Vajon mi árad be? Brassóban és Kolozsváron is sok a panasz a néha elviselhetetlen bűzre
Fotó: Haáz Vince
Állampolitikai szintre emelték a környezetszennyezést Romániában – jelentette ki Brassó polgármestere, aki szerint a román hatóságok képtelenek fellépni egy láthatatlanul terjedő, de annál inkább kiszagolható probléma, a várost elárasztó bűz ellen. Miközben az ellenzéki Allen Coliban perre menne magával az állammal is a hulladékkezelő központból időnként, de régóta áradó szag miatt, a néha szintén „bűzlő” Kolozsváron arról megy a vita – egyértelmű érdekek mentén –, egyáltalán honnan ered az orrfacsaró büdösség. A két bűzprobléma már csak azért is rendkívül kínos, mert fejlett erdélyi nagyvárosokról van szó, melyek Románia leginkább környezetbarát, legzöldebb, legmodernebb, „legokosabb” városai lennének.
2023. szeptember 21., 10:382023. szeptember 21., 10:38
Allen Coliban, Brassó polgármestere szerint „a szennyezést állampolitikai szintre emelték” Romániában. Az elöljáró a Cenk alatti városban érezhető bűz ügyében fakadt ki, mely miatt a helyi önkormányzat kész beperelni a román államot, ugyanis a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa szerint az ellenőrző hatóságok nem végzik dolgukat.
A Brassói Rádiónak nyilatkozó Allen Coliban a környezetvédelmi ügynökség (ANPM) által hétfőn ismertetett jelentésre reagált, melyben a város északkeleti részén mobil laborral végzett mérések eredményeit ismertetik. Ezek szerint
Allen Coliban szerint a mérések azt igazolják, hogy veszélyben a brassóiak egészsége. „A kén-hidrogén hatása az egészségre jól dokumentált. Fejfájást, szédülést, légzőszervi panaszokat okozhat. Az eredményeknek aggodalomra kellene okot adniuk és riadót kellene fújniuk a közegészségügyi igazgatóságnál” – jelentette ki a polgármester, aki szerint a mérések megkérdőjelezik a város hulladékkezelő központjának működtetője által közölt adatokat is, amelyeket az engedélyeztetési eljárás során közölt.
A kén-hidrogén záptojás szagú, színtelen, nagyon mérgező gáz, amely kéntartalmú szénvegyületek (fehérjék) rothadásakor képződik, így tehát szennygödrökben is, de a kőolajban és a földgázban is gyakori. Az emberi szervezetre mérgezőleg hat (vérméreg). A kén-hidrogén nagyobb koncentrációban a szemet irritálja. 320 ppm (parts per million) koncentráció felett kialakulhat tüdőödéma. 800 ppm az emberek felénél halálos dózisnak minősül. 1000 ppm felett egyetlen lélegzetvétel is ájulást és halált okozhat.
– fogalmazott rádiós nyilatkozatában a bukaresti parlamentben ellenzékben politizáló USR helyi elöljárója. Kifejtette: jelenleg az a probléma, hogy egy éve és kilenc hónapja nem az előírásoknak megfelelően zárták le a hulladékkezelő központ hármas tárolóját, ahová már nem visznek szemetet: nincs megoldva a szennyvízgyűjtés. Elmondása szerint hasonló kellemetlenségeket kellett elszenvedniük tíz éven keresztül a brassóiaknak a szintén rosszul lezárt egyes számú tároló miatt is. Erre és a kettes cellára 2018–2020 között „tették ki” a megtelt táblát, jelenleg a 4-es tározóba viszik a lakossági szemetet.
„A mobil labor megerősíti, amit eddig is tudtunk: a bűzt a kén-hidrogén okozza, ám az állami hatóságok még mindig azon tanakodnak, mi okozhatja, honnan ered. Pedig létezik egy hivatalos válasz a környezetvédelmi minisztériumtól, amely a legvalószínűbb forrásként a Fin Eco hulladékkezelőjét nevezi meg” – közölte a városvezető.
Allen Coliban brassói polgármester szerint a Fin Eco által kezelt hulladéklerakótól árad a bűz
Fotó: Fin-eco.ro
Ugyanakkor támogatják a polgárok fellépéseit is: társult félként bekapcsolódhatnak a magánszemélyek által kezdeményezett eljárásokba, bírósági perekbe, melyeket „az évek óta semmit nem tevő” állami hatóságok ellen indítanak. Egyébként a polgármesteri hivatal már korábban perbe hívta a céget, amely nem zárta le megfelelőképpen az egyik hulladéklerakót, illetve a környezetőrséget is, mert nem tett semmit az ügy rendezése érdekében.
Közben a Brassó megyei prefektúra a környezetvédelmi jelentés hétfői közlése után a Rador hírügynökség szerint bejelentette, szakbizottságot hoz létre, melynek terepellenőrzéseket kell végeznie. Egyébként Allen Coliban arra is emlékeztetett, hogy a Brassó megyei önkormányzatok összefogásával létrejött, a közös hulladékmenedzsmentet irányító-felügyelő ADI ISO Mediu nevű szövetségnek el kell költöztetnie a hulladékkezelő központot, ugyanis ez csupán 200 méterre fekszik a legközelebbi lakóháztól, miközben a minimális távolság egy kilométer az előírások szerint.
Ez esetben bonyolítja a helyzetet, hogy a hivatalosságok véleménye megoszlik a város főleg déli és keleti negyedeiben sűrűn terjengő, sokszor elviselhetetlen szag forrását illetően. Miközben Emil Boc polgármester inkább arra hajlott, hogy a pataréti új integrált hulladékkezelő központ, illetve annak működtetője lesz a ludas, Alin Tișe megyei tanácselnök minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó szemétlerakó helyett egy Kolozsvár közeli falu területén működő tyúkfarmra „kenje” a dolgot, amely ebben az időszakban trágyázza földjeit „természetes módon”, baromfiürülékkel.
Kolozsváron az új integrált hulladékkező központ lehet a bűzforrás az egyik verzió szerint
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
A kolozsvári bűz ügye idén először augusztus végén „robbant”, amikor a kánikula miatt tényleg elviselhetetlenné vált a leírhatatlan szag: az emberek bezárkózva izzadtak munkahelyükön, este lakásukban a hőségben, mert ha ablakot nyitottak, még inkább a rosszullét környékezte őket a beáramló dög- és ürülékszag fojtogató keveréke miatt.
Környezetvédők azonnal a hírhedt régi pataréti szemétlerakó közelében megépített új integrált hulladékkezelő központot (CMID) nevezték meg a bűz forrásaként, ugyanis állításuk szerint
Eleinte Emil Boc is azt nyilatkozta, valószínűleg onnan ered a szag, azonban az első hatósági vizsgálatok nem mutattak ki látványos légszennyezést a helyszín közelében.
Az ügy pikantériája, hogy éppen ebben az időszakban szintén elviselhetetlen bűzzel szembesültek a Kolozsvártól délkeletre fekvő Rőd és környéke, a községközpont Ajton, illetve Erdőfelek és a hozzá tartozó települések, többek között a magyar többségű Györgyfalva lakosai is. Azonban tudni kell, hogy itt hosszú évek óta az esztendő ugyanezen időszakában terjengeni kezd a bűz, változó intenzitással, megszakításokkal hetekig érezhető, széljárástól is függően. A szag a Rőd településen működő Transavia baromfifarmnak „köszönhető”, amely termőfölddel is rendelkezik a falu területén, a gabona betakarítása után pedig tyúkürülékkel trágyázzák a földet – a természetes megoldás „ára” a szörnyű bűz.
Mivel a napokban ismét terjengeni kezdett a bűz a kincses városban is, a megyei tanácselnök – amint arról beszámoltunk – hétfőn ismételten felszólította az illetékes intézményeket, hogy oldják meg a megye több településén hetek óta terjedő bűz problémáját.
Tișe fotókkal illusztrált közleményében jelezte: a Transavia csirkefarm hétfőre virradóra is földjeire szállította a tevékenységéből származó szerves trágyát, és „ez okozta” azokat a kellemetlen szagokat, amit a nap első felében még a kolozsváriak is éreztek. Az önkormányzat elnöke a hatóságok félrevezetésével vádolta a vállalatot, amelyik „az éj leple alatt” próbál megszabadulni a trágyától. „Amíg a bűz forrásának tényleges azonosítása nem történik meg, hanem a hatóságok a könnyebbik utat választva más okokat neveznek meg, addig nem lehet intézkedni a tényleges okok megszüntetéséről” – állapította meg közleményében Alin Tişe.
A Kolozs megyei önkormányzat elnöke hétfőn ismételten felszólította az illetékes intézményeket, hogy oldják meg a megye több településén hetek óta terjedő bűz problémáját.
A Transavia vállalat egyébként már korábban tagadta, hogy létesítményüktől Kolozsvárig ered a kellemetlen szag. A cég még augusztusban kibocsátott állásfoglalásában leszögezte:
Arra is emlékeztettek, hogy a környezetőrség első mérései szerint farmjukon nem haladta meg a megengedett értéket a kén-hidrogén-koncentráció, az ammóniáé viszont igen, igaz, csak kis mértékben.
Alin Tișe (balra) áprilisban adta át a központ kezelését a Supercomnak
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
Egyébként sokan azért nem hisznek Tișe „forráselméletében”, mert Rőd távol, 19 kilométerre található Kolozsvártól – közúton, a megyeszékhely központjából mérve, de a kincses város széle légvonalban azért jóval közelebb található. Ugyanakkor hitelteleníti a megyei tanácselnök szavát, hogy miközben hétfői kifakadásában azt írta, a farm az „éj leple alatt” szórta a tyúkganét, „megtévesztve a hatóságokat”, a hír alátámasztásaként csatolt fotók nappal készültek, ráadásul az egyik fénykép bizonyíthatóan jóval korábbi.
Minden esetre tény, hogy a Transavia trágyaszórása valóban rendkívül zavaró bűzzel jár. Ezt györgyfalvi olvasók is megerősítették a Krónikának – a magyarlakta falu légvonalban éppen Rőd és Kolozsvár között terül el –, hozzátéve, hogy sajnos ez minden évben tapasztalható augusztus-szeptemberben. Maga a Transavia is jelezte, hogy 11 éve így járnak el, de eddig „senkit sem zavart”. Ám bizony a kolozsvári „kiakadás” ráébresztette a rődieket is arra, hogy hangot kell adniuk elégedetlenségüknek: ők is panaszt emeltek a hatóságoknál a bűz miatt.
Amely nem más, mint az immár Kolozs megyében is hírhedtté vált Supercom: a bukaresti sajtóban a „szemét lordjaként” emlegetett Ilie Ciuclea fővárosi üzletember, volt szociáldemokrata szenátor vállalkozása, amely tíz évre monopolhelyzetbe került a szemétszállítás terén egész Kolozs megyében, mégpedig nem kis összegért: 84 millió euróért. A szerződést természetesen a megyei tanács kötötte, Alin Tișe rajongó nyilatkozatai közepette. A cég a teljes megyét kiszolgáló hulladékkezelő működtetését is átvette idén áprilisban.
Mint ismeretes, a Supercom már januári bemutatkozásakor leszerepelt: kaotikusan gyűjtötték a lakossági szemetet, sok helyen hulladékhegyek tornyosultak. A begyűjtési folyamat azóta nagyjából helyreállt, ám a nyugati mintára beígért országos premier, az „annyit fizetsz, amennyit szemetelsz” elv bevezetése késlekedik.
Mintha Nyugaton lennénk, de persze mégse – így jellemezhető az új hulladékgazdálkodási szolgáltató kolozsvári és Kolozs megyei bemutatkozása.
Egyébként a kolozsvári és a brassói bűzprobléma nemcsak az elviselhetetlen szag miatt kínos: romániai viszonylatban rendkívül fejlett, élen járó városokról van szó, melyek felvállaltan Románia leginkább környezetbarát, legzöldebb, legmodernebb, „legokosabb” nagyvárosaivá válnának a közeljövőben, és ennek érdekében rengeteg pénzt is költenek hasonló jellegű projektekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!