Egyre inkább stresszfaktorrá válik a karácsony az ünnepek előtti bevásárlási láz és tolongás, a takarítás, ajándékozás, sütés-főzés miatt kialakuló megfelelési kényszer miatt. Vajon megelőzhető-e az ünnepek előtti stressz?
2016. december 18., 12:312016. december 18., 12:31
Bizonyára jó lenne, ha megpróbálnánk nyugodtan, higgadtan vásárolni, hogy ne pont az ünnep estéjére fogyjon el a türelmünk és az energiánk. A túlzott stressz ugyanis az immunrendszert is tönkreteheti, sokszor előfordul, hogy pont szentestére kapjuk el az influenzát, és lázasan töltjük a karácsonyt, ugyanakkor persze az sem mindegy, milyen légkörben, hangulatban telik az ünnep.
Mérték- és értéktartás
Az egyik legnagyobb stresszfaktor a túlköltekezés, ami inkább az ünnepek utáni hangulatban jelentkezik. Bár minden évben megfogadjuk, hogy a következő esztendőben nem veszünk meg olyan használati tárgyat, aminek a hitelét még évekig nyögjük, az adott pillanatban mégis hajlamosak vagyunk elfeledkezni a fogadalmunkról. Egy új tévé vagy luxuscikk jó ötletnek tűnik, de tudni kell határt szabni a vágyainknak.
„Nagyon fontos, hogy a család ne adósodjon el év végén csak azért, hogy a rokonok és a barátok megkapják az ajándékaikat. Ne próbáljuk túllicitálni egymást az ajándékozásban” – olvasható Bárdos Katalin pszichoterapeuta tanácsa az Origón. A szakember hozzátette, annak a családnak sem kellene ész nélkül vásárolnia, akinek nincsenek anyagi gondjai. Mint mondta, fontos az „önazonosság” is: ha valakinek sok pénze van, akkor annak hiába mondjuk, hogy ne vegyen a családtagjainak nagy és drága ajándékot, hiszen számára a pénz és a drágaság az „értékmérő”.
Ajándék saját kezűleg
A kevésbé tehetős családokban nehezebb kezelni, hogy a boltokban, plázákban csillogó-villogó túlkínálat csábítja az embereket, viszont nem mindenki engedheti meg magának, hogy kedvére vásárolgasson. Fontos, hogy a gyerekek életkorának megfelelő szinten megbeszéljék ezekben a családokban, mit tudnak megengedni maguknak – magyarázta Bárdos Katalin. Hozzátette, ajánlatos, hogy a gyerekek saját kezűleg készítsenek, esetleg ők maguk vegyenek ajándékot a szüleiknek.
A szakember véleménye szerint a kicsiket fokozatosan kell hozzászoktatni, hogy az ajándékozás az ő ügyük is. Fontos, hogy a szülő hangsúlyozza, örül, és szépnek, „értéknek” tartja, amit saját kezűleg készítenek a gyerekek. Később persze a zsebpénzükből vehetnek kisebb meglepetéseket, de ne költsenek erőn felül drága holmikra – tette hozzá Bárdos Katalin. A szakember azt tanácsolja, akármennyire is nagy a rohanás, be kell iktatni néhány pihenőnapot, esetleg órát, amikor messze elkerüljük a plázák és a belváros ünnepi forgatagát. Séta a friss levegőn vagy valamilyen sporttevékenység nemcsak az egészségre van jó hatással, hanem esetleg új ötleteket is hozhat.
Félretenni a feszültségeket
Az ünnepi készülődésben kapkodva sokszor nem figyelünk magunkra, nem vesszük észre, hogy belefáradunk. Fontos, hogy ne vállaljuk túl magunkat. Nem feltétlenül nekünk kell megsütni az összes süteményt, megfőzni a teljes ünnepi menüt, és feldíszíteni az egész lakást, tehát nyugodtan kérjünk segítséget. A díszítésben szeretnek részt venni a nagyobb gyerekek, és akarnak is, a kisebbekre pedig vigyázhatnak a nagyszülők. Az ünnepi menüvel sem kell túlzásba esni, vigyázzunk, hogy az újév utáni hétköznapokat ne drasztikus fogyókúrával kelljen indítani.
Bárdos Katalin azt tanácsolja, ki-ki olyan szokásrendszert alakítson ki, amiben ő otthonosan mozog: a család semmi olyat ne erőltessen magára, amit a tagjai nem éreznek önazonosnak, mert akkor az ünnep hiteltelenné válik. A karácsonyi ebédnél, vacsoránál ne kezdjünk el gondolkozni azon, vajon tényleg mindenkinek megfelelő ajándékot vettünk-e, ehelyett igyekezzünk inkább a családra koncentrálni, hisz egyre kevesebb olyan nap akad, amit az egész család együtt tud tölteni. Bármilyen nagy a rokonság, ne akarjunk mindenkit három nap alatt meglátogatni. Fontos, hogy ünnepekkor ajánlatos félre, tenni az indulatokat, így felhőtlenebb légkörben lehet közösen ünnepelni. A szakember szerint jó, ha tudatosítjuk magunkban, a karácsony nem egy újabb megoldandó feladat, hanem meghitt családi ünnep, és tegyünk azért, hogy ez valóban így legyen.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!