A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) nevű párt jó eséllyel megszerzi a parlamenti mandátumok több mint felét a 450 fős ukrán törvényhozásban, legalábbis ezt mutatják az előre hozott parlamenti választások részeredményei.
Dan Barna lesz a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ás a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) alkotta 2020 Szövetség államfő-, Dacian Cioloş pedig a kormányfőjelöltje – jelentette be a két politikus vasárnap a pártok hivatalos döntését.
Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások előtt a soviniszta indulatok felkorbácsolásával és uszítással próbálja maga felé terelni az eddigi tevékenységéből kiábrándult polgárok voksait.
Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere is fontolgatja, hogy induljon a novemberi elnökválasztáson – ezt egy csütörtöki televíziós interjúban erősítette meg a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) legnépszerűbb politikusa.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) önálló jelöltet indít a novemberi államfőválasztáson, az alakulat kongresszusa augusztus 3-án hagyja jóvá a jelölését – jelentette be hétfőn Viorica Dăncilă.
Ha a párt azt kéri tőle, indulni fog a novemberi államelnök-választáson – jelentette ki csütörtökön a DC Newsnak adott interjúban Viorica Dăncilă. A kormányfő hozzátette: egyelőre azon az állásponton van, hogy „más mögé áll be segíteni”.
A külföldön élő román állampolgárok az Állandó Választási Hatóság (AEP) votstrainatate.ro címen elérhető honlapján regisztrálhatnak az államelnök-választásra.
November 10-én tartják az elnökválasztást Romániában, ha pedig akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével.
A román szenátus után a képviselőház is elfogadta szerdán a külföldön élő román állampolgárok voksolását megkönnyítő törvénytervezetet.
A külföldön élő román állampolgárok voksolását megkönnyítő törvénytervezetet fogadott el hétfőn a szenátus, miután a május 26-i európai parlamenti választáson a külképviseleteknél sorban álló románok ezrei a torlódás miatt nem élhettek választójogukkal.
Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus és a kisebbik kormánypárt elnöke úgy véli, hogy az lenne a legcélravezetőbb, ha az államelnök-választásra közös jelöltet állítana a Szociáldemokrata Párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Pro Románia.
Jelentős módosításokat hagyott jóvá a külföldi szavazással foglalkozó parlamenti különbizottság, amely többek között úgy határozott, hogy levélben is szavazhatnak az idei államfőválasztás idején a külföldön élő románok.
Parlamenti különbizottság felállítását kezdeményezte hétfőn a kétkamarás román parlament együttes házbizottsága: a testület a május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson elkövetett állítólagos csalásokat hivatott kivizsgálni.
Bejelentette Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, hogy készen áll indulni a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső megmérettetésén, amelyen kiválasztják az alakulat államfőjelöltjét.
A külföldi szavazóhelyiségeknél kialakult sorok felszámolását, a voksolás gördülékenységét garantáló választójogi reformot követel Klaus Johannis román államfő a bukaresti kormánytól és parlamenttől.
„Dragnea és Tăriceanu Romániája minden eddiginél messzebb áll az egyesült Európától” – jelentette ki szerdán Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő. Eközben összesen nyolc bűncselekmény kivizsgálását kéri az MPP az úzvölgyi katonai temetőnél történtekkel kapcsolatban.
Bűnügyi vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség, miután több tucatnyi feljelentés érkezett az EP-választások botrányos külföldi lebonyolítása miatt.
Az RMDSZ szerint árt a magyar érdekképviseletnek az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében jövőre ismét közvetlenül választhatjuk meg a megyei tanácsok elnökeit.
Látogatottsági adatok