doktor szerint gyakori jelenség a tüdődaganat, amelynek első számú okozójaként a dohányzást emeli ki.
Kisebb százalékban más hajlamosító tényezők is vannak – a levegőben található káros anyagok, a szennyezett levegőjű munkahely, stb. –, de legnagyobb gyakorisággal a rendszeresen dohányzó személyeknél fedeztem fel tüdődaganatot” – nyomatékosítja a szilágysági szakorvos.
A tüdőgyógyászati rendelőben is sok a munkája az asszisztensnőnek
Fotó: Orbán Orsolya
A dohányzás másik nagy veszélye az obstruktív bronchopneumopathia (tüdőbetegség) – egy asztmás jellegű megbetegedés – kialakulása, ami szintén jelentős egészségügyi kockázatot jelent. A szakorvos azt is hangsúlyozza, hogy a tüdőrák a legnehezebben kezelhető daganatos betegség: az onkológiai ellátás ugyan új korszakba lépett – ma már személyre szabott gyógymódokat alkalmaznak –, de ezzel együtt is a tüdőgyógyászatban az számít kiemelkedő eredménynek, ha egy daganatos betegnek sikerül öt évre, vagy annál hosszabb időre meghosszabbítani az életét.
Székely Sándor a Zilah központjában felszerelt elektronikus kijelzőt említi, amely a levegő minőségét monitorozza, de hasonló jelzőberendezés ma már számos romániai városban működik. A tüdőgyógyász azt tanácsolja, hogy amikor magasak a légszennyezési adatok, lehetőleg kerüljük az utcai közlekedést, illetve minden olyan poros, szennyezett környezetet, amivel ezeket a rizikófaktorokat mérsékelhetjük, még ha teljesen kiküszöbölni nem is tudjuk.
A levegő minőségét jelző elektromos tábla Zilah központjában
Fotó: Orbán Orsolya
A koronavírus-járvány időszaka volt a tüdőgyógyászok legnehezebb periódusa az 1989-es rendszerváltás után, ők dolgoztak az első vonalban. Székely doktor elképesztő röntgenfelvételeket mutat olyan emberek tüdejéről, akik belehaltak a Covidba. A végzetes vírus felemésztette a beteg mindkét tüdejét, a légzőszervek gyakorlatilag ,,elszálltak”. A szakemberek által addig is jól ismert koronavírus – amely hétköznapi hűlést okoz – eddig ismeretlen okokból olyan mutációkon esett át, ami a beteg és legyengült szervezet számára végzetesnek bizonyult. A Szilágyságban is sokan belehaltak a Covidba.
Az orvostól megtudjuk, hogy sok emberben megmaradt a járvány utóhatása, elsősorban olyanoknál, akik kezeléssel, ventilációval vészelték át a kórt. Esetükben a fennmaradó tüdőfibrózis fáradtságot okoz, mivel a tüdő károsodott felületei nem vesznek részt a légzésben.
Zárásként arról kérdeztük Székely Sándort, hogy a tüdőgyógyász esetében mennyire fontos, hogy az orvos ismerje a páciens anyanyelvét. Vendéglátónk szerint minden orvosi szakterület esetében nagyon fontos az anyanyelv használata, mert a beteg jobban tud kötődni az orvos munkájához.
De olyan magyar tüdőgyógyász kollégája is volt, aki a cigány nyelvet sajátította el, hogy a tbc-programban könnyebben szót értsen a betegeivel. Amikor páciensei a szakrendelőben, vagy a kórházban keresték, mindig a ,,jó cigány orvos” felől érdeklődtek, holott ő magyar ember volt, de tisztelte a betegeit, ezért még egy nyelvet elsajátított.
Sokan azt tartják, hogy a fogorvosi rendelők drágák, a fogászati szolgáltatások állami támogatása pedig minimális. Románia a szájegészségügy terén is kullog az Európai Unióban. A témát Simori Noémi kolozsvári fogorvossal jártuk körül videós cikkünkben.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Nem készül el határidőre a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti vasúti pálya korszerűsítése és villamosítása, a teljes munkálat befejezése 2027 végére várható – ismerte el a Román Vasúttársaság (CFR) illetékese.
Tudor Giurgiu filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója Facebook-oldalán számolt be kedden egy váratlan találkozásról.
UNESCO-busz néven indított szászföldi látnivalókat érintő turistajáratot Erdélyben egy utazási iroda, ellensúlyozandó, hogy a középkori erődtemplomairól híres térség kisebb települései tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők.
A heves esőzések okozta vízszivárgás miatt kedden ideiglenesen bezárták a parajdi sóbányát – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtóirodája.
Kis háromszéki unitárius közösség templomának építését támogatja fellépésével Szabó Balázs magyarországi dalszerző, énekes, a Szabó Balázs Bandája alapítója, aki szerdán este lép fel önálló estjével Sepsiszentgyörgyön.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfő délután újabb elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el négy megyére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!