Szigorúbb fellépést sürgetnek az online térben erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszító, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőinek kultuszát népszerűsítő személyek ellen
Fotó: Freepik
Az online térben erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszító, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőinek kultuszát népszerűsítő személyekre kiróható büntetések szigorítását kéri Alex Florenţa legfőbb ügyész.
2024. december 20., 15:292024. december 20., 15:29
Pénteki közleményében Alex Florenţa legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyészség félévente készít kimutatásokat a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és jelképek tilalmával, illetve erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítással kapcsolatos ügyekről. Ezek alapján
2018 és 2022 között évente átlagban 21 bejelentést kaptak a hatóságok. Megjegyezte azt is, hogy ezeknek a kivizsgálása alapvetően a bírósági ügyészségek hatáskörébe tartozik, a legfőbb ügyészség csak akkor illetékes az ügyben, ha a feltételezett elkövető magas rangú állami tisztségviselő. Jelenleg több olyan büntetőeljárás is folyamatban van, amelyekben törvényhozók vagy európai parlamenti képviselők érintettek – tette hozzá.
Alex Florenţa rámutatott, az elmúlt időszak eseményei, az online térben egyre inkább megnyilvánuló jogellenes magatartás, a bűncselekmény elkövetésére vagy erőszakra, diszkriminációra uszítások megkövetelik az ezzel kapcsolatos törvényi keret kiigazítását, frissítését. A legfőbb ügyész szerint olyan törvénymódosító javaslatokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a bűnüldöző szervek számára a jelenség elleni hatékony fellépést.
A testület december 18-án tartotta meg első ülését. Ezen a legfőbb ügyészség több javaslatot terjesztett elő.
A legfőbb ügyész az Agerpres hírügynökség szerint a módosításra szoruló előírások között említette a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet azon kitételét, amely szerint az emberiesség elleni bűncselekményeket vagy háborús bűnöket elkövetett személyek kultuszának előmozdítása csak akkor büntetendő, ha létezik egy jogerős ítélet, amely megállapítja az illető bűnösségét. Florenţa szerint ez a kitétel jelentősen szűkíti az érintettek körét, ezért úgy kellene módosítani a jogszabályt, hogy az a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőségében részt vett személyekre vonatkozzon, függetlenül attól, hogy elítélték őket vagy sem.
Egy másik törvénymódosítással a legfőbb ügyész szerint lehetővé kellene tenni a büntetőjogi felelősségre vonást olyan helyzetekben is, amikor nem történik konkrét, közvetlen fenyegetés, azonban a megnyilvánulás formája, a bejegyzéshez használt képek és egyéb elemek erős megfélemlítő hatással bírnak, ezért fenyegetésként is értelmezhetők.
Alex Florenţa javaslatot tett továbbá az ilyen jellegű bűncselekmények büntetésének szigorítására, hangsúlyozva, hogy a büntetési tételek növelése hatékonyabbá tenné a nyomozást és az elrettentő hatás is nagyobb lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás