Kápolna Mikes Kelemen tölgyének üregében: különleges teret hoznak létre a nemrég elpusztult, 330 éves zágoni fatörzsben

Nagy fába vágta a fejszéjét. Mónus Béla fafaragó művész az elpusztult zágoni Mikes-tölgyben alakít ki különleges teret •  Fotó: 3szek.ro/Bokor Gábor

Nagy fába vágta a fejszéjét. Mónus Béla fafaragó művész az elpusztult zágoni Mikes-tölgyben alakít ki különleges teret

Fotó: 3szek.ro/Bokor Gábor

Új szerepet szánnak Mikes Kelemen kipusztult zágoni fájának: a 330 éves tölgy üregében különleges teret, aprócska kápolnát alakít ki Mónus Béla magyarországi fafaragó művész. Az alkotó a Krónikának elmondta, a munka már elkezdődött, szeptemberben fejeződhet be, a végeredmény a háromszéki település turisztikai vonzerejét növelné.

Kiss Judit

2018. július 15., 13:222018. július 15., 13:22

2018. július 15., 13:242018. július 15., 13:24

Aprócska, kétszemélyes kápolnát alakítanak ki Mikes Kelemen immár elpusztult zágoni tölgyfájában.

A köztudatban a szülőföld iránti vágy és hűség jelképeként számontartott 18 századi író, a Törökországi levelek szerzője, a magyar széppróza megteremtője szellemiségét kívánja továbbra is megőrizni, ugyanakkor a háromszéki település vonzerejét is növelné a helyi önkormányzat által kezdeményezett ötlet, hogy „új életet leheljenek” a tölgybe.

Így új szerepet szánnak a törzsnek, amelyet a hagyomány szerint Mikes édesapja ültetett. Az immár 330 éves fa nem él már, azonban hatalmas törzse áll, így alkalmas arra, hogy megfelelően restaurált formában egy pici, kétszemélyes kápolnának adjon otthont, amely a tervek szerint szeptemberre készülhet el.

„Ajtó” nyílt az időtállóvá tett tölgyfába

Az ötlet Mónus Béla magyarországi fafaragó művésztől származik, aki korábban már két emlékművet is faragott Mikes Kelemen tiszteletére: az egyik az író szülőfalujában, Zágonban, a másik pedig Rákóczi Ferenccel való bujdosása színhelyén, a törökországi Rodostóban található. A Krónika megkeresésére Mónus Béla elmondta, a zágoni polgármester felkérésére vállalta a különleges kápolna kialakítását, hiszen ezelőtt húsz évvel a Mikes-tölgy letört hatalmas ágából már szobrot, emlékművet alkotott. „Kiss József polgármester közölte, hogy kiszáradt a Mikes-tölgyfa, és kérte, hogy készítsek szobrot belőle.

Idézet
Elgondoltam, hogy mivel 330 éves a fa, már nem lehet tömör a közepe. Így is van. Nyitottam rajta egy kis ajtót, és látszik, annyira kikorhadt a közepe, hogy óriási csőszerű kémény tátong belül. Mintegy 15-20 centis falvastagság tartja össze az egészet”

– mondta a fafaragó művész. Kifejtette, varázslatos érzés egy ilyen „történelmi” fának a belsejében létezni, egészen különleges a tér, az atmoszféra, a kisugárzás. „Eszembe jutott, hogy jó lenne, ha kis meghitt teret lehetne alkotni itt, ahova két ember, akinek dolga van egymással, beférhet. Azokra gondolok, akiknek közös a múltjuk, vagy voltak egymással gondjaik, esetleg a jövőjüket tervezik együtt – például ifjú jegyesek az igen kimondása előtt” – tette hozzá az alkotó.

Mint ecsetelte, sok dudor és üreg található a fában, ahol kívül kidudorodik egy kikorhadt ágcsonk, ott belül nagy üreg tátong. Ezekbe az üregekbe szobrokat farag bent, és kint a dudorokból is angyalalakokat tervez faragni.

Idézet
A belsejében gótikus, napkorongszerű gerendaboltozatot építettem ki, ez már készen van. Olyan légkört szeretnék teremteni, hogy a béke, a hűség gondolatát sugalmazza az odaérkezőknek”

– fogalmazott Mónus Béla. Arról, hogy miként lehet időtállóvá tenni a már kipusztult fát, az alkotó elmondta, a tölgy aljába ástak egy két és fél méter mély gödröt, ezt kibetonozták két és fél köbméter betonnal, ami bejutott a gyökerek alá. Vasakat raktak oda, amelyek most már erősen tartják a fát, így ha a gyökerek ki is korhadnának, akkor sem dől ki a törzs. A felső részt gomba- és penészölő szerrel, felületvédő, kültéri glazúrfestékkel is kezelik.

•  Fotó: 3szek.ro/Bokor Gábor Galéria

Fotó: 3szek.ro/Bokor Gábor

Elmélyülésre alkalmas különleges tér 

Mivel Mikes szellemisége régóta foglalkoztatja az alkotót, úgy fogalmazott, neki az író „égi barátja”, hiszen erős vonzást vél érezni iránta, úgymond érzi a gondolatait, sokat olvasta leveleit, írásait, életrajzát. Mónus Béla egyik Mikes-emlékműve 1999 óta áll a zágoni Mikes–Szentkereszty- udvarház parkjában, hogy óvják az idő viszontagságaitól, tetőt húztak fölé. A magyarországi fafaragó másik Mikes-szoborkompozícióját a budapesti Rodostó Alapítvány és a Rákóczi Szövetség állíttatta, 2000-ben avatták fel a törökországi város központi parkjában. Az alkotás középen Mikest, balra leveleinek címzettjét, az „édes nénét”, jobbra Bercsényi Miklós feleségét, Kőszeghy Zsuzsit ábrázolja, akit Mikes szeretett volna feleségül venni.

„Mivel Mikes Rákóczival a lengyelországi Jaroslawban is tartózkodott rövid ideig, ott Rákóczi-emlékművet készítettem. Egyébként az egész korszak »magába szippantott« engem. A zágoni, most kialakítandó kápolnára Mikes-idézetet és Mikes-portrét is faragok, de tulajdonképpen nem kimondottan az író emlékműve, inkább a béke egyfajta szigete.

Idézet
Elmélyülésre alkalmas hely, hiszen olyan a környezet: a fa illata, kisugárzása erre ösztönzi azt, aki belép. Egy kis padot is készítek a fa belsejébe”

– mondta az alkotó. Arra is kitért, javasolta a zágoni polgármesternek, hogy a fa mellé kutat fúrhatnának, egyrészt hogy az odalátogatók szomjukat olthassák, másrészt hogy a zarándokhelyről vizet vigyenek belőle. „Fontos, hogy minél többen ismerjék meg Mikes életét, eszmeiségét, gondolatvilágát, a hűség, a szülőföldre való visszavágyódás jelképét erősítené az emlékhely.

Idézet
Mikes Kelemen mondhatni az elvándoroltak szimbóluma, a Székelyföldről elszármazottak közül sokan látogatnak Zágonba, amerikai, kanadai turistacsoportok is, csak azért, hogy lássák a tölgyet”

– mondta Mónus.

Zágon hírnevét nagy szülöttének, a II. Rákóczi Ferenc oldalán felnőtt, majd a bujdosásban is fejedelmét követő Mikes Kelemennek köszönheti, aki 1690-ben született, és a törökországi Rodostóban hunyt el 1761-ben. Nemcsak író, de műfordító is volt, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és Törökországba, és haláláig kitartott mellette, később emléke mellett is.

A magyar irodalomban a rokokó mestereként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartják számon. Írásművészetére egyrészt a barokk nemesi irodalom, másrészt francia műveltsége hatott. Fő műve a Törökországi levelek című gyűjtemény, amely az emigráció mindennapjait írta le, kiegészítve Mikes olvasmányaiból szerzett történelmi, vallás- és művelődéstörténeti adatokkal; ezenkívül számos francia vallási, egyháztörténeti, pedagógiai művet fordított le.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében