Tág perspektívába helyezte az 1956-os forradalom korszakát és annak erdélyi hatásait, következményeit Stefano Bottoni történész, aki Kolozsváron tartott előadást.
A hit és a hatalom összefüggéseiről tartottak konferenciát pénteken Szatmárnémetiben Visky Ferenc lelkész, teológiai író születése századik évfordulója kapcsán.
Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak nyújtotta át idén a Bocskai István-díjat a fejedelem nevét viselő anyaországi társaság Nagyszalontán. Ahol választ kaptunk arra is, miért állítják a kismarjaiak, hogy a koronás fejedelem nem Kolozsvárt született.
Új szerepet szánnak Mikes Kelemen kipusztult zágoni fájának: a 330 éves tölgy üregében különleges teret, aprócska kápolnát alakít ki Mónus Béla magyarországi fafaragó művész. Az alkotó a Krónikának elmondta, a munka már elkezdődött, szeptemberben fejeződhet be.
Kilencrészes dokumentumfilm-sorozat készült a magyarság viszontagságos időszakáról az RMDSZ támogatásával. A Magyarok Romániában – száz év története című film első részét Kolozsváron vettették le.
„Erős kritika Romániáról”, „intelligens vészjelzés” Radu Jude új nagyjátékfilmje, amelyet hétfőn mutattak be a Karlovy Vary-i nemzetközi szemle versenyprogramjában. Az alkotásról elismerő hangon írt a nemzetközi szaksajtó.
Melléfogásnak, a realitással összeegyeztethetetlennek, sőt károsnak tartják erdélyi történészek magyarországi kollégájuk, Raffay Ernő határrevízióra vonatkozó kijelentéseit. A szakemberek jelen pillanatban nem látnak esélyt olyan történelmi konstellációra, amely lehetővé tenné a határmódosítást, illetve&
Fodor János történésznek, valamint Pál János lelkész-történésznek ítélte oda megosztva idei debütdíját az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) – közölte a szervezet.
Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatónak, a Sapientia EMTE oktatójának Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője – a nemzeti kegyelet néprajzi földrajza című kötetét mutatták be Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában szerdán.
Nem járt sikerrel a hatvan évvel ezelőtt kivégzett Szoboszlay Aladár és társai földi maradványait rejtő sírhely feltárását célzó ásatás az aradi Alsótemetőben. A kutatás újabb megbízható információk hiányában nem folytatható.
Emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnvádi eljárást indított a temesvári katonai ügyészség Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán. A nyomozó hatóság szerint még életben van néhány felelős.
„Csakis az önképünk alapján tudjuk megmutatni magunkat", és az erdélyi magyarság elmúlt száz évének feldolgozásához nemcsak magyar-román, de magyar-magyar párbeszédre is szükség van, hangzott el a kolozsvári történészkonferencián.
Szoboszlay Aladár nemcsak a katolikus egyház kiemelkedő személyisége, hanem a romániai magyar társadalom második világháború utáni első kiemelkedő kisebbségi politikusa volt – jelentette ki a Krónikának Vekov Károly történész az egykori antikommunista és társai hamvainak felkutatása apropóján.
Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és leveleken, valamint más személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, „alulnézetből”, a kortárs átlagemberek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény.
Május 1., amelyet 1890-ben ünnepeltek először, egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja.
Sikerrel járt Tulit Zsombor és Szarukán László, a Khumba-Transz Afrika expedíció két tagja, akik a Dél-afrikai Köztársaságban rátaláltak gróf Wass Albert, a II. angol–búr háború hősi halottjának sírhelyére.
Romániának szerencséje volt, hogy létrejött, és „sikersztori”, hogy megmaradt – állapítja meg új könyvében Lucian Boia. A mítoszromboló történész egyesülésről írt munkáját a Koinónia Kiadó jelentette meg magyar nyelven.
Elhunyt Asztalos Lajos kolozsvári helytörténész, nyelvművelő, műemlékvédő, műfordító – közölte a Szabadság napilap, amelynek munkatársa volt.