Kövér László (archív felvétel)
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben „oldjuk fel ellentéteinket” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Nagykanizsán, a helyi református egyházközség által szervezett fórumon.
2020. február 29., 09:292020. február 29., 09:29
2020. május 26., 09:382020. május 26., 09:38
Kövér László kiemelte, soha nem volt olyan reményteljes egy új közép-európai együttműködés indítása, mint most, 2020-ban. Ennek az a célja, hogy kölcsönösen „tekintettel legyünk egymás érdekeire, de segítsük is egymást” a nemzeti érdekek megvalósításában – tette hozzá. A Hella Ferenc református tiszteletes és Balogh László (Fidesz-KDNP) polgármester részvételével zajló beszélgetésen a házelnök azt fejtegette: nem érdekünk az, hogy a mi megemlékezésünk a 100. évfordulón okot adjon mások számára a gyűlölködésre.
– mondta a házelnök, hozzátéve: „amikor megszűnik ez a személyes kapcsolat, akkor van baj”, ezért sokkal több hárul a politikára, a kultúrpolitikára, az oktatásra. Erőfeszítéseket kell tenni, hogy ez a tudás, tapasztalat, élmény átadódjon, éppen ez a Nemzeti alaptantervről (Nat) szóló viták tétje is – közölte az Országgyűlés elnöke. „Akik a Nat-ot bírálják, azoknak valójában az a bajuk, hogy ez nemzeti”, azt a célt tűzi ki, hogy Magyarországon a közoktatásból kikerülő minden gyereknek legyenek olyan ismeretei, élményei, „ami alapján magára ismer a határon túli magyarokban” is. Olyan kulturális örökséget kapjanak, „ami egy nemzetté tesz bennünket a következő száz évben is” – mondta Kövér László.
Bár száz évvel ezelőtt a trianoni diktátummal aláírták Magyarország halálos ítéletét, ma is élünk, és Magyarország is megvan – hangoztatta Orbán Viktor magyar kormányfő vasárnapi országértékelőjén.
A házelnök közölte: szeretnék folytatni a nemzet határok feletti egyesítésének programját, hogy – függetlenül a határoktól – „úgy szőjük össze a szétvágott közösségeknek az életét a magunkéval, mintha egy határon belül élnénk”. Nagyon sok múlik azonban az utódállamok politikai elitjeinek hozzáállásán, ezért is vagyunk kényes helyzetben a 100. évforduló kapcsán.
Kitért arra: azok az államok, „amelyek részesültek a száz évvel ezelőtti koncból”, Ausztria és Románia kivételével ma már nem léteznek abban a formában, mint akkor.
– fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Kövér László arról is beszélt, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítési programhoz nincs szükség új jogszabályokra, ezeket – mint tíz éve a nemzeti összetartozásról szóló törvényt – már megalkották. Ma a gazdasági kapcsolatok élénkítése van napirenden, ennek része, hogy szinte minden szomszédos országban folyik olyan gazdaságfejlesztési program, amely a határon túli magyarokat támogatja magyar költségvetési forrásból.
Kiemelte, intenzív a gazdasági kapcsolat Romániával és Szlovákiával, de Lengyelországgal is, a határokon túl pedig óvodák, iskolák, bölcsődék felújítása is zajlik, ami hihetetlenül fontos.
– jegyezte meg a házelnök. A politikus szót ejtett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról, amelynek legközelebbi, márciusi ülésén a trianoni döntés évfordulója alkalmából szeretnék egy dokumentumban összefoglalni, hogy hová is jutottunk száz év alatt. Ezzel azt a kezdeményezést kívánják támogatni, hogy az európai fórumokon tűzzék napirendre az őshonos kisebbségek jogainak témáját.
Kövér László arról is kifejtette a véleményét, hogy a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezést további direkt politikai eszközökkel már nem lehet segíteni. Az Országgyűlés az ellenzéki pártok egyetértésével határozattal hívta fel a figyelmet arra, hogy minél többen támogassák ezt a polgári kezdeményezést, amelynek keretében május 7-ig hét országból egymillió aláírást kellene összegyűjteni.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.
A Külügyminisztérium vasárnap délután utazási figyelmeztetést adott ki a román állampolgárok számára, miután a spanyol meteorológusok vörös vagy narancssárga riasztást adtak ki intenzív esőzések és erős szél miatt.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo mérkőznek meg a második fordulóban a moldovai elnökválasztáson, amely szimbolikus összecsapássá vált Nyugat és Moszkva között. Délután 1 óráig a szavazók több mint 29 százaléka adta le voksát.
Legkevesebb negyvenkét palesztin halt meg, több mint százötvenen pedig megsebesültek izraeli légi és tüzérségi támadásban a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttáborban – közölték palesztin egészségügyi vezetők szombaton.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!