Szili Katalin Dobai István életútját méltatta Ákoson
Fotó: Facebook/Szili Katalin
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
2024. október 27., 16:142024. október 27., 16:14
2024. október 27., 21:092024. október 27., 21:09
,,Erdély értelmiségének össze kell fognia, és ki kell állnia a nemzetért, az itt élő magyarság megmaradásáért, szülőföldjén való boldogulásáért” – hangoztatta Szili Katalin vasárnap a szilágysági Ákoson, ahol
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint ezt példázza – az erdélyi kérdés megoldását egy ENSZ-hez címzett memorandumban sürgető és ezért bebörtönzött – Dobai István életútja, akit a nemzethűség, a felelősségvállalás és a szülőföld szeretete vezérelt, tájékoztat az MTI.
de a magyarságnak ki kell állnia az önigazgatás, a szuverenitás és a béke értékei mellett.
Hangsúlyozta: Dobai István és a román kommunista rezsim által hazaárulás vádjával perbe fogott többi – 102 elítélt, köztük 12 kivégzett – erdélyi '56-os hős áldozatvállalása nem volt hiábavaló, példamutatásukból és az anyaországi szabadságharc szellemi örökségéből táplálkozik az a nemzetszeretet és felelősségvállalás, amelyet Magyarország tanúsít 2010 óta a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában élő nemzettársakkal szemben.
,,Az Európai Unióban fennen hangoztatják, hogy a demokratikus Európa fontos értéke az, ami a közösségeknek az önigazgatás, vagyis a közösségek azon lehetősége, hogy saját maguk döntsenek saját sorsukról. Ők úgy hívják: szubszidiaritás. Számunkra egyszerűen a jövő. Számunkra és az erdélyi magyarság tömbben élő közösségei számára azt a jövőt jelentheti, hogy a szülőföldjükön tudjanak élni, szülőföldjükön tudjanak boldogulni és gyarapodni" – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.
Dobai István (középen) 97 évesen hunyt el 2021-ben
Fotó: Archív fotó
Emlékeztetett arra, hogy október utolsó vasárnapja a székely autonómia napja, amikor a felgyulladó őrtüzek, lármafák jelzik Európa és a világ számára, hogy ez a közösség meg akarja őrizni identitását, kultúráját, és saját maga akarja képviselni érdekeit. Leszögezte: az autonómia megvalósítása a hosszú távú béke garanciája.
,,Ez nem csak és kizárólag a saját közösségeinket szolgálja, de a többségi társadalmat is, hiszen ez az ő gyarapodásukat is elősegíti. Számunkra fontos érték a Románia és Magyarország közötti békés kapcsolat, hiszen ma, amikor Európában háború dúl a szomszédságunkban, még inkább felértékelődtek azok az értékek, amit a béke, a hétköznapok békéje jelent számunkra" – jelentette ki Szili Katalin.
Tőkés László, a megemlékezést a Dobai István Társasággal és Buza László Egyesülettel közösen kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke köszöntőjében kiemelte: bármilyen szerény cselekedet is az emléktábla-állítás, ez valódi igazság- és jóvátétel Dobai István számára, hiszen ő az egyetlen romániai magyar politikai fogoly volt, akit soha nem rehabilitáltak.
És valóban, hazaárulóként való megbélyegzése a mi szemünkben nem halálos vétség, hanem múlhatatlan érdem, hiszen nem tett egyebet, mint kiállt a román kommunista diktatúra ellen, és közösséget vállalt a magyar forradalommal és szabadságharcosokkal. Nem szorult rá az elnyomó hatalom utólagos felmentésére, hiszen igazságot szolgáltatott neki az utókor" – mondta az EMNT elnöke.
A megemlékezésen elhangzott: Dobai István a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végezte tanulmányait a jog- és közgazdaságtudományi karon, ahol tanársegédként tevékenykedett az 1948-as kommunista tanügyi reformig. Nemzetközi jogból doktorált 1948-ban, de utána munkásként dolgozott.
Dobai István nemzetközi jogász, '56-os elítélt tiszteletére elhelyezett emléktábla a református gyülekezeti ház falán
Fotó: Facebook/Szili Katalin
Emiatt 1957-ben bebörtönözték és életfogytig tartó börtönre ítélték. A Dobai-per másik nyolc – a memorandum előkészítésében, illetve terjesztésében szerepet vállaló – vádlottjára 6-tól 25 évig terjedő, illetve életfogytig tartó börtönbüntetést szabtak ki.
Dobai István az 1964-es általános amnesztiával szabadult ki, nyugdíjazásáig ,,szakképzetlen" könyvelőként dolgozott Kolozsváron. 1990-94 között az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka volt. Jogelméleti, nemzetiségi és egyházjogi tanulmányokat, könyveket jelentetett meg, a Magyar Tudományos Akadémia kültestületi tagja volt, 2014-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődtek a temesvári Forradalom Útvonalának kialakítási munkálatai, melyek keretében a bánsági nagyvárosban megjelölik az 1989-es romániai forradalom legfontosabb helyszíneit.
Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
Európai uniós finanszírozással megvalósuló együttműködés keretében csökkenhet a levegő- és vízszennyezés a magyar–román határ mentén fekvő két nagyvárosban. A Nagyváradot és Békéscsabát érintő projekt értéke mintegy 2,5 millió euróra rúg.
Egy csapásra hatalmas ismertségre tett szert a közéletben a Nyárád-menti Nagyadorján, ahol első alkalommal szervezte meg erdélyi táborát a Tisza Párt.
Országszerte meleg lesz a következő két hétben, záporok, zivatarok csak ennek a hétnek az első felében várhatók – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kéthetes előrejelzéséből.
Középkori temetőre bukkantak a régészek a lugosi Iulia Hașdeu Gimnázium udvarán. Bár a feltárási munkálatoknak eddig csak 10 százalékát végezték el, már 53 sírt azonosítottak a középkori temetőben, amelyek a 16. század közepétől 1820-ig datálhatók.
Egy személy életét vesztette, egyet pedig súlyos állapotban szállított kórházba a SMURD helikoptere, miután hétfőn a 76-os országúton, Bihar megyében összeütközött két autó.
Meghalt vasárnap délután egy ötéves gyermek, miután a Beszterce-Naszód megye Újős (Fântânele) településen beleesett a kultúrotthon szennyvízülepítő tartályába.
Keményen beolvasott a Tisza Pártnak Sabin Gherman kolozsvári újságíró annak kapcsán, hogy az ellenzéki alakulat Maros megyében rendezett táborába nem engedték be számos sajtóorgánum munkatársát.
2024-ben visszaesett Romániában az újraerdősített területek nagysága, különösen a tűlevelű és lombos fajok esetében. Összesen valamivel több mint 25 ezer hektárra terjedtek ki az erdőmegújítási munkálatok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!