Călin Georgescu volt államfőjelölt szerint „Romániának nincsen szüksége kisebbségekre, nekik van szükségük Romániára, mert mi adunk nekik földet és vizet”
Fotó: László Ildikó
Călin Georgescu volt államfőjelölt szerdán egyenlőséget ígért a romániai nemzeti kisebbségeknek, holott korábban meg azt mondta: „Romániának nem a kisebbségekre van szüksége, hanem nekik van szükségük Romániára, mert mi adunk nekik földet és vizet”. Călin Georgescu diskurzusa Cristian Pârvulescu politikai elemző meglátása szerint „idegengyűlölő és a demokráciával összeegyeztethetetlen”.
2024. december 20., 19:522024. december 20., 19:52
A román nép „nem fogadja el, hogy megsértsék őt külföldiek vagy kisebbségek”, és „a kisebbségeknek tisztelniük kell a román népet, amely földet és vizet adott nekik” – jelentette ki Călin Georgescu volt államelnökjelölt korábban.
Georgescu viszont a kisebbségek napján, szerdán azt mondta, hogy „a kisebbségek nem csak szavazataik miatt számítanak.” Szerdán volt a nemzeti kisebbségek napja, amikor Călin Georgescu azt mondta: „garantálom mindannyiuknak, akik más etnikai közösségekhez tartoznak, hogy soha többé senki nem fogja önöket másodrendű állampolgárként kezelni ebben az országban. Nem csak akkor vagytok fontosak, amikor szavazni mentek, hanem minden nap!”.
Cristian Pârvulescu politikai elemző a HotNews portálnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy
Călin Georgescu: „a kisebbségek ne kérjenek különleges kedvezményeket”
Călin Georgescu régebbi, a romániai „kisebbségeket és külföldieket” bíráló beszéde a napokban terjedt el a Facebookon.
„Romániának nincs szüksége a kisebbségekre, nekik van szükségük Romániára, mert mi adunk nekik földet és vizet” – hangzott el Georgescu szájából abban a videóban, amelyet többek között Valeriu Nicolae újságíró, író és emberjogi aktivista is közzétett.
Romániának nincs szüksége kisebbségekre vagy külföldiekre, nekik van szükségük Romániára, mert mi adunk nekik földet és vizet. Értsék ezt meg egyszer és mindenkorra” – jelentette ki Georgescu. Cristian Pîrvulescu szerint Georgescu álláspontja ebben a kérdésben legionárius indíttatású.
„A vasgárdisták voltak azok, akik, ugye, kirekesztették az »elnyomó idegeneket«, különösen a zsidókat, akiket már a kezdetektől fogva, még mielőtt a Vasgárdát Vasgárdának nevezték volna, 1923-24-től hatalmas nyomásnak vetettek alá, és akik közül sokan a vasgárdisták áldozataivá váltak.
Pîrvulescu szerint Georgescu álláspontja azt sugallja, hogy a külföldieknek – bárkik is legyenek azok – és a kisebbségeknek nincsenek ugyanazon jogaik, mint a többségnek. „Ez idegengyűlölő nacionalista diskurzus, része az antiszemita politikai hagyománynak, még akkor is, ha a zsidókat nem nevezi meg, még akkor is, ha Georgescu tárgyalt a Netanjahu-kormány minisztereivel” – mondta Pîrvulescu.
És a külföldön élő románok kisebbségiek-e?
Az elemző szerint az ilyen idegengyűlölő diskurzus összeegyeztethetetlen a demokráciával. „Georgescu úr teljesen tévesen értelmezi, hogy mit jelent a nemzet. Itt azokra a kutatásokra utalok, amelyeket a szélsőséges csoportok nem ismernek el, a genetikával és a DNS-sel kapcsolatos kutatásokra, amelyek azt mutatják, hogy nincs olyan, hogy »tiszta nemzet«.
Az elemző párhuzamot vont a külföldön élő románok helyzetével is. „Gondoljunk csak bele: a külföldön élő románok, akiknek ott jogaik vannak – és Georgescu úr szavazóiról beszélünk, ha ilyen bánásmódnak lennének kitéve, akkor üldöznék őket” – tette hozzá Pîrvulescu.
Az elemző szerint Georgescu diskurzusát a két világháború közötti vagy a 19. századi nézetek ihlették, ugyanakkor az idegenellenes, arab- és muszlimellenes álláspont a nyugati szélsőjobboldalon mindenhol megtalálható.
„A francia génnel rendelkező franciákról szóló diskurzus Marine Le Penre jellemző” – állította Pîrvulescu, utalva a Le Pen által a választási kampányban ígért politikára, amely az »igazi franciáknak« kedvezne. „De Le Pen soha nem jut el olyan gondolatokhoz, mint amilyeneket Georgescu fogalmazott meg – ezek a román fasizmus mély sötétségéből merítenek” – tette hozzá Pîrvulescu.
„Ők román állampolgárok, nem pedig megtűrt kisebbségek. Ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint bárki mást” – mondta Pîrvulescu. Arra is kitért, hogy a kisebbségek már több száz évvel Románia létezése előtt is ezen a területen éltek, ily módon „a Georgescu fejében lévő Romániának semmi köze valójában Romániához.”
– emlékeztetett az elemző.
Antiszemitizmussal és felbujtással gyanúsított személyeknél tartottak házkutatást a rendőrök pénteken két Argeş megyei helyszínen. Az egyik gyanúsított Prahova megyei. Mindkét megyében Călin Georgescu nyerte az idei elnökválasztás első fordulóját.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
1 hozzászólás