Szörpök és lekvárok. A háztáji élelmiszer-feldolgozásból jól megélhet a család
Fotó: Makkay József
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását, valamint forgalmazását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát. A Krónika által megkérdezett szakember szerint a gazdának mindössze a minimális higiéniai előírásokat kell betartania. Meglátása szerint ugyanakkor a kistermelők hatékony munkája elsősorban a szövetkezésen múlik.
2024. november 06., 08:102024. november 06., 08:10
Új rendelettel szabályozná az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANVSA) a kisgazdaságokban termelt zöldségek és gyümölcsök feldolgozását és forgalmazását. Az országos hatóság honlapján november 4-én közzétett tájékoztatójában a rendelettervezet előterjesztője, Ioan Oleleu, az ANSVSA élelmiszer-biztonságért felelős alelnöke így fogalmaz: ,,számomra elsődleges szempont a helyi falusi közösségek, a helyi gazdálkodás fejlődéséhez szükséges jogi szabályozás egyszerűsítése.
Egyes vélemények szerint a kampányidőszakban született kezdeményezés összefügg a Kolozs megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság volt vezetőjének, és az országos hatóság jelenlegi alelnökének politikai ambícióival, azonban ettől függetlenül is nagy szükség van a hatósági kezdeményezésre.
A zöldségekből és gyümölcsökből tucatnyi, kiváló minőségű termék készíthető kisgazdaságokban
Fotó: Makkay József
Közismert, hogy a mezőgazdasági kistermelők vannak a legnehezebb helyzetben a román agrárpiacon. A multinacionális cégek által dominált élelmiszeriparban és kereskedelemben a kistermelőknek nem osztanak lapot, nagyon sok gazda a beszűkülő értékesítési lehetőségek miatt hagyta abba a gazdálkodást. Hatékony kitörési lehetőségnek ígérkezik viszont a helyi élelmiszer-feldolgozás és -forgalmazás, az eddigi gyakorlat szerint azonban ehhez jogi személyiségű vállalkozás kellett, ami meghaladja a kisgazdák lehetőségeit.
Az elképzelés szerint meghatározott mennyiségű mezőgazdasági terméket jogi személyiség nélküli kisgazda is feldolgozhat és forgalmazhat őstermelői igazolvány alapján kiállított élelmiszer-biztonsági engedéllyel.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
A tervezet szerint a helyi állatorvos közvetítésével a megyei állategészségügyi igazgatóság területileg illetékes szakembere a gazda portáján számba veszi az élelmiszer-feldolgozásról szóló terveket, és az igénylő papírjai alapján – személyi igazolvány, őstermelői engedély és egészségügyi igazolás arról, hogy az élelmiszer-feldolgozást végzők megfelelnek erre a munkára –, elindítja az online-kérvényezést, amit a megyei hatóság jóváhagy. Az élelmiszer-biztonsági engedély birtokában a zöldségek és gyümölcsök feldolgozása során előállított termékeket – lekvárok, kompótok, szörpök, zakuszka, stb. – a gazda saját portáján forgalmazhatja, illetve a helyi és a megyei vásárokban kínálhatja.
A jogszabály-tervezet azt is előírja, hogy a gazda az általa megtermelt mezőgazdasági terményeket dolgozhatja fel és forgalmazhatja meghatározott mennyiségkorlátig. Amennyiben nyersanyagot vásárol, illetve meghaladja a rendelet által előírt termékmennyiséget, az élelmiszeripari tevékenységet csak jogi, kisüzemi keretben folytathatja.
és ha élelmiszer-biztonsági kockázatot találnak, azt jegyzőkönyvben a kistermelő tudomására hozzák, amit a gazdának záros határidőn belül orvosolnia kell. Amennyiben erre nem kerül sor, a hatóság bírságot szab ki, illetve jogában áll a feldolgozó működési engedélyét bevonni.
Útszélen árult szilágyperecseni hagyma és krumpli. A gazdák ezután feldolgozott termékeket is kínálhatnak
Fotó: Makkay József
István Róbert, a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, hogy az elfogadásra váró szabályozás a kistermelők számára jelentősen megkönnyíti az élelmiszer-feldolgozási és -forgalmazási engedély kibocsátását. A szakember szerint több könnyítés is volt az elmúlt időszakban, az újabb intézkedés esek sorába illeszkedik.
,,Habár a jogszabálytervezetből ez nem derül ki, célja az, hogy az egyre több településen létesülő gasztropontok és agropanziók keretében a kisgazdák forgalmazhassák terményeiket és feldolgozott élelmiszereiket.
– fogalmazott a Krónikának a csíkszeredai állatorvos.
Az engedélyeztetési kritériumokról a megyei főállatorvos elmondta, hogy minimális higiéniai feltételeknek kell megfelelnie annak a helyiségnek, ahol az élelmiszer-feldolgozás történik.
,,Legyen csapból folyó víz, tisztítható felület, hűtőszekrény, és a feldolgozást végző személyeknek legyen megfelelő az egészségi állapota. Nem bonyolult feltételeket vár el az állategészségügy, de a minimális higiéniai követelményeket be kell tartani, mert élelmiszer-termelésről van szó” – nyomatékosította portálunknak az intézményvezető. Aki azt is elmondta, hogy a különböző termékek laboratóriumi vizsgálata szúrópróbaszerűen történik, viszont a nyomonkövethetőség szempontjából kötelező minden termék felcímkézése a fontosabb összetevőkkel és a gyártás dátumával. Amennyiben a fogyasztók részéről reklamáció érkezik, vagy rosszabb esetben megbetegszik valaki a terméktől, a hatóság ezt kivizsgálja.
Hargita megyei példákat felhozva, István Róbert arról is beszélt portálunknak, hogy a kistermelők hatékony munkája elsősorban a szövetkezésen múlik. Számos székelyföldi egyesületet felsorolt, amelyek összefogják a kisgazdák élelmiszer-termelését, így könnyebben megoldhatóak az élelmiszer-biztonsági és értékesítési kihívások. Aki ilyen keretben termel, a szakember szerint eleve sikeresebb, és eredményesebb módon értékesítheti termékeit a helyi élelmiszerpiacon.
Nagyváradon egy víztorony szomszédságában bő tíz esztendeje egy bihardiószegi magyar gazdacsalád kínálja zöldségeit és gyümölcseit saját üzletében. Olyan sokan ismerik őket és termékeiket, hogy a partiumi nagyváros másik végéből is eljárnak hozzájuk.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik Aradon.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!