Bocskai- és magyar zászlót is kitűztek a nagyszalontai református templomban rendezett díjátadás alkalmából
Fotó: Rostás Szabolcs
Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak nyújtotta át idén a Bocskai István-díjat a fejedelem nevét viselő anyaországi társaság, mégpedig az államférfi alapította Nagyszalontán. Ahol választ kaptunk arra is, miért állítják a kismarjaiak, hogy a koronás fejedelem nem Kolozsvárt született.
2018. július 22., 15:512018. július 22., 15:51
2018. július 22., 16:492018. július 22., 16:49
Keresve sem találhatott volna megfelelőbb helyszínt a Bocskai István Társaság évente odaítélt díjának idei átadásához Nagyszalontánál, amely a fejedelem 1606-ban kibocsátott adománylevelének, az oda telepített háromszáz hajdúnak köszönheti alapítását. A 2010-ben a koronás fejedelem kultuszának ápolása, a hazaszeretet, a szülőföldhöz ragaszkodás erősítése céljából létrehozott magyarországi szervezet azokat tünteti ki, akik a legtöbbet tesznek a nemzet önbecsülésének megerősítéséért, felemelkedéséért; a díjátadást mindig a Partium valamelyik településén rendezik.
Igehirdetésében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke azt emelte ki, hogy akárcsak az embernek, a magyar nemzetnek is voltak nehéz pillanatai a történelem során, ám mindig számíthatott Isten irgalmára és kegyelmére. Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke a két világbirodalom, a török és az osztrák „végvidékén” Erdély és Magyarország megmaradásáért küzdő fejedelem alakját méltatva elmondta, négy évszázaddal ezelőtt Bocskainak „üllő és verő” között kellett helytállnia. „Tudatosítani kell a nemzeti emlékezetben a fejedelem művét, hogy korának két nagyhatalmát sikerült térdre kényszerítenie, visszaállítva az alkotmányosságot, visszahozva Magyarországot a sírból, biztosítva egyúttal Erdély különállóságát” – állapította meg Sárkány Viola.
Az általa irányított szervezet idén Berkesi Sándor budapesti karnagynak, a magyar református egyházzene meghatározó képviselőjének ítélte oda a Bocskai-díjat. A 74 éves kitüntetett – aki hosszú ideje részt vesz a nagyváradi és székelyudvarhelyi kántorképzésben is – megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, amely vallomása szerint arra sarkallja, hogy munkálkodását Bocskai szellemében folytassa.
Berkesi Sándor karnagy tiszteleg Bocskai István nagyszalontai szobra előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
A szalontai református templom mögött található egész alakos Bocskai-szobornál rendezett koszorúzást követően megkérdeztük Sárkány Violától, társasága pontosan mire alapozva tartja a Hajdú-Bihar megyei Kismarját Erdély és Magyarország fejedelme szülőhelyének, amikor a hivatalos történetírás szerint Bocskai Kolozsvárt, a jelenleg a Sapientia-egyetem rektorátusának otthont adó épületben látta meg a napvilágot. A történész elmondta, bizonyítani nem tudják ugyan, számos szakértő amondó azonban: nem biztos, hogy a fejedelem születésekor anyja a fogságban lévő családfővel, Györggyel együtt tartózkodott a kincses városban.
„Én megengedem, hogy Kolozsváron született, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kismarjai szálat egyházi protokollum is megemlíti, ugyanakkor Bocskai kiváltságlevelet adott a kis falunak, ami nagyobb erejű dokumentum a hajdúoklevélnél is” – nyilatkozta lapunknak a Bocskai-társaság vezetője. Rákérdeztünk ugyanerre Vida Máténál, Kismarja református lelkészénél is, aki rögtön rávágta: Bocskai István „Kismarján is született”. „Bizonyítani nem tudjuk ugyan, de arra kérünk minden magyart, látogasson el településünkre, és győződjön meg erről maga” – válaszolta a szálfa termetű fiatal lelkipásztor. Aki elmondta azt is, hogy a hajdan Bocskai-birtoknak számító Kismarján nemrég láttak neki a református templom felújításának (költsége százmillió forint), amely a tervek szerint 2019 júniusára megtörténik. Az észak-alföldi településre látogatók többek között a templomtoronyban kialakítandó, üvegfallal körbezárt kilátóból gyönyörködhetnek majd a panorámában, ellátva egészen a légvonalban húsz kilométerre fekvő Nagyváradig, és megtekinthetik a Bocskai-kriptát is.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.
Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!