Balogh Levente

2019. július 19., 10:57

Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások előtt a soviniszta indulatok felkorbácsolásával és uszítással próbálja maga felé terelni az eddigi tevékenységéből kiábrándult polgárok voksait.

A hangulatkeltés célpontjai ezúttal is a magyarok. A magyarellenes támadásnak két csapásiránya van. Egyrészt a kárpátaljai magyar közösséget célozták meg – kommandósok tartottak több kárpátaljai helyszínen házkutatást, és többek között a kárpátaljai magyar szervezetek nagyszőlősi járási választási kampányfőnökét is szavazatvásárlással gyanúsították meg, majd egy választásra buzdító lapillusztráció átlátszó ürügyével szeparatizmussal vádolták meg a KMKSZ-t –, másrészt a magyar kormányt, amelyet agresszív hangvételű külügyi közleményekben próbáltak rendre utasítani, amiért magyar kormánytagok Kárpátaljára látogattak, és a magyar jelöltekre való szavazásra buzdították nemzettársaikat.

A kijevi külügy konkrétan „agitációnak” minősítette a budapesti illetékesek magyar jelöltet támogató kijelentéseit, és felszólította a magyar politikusokat, hogy hagyjanak fel az ilyen megnyilvánulásokkal. A budapesti válasz az volt, amit ilyen helyzetben egy nyíltan a magyarok ellen hergelő, a frissen hatályba lépett, a kisebbségek anyanyelvhasználatát ellehetetleníteni akaró államnyelvtörvényt kierőszakoló hatalommal szemben adni kellett. Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter Beregszászra látogatott, ismét támogatásáról biztosította Brenzovics Lászlót, egyúttal jelezte Kijevnek: addig ne is számítson a magyar hozzájárulásra a NATO–ukrán együttműködéshez, amíg nem hagy fel a kisebbségek elleni jogfosztó lépésekkel.

A kijevi illetékesek persze vélhetően számítottak az ilyen jellegű magyar válaszra. Hiszen az egész akció valójában nem több szándékos, magyarellenes provokációnál, amelynek két célja van: hogy ismét politikai fegyvert kovácsoljon a magyarellenes hangulatkeltésből a választások előtt, illetve hogy megfélemlítse a magyar választópolgárokat. Hiszen amíg a Kijev és Budapest közötti diplomáciai csörtétől hangos a sajtó, addig sem arról kell számot adniuk a kormánypártoknak, miként sikerült az ígéretes kezdet után oda kormányozniuk az országot, hogy a polgárok elsöprő többsége hallani sem akar róluk, és helyettük egy olyan outsiderre – Volodimir Zelenszkijre – adta voksát az elnökválasztáson, aki tévés humoristaként, színészként korábban legfeljebb annyira került közel a nagypolitikához, hogy kifigurázta azt. Most ráadásul azt mutatják a közvélemény-kutatások, hogy Zelenszkij pártja a parlamenti választások toronymagas esélyese is.

Az ukrán kormányerők a jelek szerint továbbra is abban bíznak, hogy az Egyesült Államok – amelynek stratégiai érdeke az, hogy hozzá, ne pedig Moszkvához lojális vezetés legyen Ukrajnában – majd „megrendszabályozza” a kis Magyarországot, hogy ne akadályozza holmi csip-csup kisebbségi jogok miatt Ukrajna NATO-hoz való közeledését.

Csakhogy vélhetően ismét elszámították magukat. Az valamennyi, a térségben élő népnek érdeke, hogy az orosz befolyási övezet határa minél távolabb legyen Közép-Európától, és legyen egy baráti „ütközőállam” az EU és Oroszország között. Ám abban az EU-ban, ahova Ukrajna a NATO mellett állítólag oly nagy hévvel igyekszik, az alapvető értékek egyike a határok szabad átjárhatósága, illetve az, hogy bárki szabadon tarthassa a kapcsolatot a határ túloldalán élő nemzettársaival. Mint ahogy – ráadásul nemzetiségtől függetlenül – az is bevett szokás, hogy politikusok arra buzdítják bármely ország polgárait, hogy a velük azonos politikai értékeket valló politikai erőre szavazzanak.

Így aztán a magyar fél teljes joggal szólal fel az ukrajnai jogtiprások ellen, és teljes joggal buzdítja a magyar jelöltekre való szavazásra a kárpátaljai magyarokat. Ha mással nem, ezt a jogot már az Ukrajnának juttatott támogatásokkal is kivívta volna, amelyekből a magyarokon kívül ukránok is jócskán részesültek – de persze tudjuk, hogy a hála nem politikai kategória.

Főleg akkor, ha a magyarellenes hergeléssel szavazatokat lehet szerezni. Mindennek fényében kijelenthető: a jelenlegi kijevi kormány leszerepelt, és az a kívánatos, hogy toleránsabb, kulturáltabb gondolkodású erők vegyék át a helyét, amelyek a regionális együttműködés jegyében képesek normális kisebbség- és szomszédságpolitikát folytatni. Ez nem csupán magyar érdek, hanem a térség összes országáé, Ukrajnát is beleértve.

A kérdés már csak az, hogy Zelenszkij pártja ilyen lesz-e.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...