„Boldog lúzerek” a blokk előtt – A mai fiataloknak meséltek a kommunizmusról

•  Fotó: Forrás: Facebook/Magyar Ifjúsági Központ

Fotó: Forrás: Facebook/Magyar Ifjúsági Központ

Meg lehet-e értetni a kommunista diktatúrát a rendszerváltás után született nemzedékkel? Erre tett kísérletet a kolozsvári YZ Intézet a Gyere le a blokk elé – 1989 előtt és után című konferenciáján.

Pap Melinda

2019. november 23., 18:002019. november 23., 18:00

2019. november 23., 19:352019. november 23., 19:35

Bár nem éltek benne, a mai fiatalokat érdekli a kommunista diktatúra – győződhettünk meg az YZ Intézet és a Magyar Ifjúsági Központ (MIK) által az 1989-es forradalom évfordulója alkalmából szervezett kolozsvári konferencián.

A péntek délutáni rendezvény a rendszerváltó nemzedék és az YZ generáció közötti kapcsolat megteremtését célozta.

A két nemzedék már a köszöntőbeszédek alatt szót kapott, Grezsa Csaba első beosztott konzul ugyanis olyan emberként köszöntötte a Cluj Hub rendezvénytermét zsúfolásig megtöltő fiatal hallgatóságot, aki maga is csak családi emlékekből értesült az 1989 előtti eseményekről.

Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke ezzel szemben a '80-as évek Kolozsvárján gyerekeskedett, és akárcsak társainak, neki is a Central áruházban való mozgólépcsőzés és a villamosozás volt a kedvenc időtöltése.

„Én gyerekként sokat voltam a blokk előtt” – utalt a rendezvény címére a politikus, aki bevallása szerint ennek köszönheti, hogy jól megtanult románul.

A forradalomra is jól emlékszik, Kert-Monostori lakásukba is behallatszott a géppuskák zaja, és látta elvonulni a munkásokat a Főtér felé. Emlékszik a hús- és kenyérjegyre, és arra, hogy 1985-89 között a boltokban már szinte semmit sem lehetett kapni, így az élelmet faluról vagy a feketepiacról kellett beszerezni, ahol egy kiló hús 100 lejbe került.

„Az emlékezetpolitikában szerepe van a hétköznapoknak, jó, ha felelevenítjük, milyen is volt akkor élni” – jelentette ki Csoma Botond, hozzátéve, bár gyerekként nem érzékelte a történések súlyát, édesapjának volt pár „kellemetlen élménye” a rendszerrel, az '50-es években letartóztatták és Bodor Ádám íróval együtt ült a szamosújvári börtönben.

Csoma Botond szemtanúja volt a 80-as éveknek •  Fotó: Bethlendi Tamás Galéria

Csoma Botond szemtanúja volt a 80-as éveknek

Fotó: Bethlendi Tamás

„Boldog lúzerek”

A kommunizmusról kell beszélni, de le kell mondani a közhelyekről és az általánosításról – jelentette ki a rendezvény egyik meghívottjaként Visky András drámaíró, dramaturg, akit Kristály Bea rádiós szerkesztő faggatott élményeiről.

Bár édesapját 1958-ban letartóztatták és a szamosújvári börtönbe került, a család pedig egy bărăgani táborba, neki boldog gyerekkora volt, emlékezett Visky András.

Mint mondta, hetedik gyerekként hat testvér vigyázott rá, és a családban mindig az volt a meggyőződés, hogy „jó helyen vagyunk”. „Lehet, hogy lúzer voltam, de boldog lúzer” – nevettette meg fiatal hallgatóságát a meghívott.

Alkotóemberként – mivel hozott anyagból dolgozik – számos művében dolgozta fel, tárta fel saját élettörténetét. Pornó című darabjában például harmadik gyerekük elvesztése kapcsán azt taglalja, hogy milyen az, amikor a politikum kontrollálja a testünket. Ennek részeként egy kiállítás keretében szekusdossziéját is nyilvánosságra hozta, ebből maga is érdekes dolgokat tudott meg önmagáról. De

a mintegy 600 oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyv, és annál is több megfigyelési anyag önreflexióra is késztette, ebből arra is rá kellett jönnie, hogy ő sem volt szent.

„Meggondolatlan voltam, rossz dolgokat mondtam emberekről” – emlékezett Visky András, aki szerint a múltfeltárás kapcsán hazugság volna azt állítani „hogy fehér lovagokként vonultunk végig a '80-as éveken”. Azokhoz méri magát, akik fellázadtak, tettek a rendszer ellen, mondta. Úgy vélte, le kell mondani a közhelyekről, általánosításról, arctalanságról, személyes történeteket kell mesélni.

„El kell mondanunk a történeteinket a gyerekeinknek, mert a minták révén úgyis átadjuk, és az rosszabb” – érvelt Visky.

•  Fotó: Bethlendi Tamás Galéria

Fotó: Bethlendi Tamás

A drámaíró szerint hiába születtek ‘89 után, a mai fiatalok is részei a történetnek. „Senki nem születik egy vákuumba, a miénk a múlt is, abból is vagyunk, nem kell letagadni” – figyelmeztetett a meghívott.

A szocreáltól a szocmodernig

A konferencia szervezői a személyes történetek mellett a városkép alakulására is kitértek. Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténész arról tartott érdekfeszítő előadást, miként alakultak ki Kolozsvár lakónegyedei, és van-e érték a szocreál, illetve szocmodern építészetben. A kettő ugyanis nem ugyanaz, hívta fel a figyelmet, a szocreál vagy „sztálinbarokk” klasszicista elemeivel, gazdag díszítésével mifelénk Bukarestben lelhető fel, ékes darabja a Szabad Sajtó Háza (Casa Presei Libere) vagy az Alkotmány tér (Piața Constituției).

Hruscsov azonban ezt az építészeti stílust túl lassúnak és grandománnak ítélte, mely nem felel meg a felgyorsult, modern világnak és uniformizálható, előregyártható elemekből gyorsan felhúzható épületeket akart.

Így született meg a szocmodern, melyet Romániában inkább irányított modernizmusnak hívnak az építészek. Olyan ékes példáira hívta fel a figyelmet az előadó, mint a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Háza vagy a Kolozsvári Rádió 1967-ben épült székhelye.

Külön kitért a lakónegyedekre is, arra, hogy az elsőként épült Györgyfalvi negyed miért élhetőbb, zöldebb, mint a később felhúzott tömbházrengetegek.

Itt vigyáztak az emberi léptékre, a domborzati formákat is figyelembe vették. Ehhez képest a 70-es évek elején épült Mărăști negyedben már a szisztematizálás miatt sok lakást kellett bezsúfolni kis területre.

Tervezői már nem kaptak szabad kezet, csalniuk kellett – a tervrajzon vastagabb vonallal húzták meg a járdákat –, hogy teret nyerjenek. Az egységek, épülettömbök úgy voltak megalkotva, hogy játékos elemekkel megtörjék, vizuálisan kellemesebbé tegyék a tömör betonfelületet – sajnos ma

épp ezek a díszítések tűnnek el az egyéni felújítások, hőszigetelések miatt, és a korábbi, unalmasnak nem mondható megoldások helyett egyre jellegtelenebbé válik a blokkrengeteg.

A konferencián olyan, a kommunizmusban kialakult társadalmi jelenségekre is rácsodálkozhatott a hallgatóság, mint a hegyi focinézések, ebbe Péter László szociológus, egyetemi tanár nyújtott betekintést.

Tóth Eszter Zsófia Szex és drog a szocialista időszakban címmel tartott előadást a magyarországi szerhasználatról, míg egy kerekasztal-beszélgetés keretében a rendszerváltás „első szériás” felnőttjei – Jobbágy Júlia, Rácz Béla-Gergely, Geréd Imre, Fodor János – meséltek a fiataloknak olyan idejétmúlt dolgokról, mint a kazetta vagy a floppy. A konferenciához interaktív kiállítás is társult, korabeli bútorzattal berendezett szobából „lehetett kinézni” a blokk elé 1989-ben készült felvételek segítségével, melyek egy applikáció révén életre keltek.

 

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 03., vasárnap

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést

Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést
2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat