Az eddigi gyakorlat szerint a nem kormányzati szervezetek saját erőforrásokból és pályázati pénzekből térképezték fel a területeken levő védett növényeket és állatokat, követték fejlődésüket, felméréseket végeztek, és gondok esetén megoldási javaslatokat fogalmaztak meg. De az ő feladatuk volt a védett területen történő tevékenység szabályozása, engedélyek kibocsátása, illetve igazoltatási, bírságolási joguk is volt.

Egyetlen tollvonással elvett jogok

A Milvus csoport elnöke, Papp Tamás lapcsaládunknak elmondta: nem örvendenek, hogy egy tollvonással, előzetes egyeztetés nélkül elvették tőlük a védett területek gondnokságát. A madártani és természetvédelmi egyesület vezetője szerint nyilvánvaló, hogy miért történt mindez, hiszen a sürgősségi kormányrendelet indoklásában is szerepel: a civilek nem adták ki időben vagy egyáltalán az építkezési engedélyeket, ezzel pedig ellehetetlenítették a területeken történő infrastrukturális beruházásokat. Magyarán nem engedték, hogy építkezésekkel, utakkal „tönkretegyék” a védett természetvédelmi területeket, megakadályozták, hogy kivágják a fákat, elpusztítsák a növényeket, az állatok természetes élőhelyét.

Papp Tamás szerint azért is érthetetlen a kormány mostani intézkedése, mert Romániában még több száz olyan védett terület van, amely senkihez nem tartozik, amelyet senki nem gondoz. Az állam először ezeket a „gazdátlan” tájegységeket bízhatta volna rá a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságára – amely a kormányrendelet értelmében kizárólagosan élhet a gondnoki jogkörökkel – , s miután bebizonyosodik, hogy van elegendő embere, területi képviselete, és képes ellátni a feladatokat, utána kellett volna elvegye a többi terület ügykezelését a civil szervezetektől.

– vélekedett a Milvus elnöke.

Korábban Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea többször sérelmezte, hogy a Natura 2000 természetvédelmi területekre vonatkozó szabályozások miatt nem tudja megépíttetni a Tudor negyedet a nagykórházzal összekötő utat, ugyanis a terület gondnoka nem adta meg az építkezési engedélyt, megakadályozva, hogy többhektárnyi fát kivágjanak a somostetői erdőből. De a vízügyi igazgatóság által a Nyárádon végzett mederépítési munkálatok során is a védett terület gondnokai voltak azok, akik tiltakoztak a pusztítások ellen, s követelték, hogy a vízügyi igazgatóság állítsa vissza eredeti formájába a Nyárád partját.

Gazdasági és politikai érdekek

Márk-Nagy János szerint a rendelettel azokat akarták kizárni a rendszerből, akik zavarták a különböző gazdasági és politikai érdekek megvalósulását. A Szatmár megyei Erdélyi Kárpát-Egyesület, a Túr menti természetvédelmi területek menedzsmentjéért felelős szervezet elnöke a Transindex portálnak elmondta,

A biológus szerint a kormány indoklásában szereplő érveket semmilyen statisztikai adat nem támasztja alá, ráadásul a természetvédő szervezetek éppen azon hatáskörét kifogásolják, amellyel a legtöbben maradéktalanul éltek az érintett területekre vonatkozó beruházások ellenőrzése, engedélyeztetése során.

Hiszen a környezetvédelmi ügynökség korábban kiértékelte a védett területek gondnokságát ellátó szervezetek munkáját, és a legtöbb szervezet szinte maximális pontszámot kapott – fejtette ki a Transindexnek Márk-Nagy János. A szatmári EKE vezetője szerint az sem egyértelmű, hogy már megszűnt-e az ügykezelői hatáskörük, vagy ez csak akkor fog megtörténni, amikor a gondnoksággal megbízott országos ügynökségnek létrehozzák a területi struktúráit, de még az sem tisztázott, hogy ezek megyei vagy regionális hatáskörű fiókintézmények lesznek.

Szép Róbert: folytathatják munkájukat a civilek

Szép Róbert államtitkár, a Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa a Krónika kérdésére rámutatott: a civil szervezeteknek nincs okuk aggodalomra, hiszen az átszervezés csak akkor történik meg, amikor megalakulnak a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának megyei struktúrái. Az államtitkár – aki értesüléseink szerint a sürgősségi kormányrendelet egyik kezdeményezője – lapunknak úgy fogalmazott:

Szép Róbert elmondta, az intézkedés nem érinti az általa képviselt intézményt, ám ennek ellenére figyelemmel „követi a fejleményeket”. Kifejtette, az ANANP működését szabályozó kormányhatározatba valószínűleg belefoglalják a köz- és magánszféra együttműködésére vonatkozó előírásokat, ez pedig lehetőséget ad a civileknek tevékenységük folytatására.

Az államtitkár felidézte, hogy két évvel ezelőtt az akkori technokrata kormány széles körű konzultáció után a civilekkel is egyeztetve hozta létre a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságát, és már akkor az volt az elképzelés, hogy ez az intézmény veszi kezelésbe a természetvédelmi területeket – első lépésben a Natura 2000-es övezeteket, majd az állami erdészettől átveszi a nemzeti parkokat is.

A hétvégén a Tusványoson felmerült a Szent Anna-tó környékének rendezése: szennyvíz- és ivóvízhálózatot kellene kiépíteni, elektromos buszokkal megoldani a szállítást, hogy csökkentsék a szennyezést, ám ez több millió eurós beruházás lenne, a terület jelenlegi gondnokának pedig erre nincs pénze. Ha a hatóságnak saját költségvetése lesz, stratégiai prioritások mentén évente négy-öt nagy kaliberű projektet tud finanszírozni – vázolta az államtitkár.

Szerinte azoknak a civileknek, akik eddig is lelkiismeretesen végezték a dolgukat, nincs okuk az aggodalomra, hiszen ütőképes tanulmányokat végeztek, felmérték a fajokat, pályáztak, és ezután is be tudnak kapcsolódni a rendszerbe. Azok esnek ki, és „sajnos sokan vannak ők is”, akik nem tettek semmit – szögezte le az államtitkár.

– fogalmazott Szép Róbert.

Ugyanakkor megérti a civil szervezetek aggályait, miszerint a hatóság már másfél éve létezik, és még nem mutatott fel konkrét tevékenységet. Az államtitkár tisztában van azokkal a kifogásokkal is, miszerint ebben a rendszerben az állam könnyebben engedélyezhet a természetvédelmi területeket érintő változásokat – ám ezt véleménye szerint úgy lehet ellensúlyozni, ha minden beruházást, projektet a hatóság keretén belül működő szakmai tanács véleményez.