Nagy fába vágta a fejszéjét. Mónus Béla fafaragó művész az elpusztult zágoni Mikes-tölgyben alakít ki különleges teret
Fotó: 3szek.ro/Bokor Gábor
Új szerepet szánnak Mikes Kelemen kipusztult zágoni fájának: a 330 éves tölgy üregében különleges teret, aprócska kápolnát alakít ki Mónus Béla magyarországi fafaragó művész. Az alkotó a Krónikának elmondta, a munka már elkezdődött, szeptemberben fejeződhet be, a végeredmény a háromszéki település turisztikai vonzerejét növelné.
2018. július 15., 13:222018. július 15., 13:22
2018. július 15., 13:242018. július 15., 13:24
Aprócska, kétszemélyes kápolnát alakítanak ki Mikes Kelemen immár elpusztult zágoni tölgyfájában.
Így új szerepet szánnak a törzsnek, amelyet a hagyomány szerint Mikes édesapja ültetett. Az immár 330 éves fa nem él már, azonban hatalmas törzse áll, így alkalmas arra, hogy megfelelően restaurált formában egy pici, kétszemélyes kápolnának adjon otthont, amely a tervek szerint szeptemberre készülhet el.
Az ötlet Mónus Béla magyarországi fafaragó művésztől származik, aki korábban már két emlékművet is faragott Mikes Kelemen tiszteletére: az egyik az író szülőfalujában, Zágonban, a másik pedig Rákóczi Ferenccel való bujdosása színhelyén, a törökországi Rodostóban található. A Krónika megkeresésére Mónus Béla elmondta, a zágoni polgármester felkérésére vállalta a különleges kápolna kialakítását, hiszen ezelőtt húsz évvel a Mikes-tölgy letört hatalmas ágából már szobrot, emlékművet alkotott. „Kiss József polgármester közölte, hogy kiszáradt a Mikes-tölgyfa, és kérte, hogy készítsek szobrot belőle.
– mondta a fafaragó művész. Kifejtette, varázslatos érzés egy ilyen „történelmi” fának a belsejében létezni, egészen különleges a tér, az atmoszféra, a kisugárzás. „Eszembe jutott, hogy jó lenne, ha kis meghitt teret lehetne alkotni itt, ahova két ember, akinek dolga van egymással, beférhet. Azokra gondolok, akiknek közös a múltjuk, vagy voltak egymással gondjaik, esetleg a jövőjüket tervezik együtt – például ifjú jegyesek az igen kimondása előtt” – tette hozzá az alkotó.
Mint ecsetelte, sok dudor és üreg található a fában, ahol kívül kidudorodik egy kikorhadt ágcsonk, ott belül nagy üreg tátong. Ezekbe az üregekbe szobrokat farag bent, és kint a dudorokból is angyalalakokat tervez faragni.
– fogalmazott Mónus Béla. Arról, hogy miként lehet időtállóvá tenni a már kipusztult fát, az alkotó elmondta, a tölgy aljába ástak egy két és fél méter mély gödröt, ezt kibetonozták két és fél köbméter betonnal, ami bejutott a gyökerek alá. Vasakat raktak oda, amelyek most már erősen tartják a fát, így ha a gyökerek ki is korhadnának, akkor sem dől ki a törzs. A felső részt gomba- és penészölő szerrel, felületvédő, kültéri glazúrfestékkel is kezelik.
Fotó: 3szek.ro/Bokor Gábor
Mivel Mikes szellemisége régóta foglalkoztatja az alkotót, úgy fogalmazott, neki az író „égi barátja”, hiszen erős vonzást vél érezni iránta, úgymond érzi a gondolatait, sokat olvasta leveleit, írásait, életrajzát. Mónus Béla egyik Mikes-emlékműve 1999 óta áll a zágoni Mikes–Szentkereszty- udvarház parkjában, hogy óvják az idő viszontagságaitól, tetőt húztak fölé. A magyarországi fafaragó másik Mikes-szoborkompozícióját a budapesti Rodostó Alapítvány és a Rákóczi Szövetség állíttatta, 2000-ben avatták fel a törökországi város központi parkjában. Az alkotás középen Mikest, balra leveleinek címzettjét, az „édes nénét”, jobbra Bercsényi Miklós feleségét, Kőszeghy Zsuzsit ábrázolja, akit Mikes szeretett volna feleségül venni.
„Mivel Mikes Rákóczival a lengyelországi Jaroslawban is tartózkodott rövid ideig, ott Rákóczi-emlékművet készítettem. Egyébként az egész korszak »magába szippantott« engem. A zágoni, most kialakítandó kápolnára Mikes-idézetet és Mikes-portrét is faragok, de tulajdonképpen nem kimondottan az író emlékműve, inkább a béke egyfajta szigete.
– mondta az alkotó. Arra is kitért, javasolta a zágoni polgármesternek, hogy a fa mellé kutat fúrhatnának, egyrészt hogy az odalátogatók szomjukat olthassák, másrészt hogy a zarándokhelyről vizet vigyenek belőle. „Fontos, hogy minél többen ismerjék meg Mikes életét, eszmeiségét, gondolatvilágát, a hűség, a szülőföldre való visszavágyódás jelképét erősítené az emlékhely.
– mondta Mónus.
Zágon hírnevét nagy szülöttének, a II. Rákóczi Ferenc oldalán felnőtt, majd a bujdosásban is fejedelmét követő Mikes Kelemennek köszönheti, aki 1690-ben született, és a törökországi Rodostóban hunyt el 1761-ben. Nemcsak író, de műfordító is volt, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és Törökországba, és haláláig kitartott mellette, később emléke mellett is.
A magyar irodalomban a rokokó mestereként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartják számon. Írásművészetére egyrészt a barokk nemesi irodalom, másrészt francia műveltsége hatott. Fő műve a Törökországi levelek című gyűjtemény, amely az emigráció mindennapjait írta le, kiegészítve Mikes olvasmányaiból szerzett történelmi, vallás- és művelődéstörténeti adatokkal; ezenkívül számos francia vallási, egyháztörténeti, pedagógiai művet fordított le.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
szóljon hozzá!