Egyre szélsőségesebbek az időjárási jelenségek az éghajlatváltozás miatt Európában, ez nagymértékben hat az emberi egészségre is – jelentette a héten az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
2017. január 29., 10:542017. január 29., 10:54
Egyre szélsőségesebbek az időjárási jelenségek az éghajlatváltozás miatt Európában, ez nagymértékben hat az emberi egészségre is – jelentette a héten az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
Emelkedő tengerszinttel és egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel, köztük egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal, áradásokkal, szárazságokkal és viharokkal kell szembenézniük az éghajlatváltozás miatt az európai térségeknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán kiadott jelentése szerint, amely az éghajlatváltozás Európára gyakorolt hatásainak legfrissebb trendjeit és előrejelzéseit vizsgálta és a hatások mérsékléséhez szükséges stratégiákat, intézkedéseket tekintette át – olvasható az MTI-n.
Folytatódni fog az éghajlatváltozás
A Klímaváltozás, hatások és kiszolgáltatottság Európában 2016-ban című jelentés emlékeztet arra, hogy egymás után dőlnek meg a globális és európai hőmérsékleti és tengerszintrekordok, az Északi-sarkvidéken egyre vékonyodik a tengeri jégtakaró. Európában a csapadékos térségek még csapadékosabbá, a szárazak még szárazabbá válnak. Zsugorodnak a gleccserek és a hótakaró. Egyre gyakoribbak és intenzívebbek az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási viszonyok, a nagy mennyiségű csapadék és a hőhullámok számos régióban. A pontosabb előrejelzések további bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárás egyre gyakoribb lesz számos európai régióban.
„Az éghajlatváltozás évtizedekig folytatódni fog. A jövőbeni klímaváltozás, illetve hatásainak mértéke attól függ, hogy milyen hatékonysággal tudjuk végrehajtani az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó globális megállapodásainkat, és attól is, hogy vannak-e megfelelő alkalmazkodási stratégiák és szakpolitikák a jelenlegi és előrejelzett szélsőséges időjárás kockázatainak csökkentésére” – hangsúlyozta Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vezetője.
Valamennyi európai régió veszélyeztetett
Az ügynökség honlapján olvasható jelentés szerint a klímaváltozás valamennyi európai régiót veszélyezteti, de egyes térségekben még súlyosabbak lesznek a hatások. Dél- és Délkelet-Európa különösen kiszolgáltatott térség, itt várható a legtöbb káros hatás. Ebben a régióban már most egyre gyakoribbak a hőhullámok, a csapadék és a folyók vízhozamának csökkenése, ami növeli az egyre súlyosabb szárazságok, az alacsonyabb terméshozam, az erdőtüzek és a biodiverzitás csökkenése kockázatát. Az egyre gyakoribb hőhullámok és az éghajlattal összefüggő fertőző betegségek gyakoriságának változásai várhatóan növelik az emberi egészséget és jólétet veszélyeztető kockázatokat. Európa nyugati partvidéke és árterületei szintén kiszolgáltatott térségek az emelkedő tengerszint miatt kialakuló áradások és a viharok okozta árhullámok miatt.
Az éghajlatváltozás jelentősen módosítja a tengeri ökoszisztémákban az óceánok savasodása, felmelegedése és az oxigénszegény holtzónák terjeszkedése miatt – olvasható a jelentésben, amelyet az ügynökség az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával és három más központtal együttműködve készített. A levegő és a tenger hőmérsékletének rohamos emelkedése, a szárazföldi és tengeri jégtakaró olvadása hatással lesz az Északi-sarkvidéki ökoszisztémákra és emberi tevékenységekre.
Egyes térségekben kedvező hatások is érvényesülhetnek, Észak-Európa egyes részein például javulhatnak a mezőgazdasági feltételek, ennek ellenére a klímaváltozás a legtöbb régiót és ágazatot hátrányosan fogja érinteni. A jelentés szerint a klímaváltozás hatásai veszélyt jelentenek a szárazföldi és tengeri biodiverzitásra. Számos állat- és növényfaj életciklusa megváltozott, egyes fajok északra, illetve magasabban fekvő élőhelyekre költöznek, ugyanakkor számtalan inváziós faj megvetette a lábát vagy elkezdett terjeszkedni a kontinensen. Egyes tengeri fajok, köztük a fontos halállományok szintén északra vándorolnak. E változások hatással vannak az ökoszisztéma-szolgáltatásokra és több gazdasági ágazatra, köztük a mezőgazdaságra, az erdészetre és a halászatra is.
Hőhullámok és vírusok
Az éghajlatváltozás fő egészségügyi hatásait illetően a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a folyók és a tengerparti áradások több millió ember életét befolyásolják Európában. A hőhullámok gyakoribbá és súlyosabbá válása több tízezer korai halálesethez vezetett Európában. E tendencia az előrejelzések szerint súlyosbodni fog. A kullancsfajok, az ázsiai tigrisszúnyog és más vírusgazdafajok növelik a Lyme-kór, a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás, a nyugat-nílusi láz, a dengue-láz, a chikungunya- és a keishmania-fertőzés terjedésének kockázatát.
A klímaváltozásnak magas ára van, 1980 óta több mint 400 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az EEA országaiban. Az éghajlatváltozás által okozott károk várható költségei a Földközi-tenger térségben lesznek a legmagasabbak a jelentés szerint.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!