„Csakis az önképünk alapján tudjuk megmutatni magunkat", és az erdélyi magyarság elmúlt száz évének feldolgozásához nemcsak magyar-román, de magyar-magyar párbeszédre is szükség van, hangzott el a kolozsvári történészkonferencián.
Szoboszlay Aladár nemcsak a katolikus egyház kiemelkedő személyisége, hanem a romániai magyar társadalom második világháború utáni első kiemelkedő kisebbségi politikusa volt – jelentette ki a Krónikának Vekov Károly történész az egykori antikommunista és társai hamvainak felkutatása apropóján.
Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és leveleken, valamint más személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, „alulnézetből”, a kortárs átlagemberek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény.
Május 1., amelyet 1890-ben ünnepeltek először, egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja.
Sikerrel járt Tulit Zsombor és Szarukán László, a Khumba-Transz Afrika expedíció két tagja, akik a Dél-afrikai Köztársaságban rátaláltak gróf Wass Albert, a II. angol–búr háború hősi halottjának sírhelyére.
Romániának szerencséje volt, hogy létrejött, és „sikersztori”, hogy megmaradt – állapítja meg új könyvében Lucian Boia. A mítoszromboló történész egyesülésről írt munkáját a Koinónia Kiadó jelentette meg magyar nyelven.
Elhunyt Asztalos Lajos kolozsvári helytörténész, nyelvművelő, műemlékvédő, műfordító – közölte a Szabadság napilap, amelynek munkatársa volt.
Hemzsegnek a hibáktól a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal által kihelyezett utcai idegenforgalmi tájékoztató táblák. Ezek szerint a Bolyai „testvéreket” ábrázoló szobor vagy a „román katolikus” egyház egykori iskolája lehet a város legújabb turisztikai attrakciója.
Több erdélyi település érintésével – immár tizenkettedik alkalommal – zajlott le a Bocskai-zarándoklat a hétvégén, a magyarországi hajdúvárosok küldöttségének részvételével. A zarándokok a fejedelem koronájának másolatát is magukkal hozták.
Az erdélyi magyarság 100 éve címmel szervez előadás-sorozatot a nagyváradi Szacsvay Akadémia. A kezdeményezés célja, hogy magyarországi és erdélyi szakértők előadásai révén a közönség új ismeretekkel gazdagodhasson az elmúlt száz év történéseiről.
Életének 102. évében elhunyt csütörtökön Neagu Djuvara bojár családból származó jogász, diplomata, történész, filozófus és regényíró, akit a román történetírás fenegyerekének is neveztek.
Életének 67. évében elhunyt Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész hétfőn – közölte a család a budapesti közmédiával.
Hat erdélyi és két magyarországi városról jelent meg színes, gyermekek számára is befogadható kötet az immár tízéves Kincses Képeskönyv sorozatban. A kiadványok születéséről az alkotók beszéltek a Krónikának.
Az eddigi ismeretek szerint a kedden elhunyt egykori román uralkodó, I. Mihály király nem nyilvánult meg az országban élő magyar közösség ügyeiben, így túlzás kijelenteni, hogy a magyarok bármit is köszönhetnek neki – mondta el a Krónikának dr. Fodor János történész.
Még mielőtt március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítását kérnék, a romániai magyaroknak tiszteletet kellene tanúsítaniuk a románok nemzeti ünnepe, december 1-je iránt – vélekedik Marius Diaconescu történész, a Bukaresti Egyetem tanára a Krónikának adott interjúban.
A reformáció 500. és a Magyar Református Egyház létrejöttének 450. évfordulóját köszöntő idei debreceni programok záró rendezvényeként a Déri Múzeumban hétfő este megnyitották A hit megtartó ereje – Az erdélyi fejedelemség és Debrecen című kiállítást.
Toleráns, európai szemszögből a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára – állapította meg a Krónikának adott interjúban Sorin Mitu kolozsvári történész.
Magyar királyok koronázási érmeiből nyílik kiállítás pénteken az Erdélyi Történeti Múzeumban, Kolozsváron. A kiállításon a magyar Szent Korona eredeti technikával készült másolatát is megtekintheti a közönség.
Látogatottsági adatok