Fotó: MTI/Borsos Mátyás
A magyar–román kapcsolatok javulásának fontosságát hangsúlyozta mindkét fél Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter keddi bukaresti találkozóján.
2020. május 26., 12:372020. május 26., 12:37
2020. május 26., 14:012020. május 26., 14:01
A román tárcavezető úgy fogalmazott, budapesti kollégája „érzékeny időszakban” látogat Romániába. Aurescu elárulta, eleinte tartózkodóan visszonyult Szijjártó vizitjéhez, főleg annak tudatában, hogy tíz nap múlva lesz a trianoni döntés 100. évfordulója, amely „más és más jelentéssel bír” Románia és Magyarország számára. Ezért a román tárcavezető jobban örült volna, ha június 4. után találkozik a magyar külügyminiszterrel.
A kétoldalú viszonnyal szemben támasztott román elvárásokat közvetlenül és őszintén kell közölni, mint az igazi partnerek között” – fogalmazott Aurescu, aki szerint lényegi kérdéseket érintő, tartalmas beszélgetést folytatott Szijjártó Péterrel. Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre kell összpontosítania.
A román külügyminiszter szerint Bukarest mélyen érdekelt abban, hogy kilépjenek „a provokációk és szembeszegülések logikájából”, ezért olyan előfeltételek megteremtését javasolják, amelyek körvonalazhatják az építő jellegű, civilizált, pragmatikus, európai román–magyar viszonyt. Vissza kell állítani a bizalmat és kölcsönös tiszteletet – jelentette ki Aurescu, aki szeretné, ha a pozitív hozzáállásnak köszönhetően jószomszédi viszonyt ápolnának Magyarországgal.
Ugyanakkor azt is elvárja, hogy a közeljövőben Romániába látogató magyarországi politikusok ne tegyenek olyan nyilatkozatokat, amelyek „idegenek a stratégiai partnerségük szellemétől”.
Megjegyezte: Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára „elsődleges jelentőséggel bíró” – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt.
– hangoztatta a román külügyminiszter.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt ésszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni. Elmondta: Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza. „Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt” – szögezte le. Az MTI szerint hozzátette:
Szijjártó Péter bukaresti tárgyalásai során azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre. Elmondta: a Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.
A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön.
Hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos „sajnálatos nyilatkozatok” nem ismétlődnek meg.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
2 hozzászólás