A Kelemen Hunor kitiltásáról kiállított ukrán nyelvű jegyzőkönyv
Fotó: Facebook
Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
2019. április 06., 20:542019. április 06., 20:54
2019. április 07., 07:262019. április 07., 07:26
Oleksandr Bankov szombaton közösségi oldalán reagált Kelemen Hunor bejelentésére, miszerint aznap reggel közölték vele az ukrán hatóságok, hogy kitiltották az országból. A diplomata – aki „abszolút kellemetlennek, de természetesnek” nevezi a helyzetet – Facebook-bejegyzésében közölte, az RMDSZ elnökének Ukrajnából való kitiltása 2017. november 3-a óta van érvényben.
Oleksandr Bankov hozzátette, az RMDSZ elnökének ezúttal is a tudomására hozták a határőrizeti szervek a kitiltást, átadták neki az erről szóló határozatot, amit a politikus aláírt. A nagykövet közölte, igaz, hogy a határozat nem ismerteti a döntés indoklását, de ez a gyakorlat „közös valamennyi európai ország számára”. „Természetesen nyitott vagyok, és megtiszteltetésnek veszem, ha személyesen szolgálhatok további magyarázattal Kelemen Hunor úrnak” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében az ukrán nagykövet, aki hozzászólásához csatolta is az RMDSZ elnökének kitiltásáról szól, ukrán nyelven kiállított jegyzőkönyvet.
A politikus közölte, az elmúlt húsz évben nem volt Ukrajnában, és soha nem használt magyar útlevelet. Hozzátette, be tudja mutatni a szombati incidens dokumentumait. „Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – szólította fel a diplomatát Kelemen Hunor. Aki egyúttal csatolta a kitiltásáról szóló, szombaton kézhez kapott dokumentumot, valamint a román útlevelébe bepecsételt, a 2020. október 13-áig érvényes intézkedést feltüntető ukrán bélyegzőt.
Kelemen Hunor szombaton este a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel. Szerinte a vele szemben foganatosított intézkedés megszegi a román–ukrán alapszerződés 13. cikkelyének 7-es pontját. A politikus minden bizonnyal a dokumentum ama passzusára gondolt, miszerint a két ország területén élő nemzeti kisebbségeknek joguk van határon átnyúló kapcsolatot ápolni más államok polgáraival, továbbá részt vehetnek civil szervezetek tevékenységein belföldi és nemzetközi szinten egyaránt. Az RMDSZ elnöke egyúttal emlékeztetett arra, hogy korábban több román politikussal együtt felemelte a hangját a – kisebbségeket hátrányosan érintő – ukrán oktatási törvény ellen, felszólítva Petro Porosenko ukrán államelnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt.
A politikus román útlevelébe szombaton bepecsételt kitiltás
Fotó: Facebook
Kelemen Hunor az incidens kapcsán a nap folyamán korábban a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy több mint húsz éve nem járt Ukrajnában. „Megengedhetetlen az ilyesmi, mégis csak két szomszédos országról van szó. Én nem mentem naponta Ukrajnába, nem jártam ott több mint húsz éve. Jó szándékkal mentem most is, de nem is számít mindez, hogy idegenforgalmi vagy kulturális célból akartam odalátogatni. Rendkívül súlyosnak tartom, hogy kitiltanak egy román állampolgárt, és ezen felül semmilyen magyarázattal nem szolgálnak” – jelentette ki az RMDSZ elnöke a bukaresti hírügynökségnek.
Kelemen Hunor az MTI-nek nyilatkozva elmondta: román diplomata útlevéllel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, azonban azt közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. „Egy ukrán nyelvű jegyzőkönyvet tettek elém, és bepecsételték az útlevelembe, hogy 2020 október 13-ig nem mehetek be Ukrajnába” – magyarázta.
Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltását Ukrajnából, ezért Ukrajna budapesti nagykövetét hétfőre berendelték a Külügyminisztériumba – tájékoztatta az MTI-t Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára szombaton.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
A román gazdaság nem szárnyal, de a kis eredményeket is el tudja adni a politikum – állapította meg a Krónikának Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója, akivel a romániai munkaerőpiacról beszélgettünk.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.
Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
szóljon hozzá!