A gyümölcsöknek kiemelkedő a szerepük a gyerekek egészséges fejlődésében

 Részesítsük előnyben az idénygyümölcsöket

A gyümölcsök a szervezet számára rengeteg nélkülözhetetlen és fontos anyagot tartalmaznak, köztük vitaminokat, enzimeket, rostokat és antioxidánsokat. Ezeknek az anyagoknak  kiemelkedő szerep jut a gyermekek egészséges fejlődésében. Minden korosztály számára ajánlott, hogy legalább napi 2-3 adag gyümölcsöt fogyasszon el. Ez az adag jól beilleszthető tízóraira és uzsonnára. A legtöbb gyümölcs különféle gyógyhatásokkal is rendelkezik. Az alma például vérnyomáscsökkentő, erős antioxidáns, szerepet játszik az asztma megelőzésében, és csonterősítő hatása sem elhanyagolható. Nem árt, ha tisztában vagyunk a gyümölcsök szervezetünkre gyakorolt hatásával, mert bizonyos szituációkban esetleg hatásuk lehet nemkívánatos is. Mert például a cseresznye nagyon jó székrekedés ellen, viszont 3 éves kor alatt ne adjuk nagy mennyiségben, mert ekkor erős hashajtó hatással bír.
Ha gyermeket gyümölccsel kínáljuk, érdemes odafigyelni, hogy honnan származik a finom nyári csemege. Részesítsük előnyben az idénygyümölcsöket, és azokat, amiket nem messziről szállítanak hozzánk. Sajnos a legtöbb gyümölcs erősen szennyezett vegyi anyagokkal, ezért ha tehetjük, vásároljunk biotermelőktől. A kisebb gyerekeknek még ezek után is alaposan mossuk meg, vagy hámozzuk meg, annak ellenére is, hogy a héjban rengeteg hasznos anyag is található.

Az első gyümölcsök

A gyümölcs az első élelmiszer csoport, amivel a gyermek életében először találkozik az anyatejen kívül. 5-6 hónapos korában elkezdhető az anyatejes táplálás bővítése egyéb élelmiszerekkel, vagyis a hozzátáplálás. Annak, hogy a pici elég érett mindehhez, különböző jelei vannak, amire érdemes odafigyelni, mert a túl hamar bevezetett ételek növelhetik az allergiás reakciók előfordulásának kockázatát. Természetesen a hozzátáplálás megkezdését meg kell beszélni a védőnővel és a gyermekorvosunkkal. Az első étel, amivel babánkat megkínáljuk, lehet például almavagy őszibarackpép. Érdemes napi egyszer kis adagban adni, legelőször csak egy-egy teáskanálnyit. Erőltetni nem szabad. Ezután sorra jöhet a többi zöldség, gyümölcs. Az új ételek sorrendjében nincs szigorú kötöttség, de arra ügyeljünk, hogy egyesével, szép lassan (3-5 nap teljen el kettő között) vezessük be őket, hogy lássuk, valamelyikkel nincs-e problémája a picinek (allergia, hasfájás stb.). Egyéves kora előtt tilosak az apró magvas gyümölcsök (eper, málna, szőlő, áfonya stb.). Ha éppen nem áll rendelkezésre többféle friss gyümölcs, akkor előkerülhetnek a bébiételek, amelyekből csak a cukormentes változatot válaszszuk. Semmiféleképen ne felejtsük el, hogy az anyatej a csecsemő számára egyéves koráig az elsődleges tápláléka.

Dackorszak és válogatás

A dackorszakkal kezdetét veszi az ételek közötti válogatás is. Ilyenkor elkezdik visszautasítgatni azokat az ételeket, amiket eddig szerettek, vagy akár a kedvenceik között volt. Lehet, hogy valamit elfogad ma, de holnap már nem. Ez minden anyukát megvisel. A gyümölcsök édes ízük miatt általában sokkal kedveltebbek a gyermekek között, mint a zöldségek, de itt is adódhatnak problémák. Érdemes ilyenkor elővenni a kreativitásunk, és ötletesen tálalni a finomságokat. A leleményes szülők tálalhatják a gyümölcsöket állatka-,  virágformákban, vagy készíthetnek belőle arcot is. Formázhatunk gyümölcssünit, nem kell más hozzá, csak egy alma, fogpiszkáló és néhány apróbb gyümölcs. A kicsik szeretnek kézzel mindent megérinteni. Habár a konyha biztosan áldozatul esik a programnak, azért érdemes őket is bevonni az ételek elkészítésébe. Szeleteljük fel a gyümölcsöket, és hagyjuk, hogy ő tálalhassa a tányérra. Közben persze fontos meg is kóstolni, hiszen egy nem finom étel nem hagyhat el egy konyhát. Vágjunk almát, sárgadinnyét, banánt, görögdinnyét nagyobb szeletekre, és adjunk a gyermeknek sütiformákat. Ezzel különböző alakzatokat vághat a gyümölcsből. Rendezhetünk versenyt, ha testvérei is vannak, és már ismer néhány számot. Készítsünk gyümölcssalátát, és nézzük meg, hogy hányféle gyümölcsöt találnak. Akinek megvan hamarabb mind, az nyert.

Nem kell erőltetni a gyümölcsevést

Ha végképp nem eszi meg a gyerek a gyümölcsöket, akkor se erőltessük, hanem próbáljuk elrejteni ételekben. Készíthetünk turmixot, gyümölcslevest, édességekbe is beledolgozhatjuk. Így talán könnyebben elfogyasztják a gyermekek. Az ételnek semmiféleképen nem lehet jutalmazó vagy büntető szerepe, és ne is zsaroljuk ezzel gyermekeinket. Ahhoz, hogy hitelesek legyünk a gyermekeink szemében, mindenképpen nekünk kell példával elöl járnunk. Sajnos ez az, ami legtöbbször hiányzik. Jó lenne, ha gyümölcs és zöldség mindig állna a rendelkezésükre, és talán sokkal szívesebben nekikezdenek egy almának, ha látják, hogy mi éppen azt majszolunk, és nem a chipseszacskóba mélyed éppen a kezünk. Egy 2001-es amerikai tanulmány szerint a gyermekek ízlését nagyban befolyásolja, hogy mivel kínálja meg a szülő rendszeresen. Próbáljunk egyféle alapanyagból minél változatosabb ételeket készíteni és rászoktatni a gyermeket az ételek természetes ízeire. Egy gyümölcsöt, ami önmagában is édes, nem kell megcukrozni, tejszínhabozni stb. Ha valamelyik savanyúbb gyümölcsöt nem kedveli gyermekünk, készítsünk belőle turmixot vagy pépet, más édesebb gyümölcsök melléadásával. Sajnos, ahogy a gyermek bekerül óvodába, majd iskolába, a gyümölcsfogyasztása egyre kevesebb lesz. Egy felmérés szerint a felső tagozatos és középiskolás diákok nagy része egyáltalán nem fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget.
A gyermekkorban jól megalapozott egészséges táplálkozás a kamaszkori és felnőttkori egészséget is megalapozza, tehát éljünk a lehetőséggel, hogy most rendelkezésünkre áll a gyümölcsök nagy része. Vegyünk otthonra egy zamatos görögdinnyét, és otthon jóízűen eszegessük meg a gyermekkel – ez közös családi programként is kiváló. Töltsük fel a fagyasztóládát, hogy télen is legyen lehetőségünk finomabbnál finomabb gyümölcsökkel kínálni gyermekünket.

Mikor ehet a baba gyümölcsöt?

A jelek, amik megmutathatják, hogy itt az idő valami mással is megkínálni a picit, mint anyatejjel vagy tápszerrel:
– nem nagyon akar szopni, vagy éppen túl mohó (és mindez nem függ össze betegséggel, fogzással)
– állandóan éhes, tehát valószínűleg az anyatej önmagában már nem elégíti ki az igényeit
– a baba segítség nélkül jól ül
– tetszenek neki az étkezések, érdeklődő
– képes felcsippenteni az ételt a mutató- és hüvelykujjával
– nyelvével nem löki ki az ételt