Fotó: Rostás Szabolcs
Tőkés László a román homogenizációs politika megnyilvánulásának tekinti a bukaresti parlamentben megszavazott törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította. Az EMNT száz településen koszorúz Erdélyben a békediktátum aláírásának évfordulóján.
2020. május 26., 13:032020. május 26., 13:03
2020. május 26., 15:072020. május 26., 15:07
„Klaus Iohannis román államfő és Gyurcsány Ferenc magyar exminiszterelnök konvergens módon választják céltáblául az erdélyi magyarságot, akár kézfogót is tarthatnának, bevonva a magyar eredetű Ludovic Orban román miniszterelnököt is, hiszen valamennyien egy követ fújnak” – állapította meg kedden Kolozsváron Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a könnyített honosításra vonatkozó törvény elfogadásának tízéves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatót a kincses városban Sándor Krisztina ügyvezető elnökkel.
A volt európai parlamenti képviselő felidézte, a magyar Országgyűlés által 2010-ben, a határok feletti nemzetegyesítés politikai stratégiája szellemében megszavazott jogszabálynak köszönhetően jött létre az a partneri viszony, amelynek alapdokumentuma az EMNT és a budapesti külügyminisztérium között aláírt együttműködési szerződés.
Klaus Iohannis „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozatára, valamint a magyarországi ellenzéki pártoknak a külhoni magyarokkal szembeni viszonyulására utalva Tőkés szégyenletesnek nevezte, hogy magyar, illetve német kisebbségi viszonylatban nem a szolidaritás, hanem a viszálykeltés kapcsolja össze ezeket a magas rangú reprezentatív politikai közszereplőket.
Hozzátette, miközben Romániában „állampolitikai rangon működik” a magyarellenesség, ugyanez európai szintre is emelkedik, hiszen Brüsszel, az EU folyamatosan támadja Magyarországot, az Európai Parlamentben – a koronavírus-járvány közepette – vitanapot tartanak a magyarországi helyzetről.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Politikai szinten a nemzeti összefogás által tudjuk kivédeni és ellensúlyozni a magyarellenesség politikai vírusával, a magyar kormánnyal az élen kell megküzdenünk egy többfrontos harcban ezen kártékony jelenségekkel. Szolidaritást kell vállalnunk nemcsak az Orbán-kormánnyal, hanem egymással, a határon túli nemzetrészekkel, hogy ezen vírus elleni védekezésünk eredményes legyen” – vont párhuzamot Tőkés a koronavírus, illetve a magyarellenesség vírusa ellen folytatott küzdelemmel.
„Megítélésünk szerint az autonómia és a határok feletti nemzetegyesítés nemzeti létünk két alappillére, ennek megfelelően a kettős állampolgárság csak erősíti a politikai identitásunkat és a politikai erőnket. Ezek a politikai vélemények a szeparatizmust erősítő előítéletek kategóriájába sorolhatók. Látjuk, akármit cselekszünk, Iliescutól Iohannisig folyton előjön a szeparatizmus vádja, ez tulajdonképpen a Securitate eszköztárába tartozó előítélet, propagandaeszköz, ilyenként kell kezelnünk” – jelentette ki Tőkés László.
Az EMNT elnöke úgy véli, a román Trianon-törvény azt jelzi, hogy a rendszerváltozás óta eltelt harminc évben semmit nem változott a román nemzetstratégia: a cél továbbra is az ország homogenizációja, a magyarság kipusztítása, elüldözése. „Csak radikálisak lehetünk ebben a vonatkozásban, el kell érjük, hogy a romániai rendszerváltozás a kisebbségpolitikában, a magyar ügyben is végbemenjen. Nem szabad lenyelni semmiféle egyetemügyet, tilalmi törvényt, megaláztatást, ki kell vívni a teljes nemzeti szabadságot” – hangsúlyozta a volt református püspök, hozzátéve: a trianoni békediktátum óta eltelt száz év alatt a magyarságnak „meg kellett tanulnia zsákban táncolni”.
Fotó: Rostás Szabolcs
Sándor Krisztina a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy június 4-én, a békediktátum aláírásának centenáriumán délután fél ötkor az EMNT munkatársai – legtöbb háromfős csoportokban – Erdély-szerte több mint száz településen koszorút, virágcsokrot helyeznek el. A helyszínek a magyarság elmúlt 1100 éves ittlétére emlékeztető emlékhelyek – első világháborús emlékművek, turulszobrok, obeliszkek –, például a gyimesi ezeréves határ, az egykor a brassói Cenken álló Árpád-szobor talapzata, a köröstárkányi világháborús emlékmű, az úzvölgyi katonatemető.
„Így készülünk arra a napra, ami számunkra megemlékezés lehet, de ünnep nem. Hanem inkább a nemzeti összetartozás napja, amely közös munkára sarkall, összehangolva a Kárpát-medencei magyarság munkáját” – állapította meg a nemzeti tanács ügyvezető elnöke. Tőkés egyébként ismertette: mivel éppen június 4-ére tűzték ki a tárgyalást a Románia csillaga érdemrend megvonása miatt indított perében, ő a román fővárosban fog megemlékezni „méltó módon” a trianoni békediktátum aláírásáról.
Elhangzott, hogy június 2-ától újranyit az EMNT irodahálózata, amely március közepén függesztette fel működését. Ettől az időponttól mind a 23 erdélyi iroda újrakezdi tevékenységét, beleértve a honosítás terén nyújtott támogatást. Sándor Krisztina elmondta, az irodákat ellátták fertőtlenítőszerekkel, maszkokkal, belső szabályzat vonatkozik az ügyfélfogadásra, egy munkatárs például csak egy ügyfelet fogadhat egy helyiségben.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.
Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!