Szijjártó Péter: mindig azokat a pontokat keresem, amik összekötnek bennünket
Fotó: Kiss Gábor
Közép-Európa népei nem ellenségei, hanem szövetségesei egymásnak, ha Magyarországnak jól megy, az jó Romániának is, és ugyanez fordítva is igaz – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szijjártó Péter. A napokban Kolozsváron járt külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett: a koronavírus-járvány jelentette nehéz időszakban nyújtott gesztusok hosszú távon pozitívan fogják befolyásolni a kétoldalú kapcsolatokat.
2020. március 27., 09:102020. március 27., 09:10
2020. március 27., 09:152020. március 27., 09:15
– Feltételezem, hogy a koronavírus terjedése rendkívüli kihívás elé állítja a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot is. Világjárvány idején miként lehet irányítani a magyar diplomáciát, ellátni a megsokszorozódott feladatokat?
– Most az eddigiektől teljesen eltérő módszerekre kell felkészülni a külügyi kapcsolattartásban is, erőteljesen korlátozódik a személyes kapcsolattartás lehetősége, sőt el is fog lehetetlenülni, ez már világosan látszik. Új módszerek használata vált szükségessé, ha külügyminiszter az ember, most órákat tölt a videószobában, ami nem a legjobb módja a kapcsolattartásnak, a tárgyalásoknak. De világosan látni kell, hogy nincs más mód, nem véletlenül kérjük arra az embereket, hogy a lehető legkevesebb személyes kontaktust hozzanak létre. Megpróbáljuk ezekkel a művi megoldásokkal átvészelni ezt az időszakot, és reméljük, a kapcsolatainkban minél kevesebb kárt vagy lassulást fog okozni.
– Apropó, kapcsolatok. A járványügyi helyzetben is bebizonyosodott a kelet-közép-európai országok, románok és magyarok egymásrautaltsága, román kollégájával, Bogdan Aurescuval sikerült megoldást találniuk a hazafelé tartó román állampolgárok helyzetére. Milyen kilátásokkal kecsegtet mindez a kétoldalú kapcsolatok alakulása tekintetében, amikor tudjuk, hogy közben a bukaresti hatóságok székelyföldi elöljárók megbüntetésével viszonozták mindezt?
– Nézze, az ilyen nehéz helyzetek mindig megmutatják, mennyire egymásra utaltak emberek, közösségek, szervezetek vagy éppen országok, nemzetek. Nem véletlenül egyeztettünk nagyon sokat ebben az időszakban az osztrák, olasz, horvát, cseh, szlovén kollégákkal arról, hogy érdemes még szorosabbra fűzni az együttműködésünket.
Magyarország 43 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le tavaly a hét szomszédjával, közülük 8,2 milliárd eurót Romániával, tehát nagyon szorosan összefüggenek a dolgok itt Közép-Európában. Összefügg az ellátásunk, a biztonságunk, ezért remélem, hogy az ebben a nehéz időszakban nyújtott gesztusok hosszú távon pozitívan fogják befolyásolni a kétoldalú kapcsolatokat.
Ez olyan gesztus, amit az ember nem várna ebben az időszakban. Nagyon remélem, hogy Romániában is meg fogják érteni: a kölcsönös lojalitásnak, tiszteletnek és türelemnek nagyon fontos szerepe van, különösen ebben az időszakban.
Fotó: KKM
– Noha a budapesti hatóságok a magyar határzár bejelentése után gyorsan reagáltak a román fél kérésére, és humanitárius folyosót hoztak létre, Bukarest mégis azt vetette Magyarország szemére, hogy nem értesítette előzetesen szomszédait a tervezett lépésről.
– Ebben a helyzetben az emberi élet és egészség védelme az első számú szempont, minden azután jön. Ezért is döntöttünk úgy, hogy korlátozzuk a határainkon a forgalmat, hiszen látjuk, a vírus terjedési sebességének csökkentésére a leghatékonyabb módszer az emberi kapcsolatok számának korlátozása.
Ezért tettük lehetővé, hogy éjszakánként, kijelölt tranzitútvonalakat használva hazatérhetnek. Ezt a magunk részéről tartjuk is, jó lenne, ha a román hatóságok kicsit hatékonyabbak lennének, és nem torlódna föl 25-30 kilométernyi sor a határ magyar oldalán. Ha ez megoldódik, és azt látjuk, hogy a román hatóságok rendelkeznek elég kapacitással ennek a helyzetnek a kezelésére, akkor a határ két oldalán történő ingázás lehetőségének a megteremtéséről is beszélhetünk majd.
– Szerbia a koronavírus elleni védekezésként saját állampolgárai előtt is lezárta a határokat. Elképzelhető hasonló intézkedés Magyarország részéről is?
– Más ország intézkedéseit soha nem szoktam minősítgetni, főleg ilyen nehéz helyzetben. Ezt most sem szeretném. Arról beszélhetek, hogy milyen intézkedéseket hozunk mi, de hogy más ország milyen lépéseket tesz, érdemes megkérdezni az adott országtól, hiszen nyilvánvalóan nem lehetünk birtokában minden információnak.
– Joggal merül fel a kérdés, hogy a járványügyi helyzet közepette képes lesz-e folytatni a magyar állam a Kárpát-medencei magyar közösségeket támogató gazdaságfejlesztési, továbbá oktatási, kulturális programokat.
– Meg akarjuk és meg is fogjuk védeni az eredményeinket. Ezek közé tartozik, hogy Magyarországon gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van, tehát megvédjük a munkahelyeket. A tavalyi év végére Magyarország végzett az első helyen az Európai Unióban a gazdasági növekedés tekintetében, tehát meg akarjuk védeni a gazdaságunkat is.
Ezért kolozsvári látogatásom során abban maradtam Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, hogy ha túl leszünk a mostani válságon, legalábbis ennek a különleges megpróbáltatásokat jelentő időszakán, akkor haladéktalanul megkezdjük az erdélyi gazdaságfejlesztési program következő fordulójának az előkészítését, amely ez esetben a Partiumot fogja érinteni.
Fotó: Rostás Szabolcs
– Az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi események 30 éves évfordulóján mi az álláspontja Budapestnek annak kapcsán, hogy a fekete márciusi események után három évtizeddel sem vizsgálták ki megnyugtatóan a román hatóságok az akkor történteket, és – magyar és roma nemzetiségű személyek bíróság elé citálásán túlmenően – a mai napig nem nevezték meg az igazi felelősöket?
– Nyilvánvalóan minden nemzet életében vannak nagyon fájó pontok a történelemből sok száz évvel, akárcsak néhány évtizeddel ezelőttről is. Minél közelebb vannak ezek a fájó pontok, annál inkább sajognak a sebek. Fontosnak tartom, hogy segítsünk egymásnak, hogy be tudjuk gyógyítani ezeket a sajgó sebeket. Hiszek abban, hogy a két nemzet, a két ország kölcsönös érdekeit előtérbe helyező együttműködés fontos gyógyír lenne az ilyen sebekre. Azért dolgozom, hogy létrejöjjön ez az együttműködés a két ország között.
– Lát esélyt arra, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzettől függetlenül, no meg a gyakori bukaresti kormányváltások közepette is megvalósulhat a hatékony együttműködés?
– Én mindig abban bízom, hogy a másik oldalon is felfedezik a kölcsönös érdekeket. Nem akarok durván fogalmazni, de szerintem mindenkinek képesnek kellene lennie arra, hogy felismerje:
Jó néhány évvel ezelőtt ki gondolta volna például, hogy Magyarország és Szerbia vonatkozásában történelmi megbékélésre kerül sor? Vagy hogy Szlovákiával a szó szoros és átvitt értelmében hidakat építünk, az együttműködésünk a praktikumokról szól, nem ideológiáról. Tehát léteznek pozitív elmozdulások, de persze van egy csomó negatívum is sajnos, például Kárpátalja esete, vagy néhány ügy Románia vonatkozásában. De a pozitív folyamatok ismeretében miért ne alakulnának e téren is kedvező irányban a dolgok? Ezért fukarkodom mindig a bírálattal, és próbálom előhozni a pozitív ügyeket.
– A derűlátása alapján arra következtetek, nem tett le a legerőteljesebben ön által szorgalmazott projektről, a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasút megépítéséről. Már csak azért is kérdezem, mert a román hatóságok inkább a jelenlegi pálya korszerűsítésében gondolkodnak.
– A kérdés szimbolizmusán és a praktikumán túlmenően ezt az ügyet azért is gondolom fontosnak, mert bebizonyosodott: ha közös sikertörténeteket tudtunk építeni egy szomszédos országgal, akkor ezek zárójelbe tudtak tenni nehézségeket. És olyan közös alapot tudtak adni, amire ráállva meg tudtunk oldani régi fájó pontokat. Szlovákiával például Komáromnál új Duna-hidat, az Ipolyon átkelőket építünk, összekötöttük a két ország gázvezetékrendszerét, magasfeszültségű áramhálózatát, új határátlépési pontokat hoztunk létre.
Eközben elkezdtek kikerülni a magyar nyelvű táblák a vasútállomásokon, szlovák költségvetési finanszírozásból megoldották a magyar kisiskolák helyzetét, beindult a magyar nyelv használata a polgári perekben.
Amióta öt és fél éve külügyminiszter vagyok, öt vagy hat román tárcavezetővel dolgoztam együtt, mindig próbáltam megtalálni a közös hangot. Volt, akivel jobban sikerült, mással kevésbé, de bizakodom.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Már bevett szokás, hogy Erdély egyik legnépszerűbb városünnepének, a Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezői áprilisban lerántják a leplet a legfontosabb fellépők névsoráról, a tervezett újdonságokról.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!