Kisebbségek elleni konspirációk, megtorlások – Stefano Bottoni az 1956-os eseményeket követő erdélyi történésekről

•  Fotó: Fosztó László

Fotó: Fosztó László

Tág perspektívába helyezte az 1956-os forradalom korszakát és annak erdélyi hatásait, következményeit Stefano Bottoni történész, aki Kolozsváron tartott előadást.

2018. október 05., 10:332018. október 05., 10:33

2018. október 05., 11:072018. október 05., 11:07

Az 1956-os magyar forradalom erdélyi hatásairól, következményeiről tartott a napokban előadás-sorozatot Stefano Bottoni történész több erdélyi városban. A romániai magyarság elmúlt száz évéről a nagyváradi Szacsvay Akadémia indított sorozatot, ennek keretébe illeszkedik az előadás, amelynek szerda esti, kolozsvári állomásán az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a Magyar Autonóm Tartományról, konspirációkról, politikai bebörtönzésekről, visszaélésekről és a kisebbségek elleni eljárásokról is beszélt a történész.

Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia bölcsészettudományi kutatóközpontja történettudományi intézetének főmunkatársa kifejtette, a gyakran skandált autonómia, amit inkább csak Székelyföldről lehet hallani manapság, nem is olyan rég Moszkva által támogatott létező rendszer volt, ami Bukarest jóindulatán múlott. Arról, hogy mi volt a Magyar Autonóm Tartomány (MAT), Bottoni elmondta,

nem autonóm politikai entitásról volt szó, sokkal inkább egy nagyon „sikeres integrációs eszközről”.

A MAT-on keresztül Bukarest a román államba integrálta az erdélyi magyar közösséget, igaz ugyan, hogy zárt tömbként. „Kulturális értelemben egy „üvegház” volt, ahol kedvezőbb feltételek mellett ápolható a progresszív, haladó magyar kultúra. És mivel a magyarok döntő többségben élnek a területen, a magyar nyelv nagy szerepet kapott, de a tartományt többnyelvűség jellemezte” – mondta a történész az autonóm tartományról. Az 1960 és 1968 közt létező tartomány Romániához tartozott, és államépítési szempontból kellett véget vetni létezésének.

Idézet
Amíg egyesek az autonóm tartomány részleteit próbálták értelmezni a nagygyűlések során, és arról beszéltek, hogy az itteni katonák Romániát vagy a MAT-ot szolgálják, vagy arról, hogy kell-e határőrizet, addig nagy erőkkel folytak a bebörtönzések a revizionista törekvések letörése érdekében. Ezek a törekvések általában csak bukaresti konspirációk voltak, amelyeket nemzetbiztonsági veszélynek állítottak be, büntetés, szabadságvesztés járt miattuk”

– mondta a történész. Kifejtette, a legnagyobb megmozdulást temesvári diákok egy csoportja tartotta október 30-án, amikor az 1956-os forradalmon hevében szolidaritást vállaltak a magyarországiakkal. A megmozdulást azonban egy nap leforgása alatt megakadályozta az állambiztonság rajtaütésszerű intézkedése, és a kétezer részt vevő diákot ideiglenesen internálták egy üresen álló szovjet laktanyába.

Mint a történész ecsetelte, nemcsak a magyarok jogaival éltek vissza, hanem más nemzetiségűekével is akár úgy, hogy a kihallgatás során a szekusok erőszakot is bevetettek a vallomások kicsikarása érdekében,

a hatvanas évekre pedig mintegy százezer főnyi szekus működött Romániában.

Az egyik kihallgatásos esetnél például egy magyar férfi életét vesztette, a gyilkos pedig olcsón megúszta: csupán ötnapnyi elzárást kapott. „A kisebbségiek, látva a nyomort és agressziót, ezrével szerették volna elhagyni az országot. Románia először szándéknyilatkozatot kért tőlük, majd elvette állampolgárságukat, ezzel együtt a vele járó jogaikat, majd javaikra úgy tett szert, hogy 30 kilónyi csomagot és egyetlen gyűrűt engedélyezett kivinni az országból 6-7 évnyi sínylődés után, és a befogadó országot váltságdíjra kényszerítette Románia” – ecsetelte Bottoni.

Az előadás-sorozat célja, hogy magyarországi és erdélyi szakértők előadásai révén az érdeklődő közönség újabb ismeretekkel gazdagodhasson a romániai magyarság legutóbbi száz évének történéseiről, azok hátteréről, összefüggéseiről, következményeiről.
 
Tőkés Hunor

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus
2024. október 31., csütörtök

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen

Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen