Szijjártó Péter szerint a trianoni évforduló közeledtével el kell fogadni, hogy ugyanaz a történelmi esemény mást jelent románok és magyarok számára, június 4-e pedig a magyar történelem egyik legszomorúbb pillanata. Magyarország külügyminisztere Kolozsváron közölte: Budapest készen áll új megállapodást köt
Tőkés László a román homogenizációs politika megnyilvánulásának tekinti a bukaresti parlamentben megszavazott törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította. Az EMNT száz településen koszorúz Erdélyben a békediktátum aláírásának évfordulóján.
A magyar–román kapcsolatok javulásának fontosságát hangsúlyozta mindkét fél Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter keddi bukaresti találkozóján.
Ha a román kormány megdob kővel, dobd vissza határnyitással, de hálát és korrektséget továbbra se várj – így sommázhatók az elmúlt hét történései a magyar-román viszony tekintetében.
„A tíz évvel ezelőtt elfogadott kedvezményes honosítási törvénynek köszönhetően a Kárpát-medencében 940 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában 160 ezren kapták meg az állampolgárságot, 1,1 millióan váltak nemzettársainkból honfitársainkká.
Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz – jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott hétfőn Szegeden.
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében arra kérte a budapestieket, hogy a trianoni döntés századik évfordulóján, június 4-én 16 óra 30 perckor egy percre álljon meg a főváros.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szerint újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött politikai szövetség a román parlamentben szerdán elfogadott Trianon-törvénnyel kapcsolatban
A Fidelitas követeli, hogy a román államfő ne írja alá a bukaresti parlament által szerdán megszavazott „gyalázatos Trianon-törvényt”.
Erről a nehéz témáról nem lehetséges racionálisan vitatkozni, hiszen az érzelmileg eltérő, ellentétes álláspontokra helyez bennünket – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a trianoni békediktátum romániai megünnepeltetéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitáján.
Ablonczy Balázs történészt és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében általa irányított Trianon 100 kutatócsoportot aligha kell bemutatni a nagyközönségnek.
A kiegyezés után szerte a Kárpát-medencében számos köztéri szobor, emlékmű született, amelyeket a trianoni döntést követően elpusztítottak. Ezekről a határon túli, immár nem látható magyar műemlékekről indított sorozatot az Országos Széchényi Könyvtár blogja.
Ha létezett a Trianon utáni kornak közös kelet-közép-európai jelszava, az alighanem a címbe emelt politikai (s)óhaj volt.
Egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben „oldjuk fel ellentéteinket” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Nagykanizsán, a helyi református egyházközség által szervezett fórumon.
Tőkés László úgy véli, az erdélyi magyarok által harminc évvel ezelőtt leadott egymillió szavazathoz igazodva kell megpróbálni visszaszerezni a közösség bizalmát, voksait, ebből a szempontból szerinte rendkívül fontos a közelgő romániai helyhatósági és parlamenti választás.
Mintegy harminc külföldi előadó részvételével nemzetközi tudományos konferenciát rendez a trianoni békeszerződésről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja júniusban.
Bár száz évvel ezelőtt a trianoni diktátummal aláírták Magyarország halálos ítéletét, ma is élünk, és Magyarország is megvan – hangoztatta Orbán Viktor magyar kormányfő vasárnapi országértékelőjén.
Nacionalista hangok kísérhetik ugyan a trianoni döntés felidézését, de az államközi kapcsolatokra vélhetően nem lesz negatív hatással a centenárium – állítják a Krónikának nyilatkozó felvidéki, vajdasági és kárpátaljai újságírók.
Látogatottsági adatok