„Semmiképp sem tudtuk volna kifizetni az évi 150 ezer lejes bérleti díjat, ezért kezdeményeztük az ingatlan megvásárlását” – indokolta a lépést Brotea Olga. Nagyajta polgármestere szerint a szűk költségvetés miatt a kötelező ötéves szerződés lejárta után ki kellett volna költözni az egyházi ingatlanból, a gyermekek pedig csak két váltásban tanulhattak volna tovább, vagy egy részüknek a középajtai iskolába kellett volna ingázni. Bartha István községi jegyző szerint ilyen kényszerítő körülmények között jön létre őszig a vásár annak érdekében, hogy a régi iskola tovább működhessen, de az egyház se veszítsen.
„A szóban forgó évi 150 ezer lejes lakbér csak az állam által meghatározott szint, mi ennek feléért is bérbe adtuk volna iskolánkat” – pontosított a Krónika érdeklődésére Fekete Levente. A nagyajtai unitárius lelkész hozzátette: az önkormányzat legfeljebb évi 20 ezer lejt akart fizetni, ennyi pénzből azonban nem tudták volna fenntartani az iskolaépületet. Főleg olyan körülmények között, hogy: „bár abban állami oktatás folyik, az állam egyetlen vasat sem ad a fenntartásra, sem korszerűsítésre”.
A Krónika felvetette: a volt felekezeti iskola eladásából származó öszszeg alig 5–10 évi lakbérnek felel meg, s amikor a pénz elfogy, a gyülekezetnek sem tulajdona, sem jövedelmi forrása nem lesz már. Fekete Levente erre azt mondta: ezen sokat töprengtek mind a kebli tanácsban, mind a püspökséggel folytatott egyeztetéseken, végül úgy döntöttek, hogy eladják az ingatlant, a befolyó pénzt pedig minél hasznosabban fogják felhasználni. Mindenekelőtt a készülő, előadótermet, kis étkezdét és vendégszállást is magában foglaló gyülekezeti házat fejezik be, majd a műemlék vártemplom tornyát és a templomhajó külső falfelületét restaurálják, emellett a középkori bástyás védőfal helyreállítását folytatják.
Az adásvétel tárgyát képező ingatlan összterülete 7524 négyzetméter. Ezen 800 négyzetméteres sportpálya, valamint három tantermet, irodákat, kis sporttermet, raktárt, műhelyt és kazánházat magában foglaló 659 négyzetméteres iskolaépület áll. Utóbbit 1855–1857 között építette az unitárius egyházközség. Az ingatlantól 1948-ban fosztotta meg a gyülekezetet a román kommunista állam, a ma Kriza János volt unitárius püspök és székely népköltészet-gyűjtő nevét viselő általános iskola az 1970-es évek végén, majd az 1980-as évek elején két épületszárnnyal bővült.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Sokat hallunk a gyógytornáról: a fizioterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).