Nem bukkantak a Szoboszlayék földi maradványait rejtő sírhely nyomára az aradi temetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem járt sikerrel a hatvan évvel ezelőtt kivégzett Szoboszlay Aladár és társai földi maradványait rejtő sírhely feltárását célzó ásatás az aradi Alsótemetőben. A kutatás újabb megbízható információk hiányában nem folytatható.
2018. május 09., 15:592018. május 09., 15:59
2018. május 09., 16:052018. május 09., 16:05
„Roppant sajnálom, hogy nem bukkantunk nyomára az 1958-ban elítéltek nyughelyének, mindez erkölcsi elégtétellel szolgált volna számukra és hozzátartozóik számára egyaránt” – jelentette ki szerdán, a kétnapos kutatómunka után a Krónikának Gheorghe Petrov, a kommunizmus bűneit vizsgáló és a román emigráció emlékét ápoló intézet (IICCMER) szakértője.
A kolozsvári régész felidézte, hogy magyarországi szakemberek bevonásával földradarral (talajszkennerrel) találtak három olyan területet az aradi sírkertben, ahol a Szoboszlay-per áldozatai nyugodhatnak. Ezek közül kettőt a keddi, a harmadikat pedig a szerdai ásatáson sikerült felbontani, de egyik helyszínen sem kerültek elő a kommunista rezsim által kivégzett férfiak maradványai. Az egyik helyen kiderült, hogy egy vegyi anyagot tartalmazó műanyag flakon „tévesztette meg” a földradart.
Emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnvádi eljárást indított a temesvári katonai ügyészség Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán. A nyomozó hatóság szerint még életben van néhány felelős.
A szakértőtől megtudtuk, a továbbiakban a katonai ügyészség feladata feltárni a hatvan évvel ezelőtt végrehajtott kivégzés, valamint az áldozatok elhantolásának körülményeit. Mint ismert, a temesvári katonai ügyészség emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával indított bűnvádi eljárást kedden Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán, mégpedig az IICCMER feljelentése alapján. „Nekünk nem állnak rendelkezésünkre az egykori felelősök azonosítását szolgáló dokumentumok, mindössze azt tudjuk, hogy ki volt a temesvári börtön egykori parancsnoka vagy hogy ki irányította a kivégzőosztagot. Viszont az ügyben eljáró katonai ügyész hatásköréből kifolyólag beszerezheti ezeket az adatokat” – állapította meg lapunknak Petrov. Hozzátette: különösen azért sajnálja a mostani kudarcot, mert az intézet fennállása óta a Szoboszlay-ügy az első, amelynek során többségében magyar elítéltek földi maradványai után kutatnak.
Szoboszlay Aladár lelkészt és 56 vádlott-társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban. A pécskai római katolikus pap Confederatio című művében egy Arad központú román-magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A Szekuritáte azonban hamar felgöngyölítette az ügyet és letartóztatta a szervezkedőket. A Szoboszlay-perben a lelkészt és kilenc társát golyó általi halálra, a többieket pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Szabó Emilnének, Szoboszlay lánytestvérének a kezdeményezésére a kolozsvári táblabíróság 2010-ben újratárgyalta a Szoboszlay-pert, és jogerősen felmentette az elítélteket, megsemmisítve az 52 évvel korábban kihirdetett verdiktet.
Miközben semmilyen nyilvántartás nincs arról, hol temethették el Szoboszlayékat, a mostani kutatómunka annak nyomán indult, hogy Vekov Károly történésznek, nyugalmazott egyetemi tanárnak öt évvel ezelőtt valaki elmondta: a hatvanas években a városi milícia volt tisztje elárulta neki, miszerint a Szoboszlay-per elítéltjeit az aradi Alsótemetőben hantolták el, sőt a belügyis a hozzávetőleges helyszínt is megmutatta. Itt zajlott most két napig a feltárás.
Szoboszlay Aladár nemcsak a katolikus egyház kiemelkedő személyisége, hanem a romániai magyar társadalom második világháború utáni első kiemelkedő kisebbségi politikusa volt – jelentette ki a Krónikának Vekov Károly történész az egykori antikommunista és társai hamvainak felkutatása apropóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a Kolozs megyei táblabíróság Sorina Pinteát, az egészségügyi tárca egykori vezetőjét. A volt minisztert korrupció miatt ítélték el.
Nicușor Dan államfő és VI. Fülöp spanyol király kedden délben felkeresi a nagysinki katonai kiképzőközpontot – derül ki a spanyol uralkodó romániai látogatásának pénteken közzétett programjából, amelyet az Agerpres hírügynökség ismertetett.
Idén is Arad volt az első romániai állomása a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors nevű, Budapesten egy szerelvénnyé kapcsolt zarándokvonatnak, amely mintegy másfél ezer résztvevőt szállít a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Román–magyar vegyes járőrök gondoskodnak a pünkösdi ünnepek alkalmából Csíksomlyóra tartó vonatos zarándokok biztonságáról. A két ország rendőrségének együttműködése az elmúlt években is sikeres járőrözéseket tett lehetővé.
Elindulásának 10. évfordulóját ünnepelte Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrármérnöki szaka pénteken.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
A Richter-skála szerint 3,3-es erősségű földrengés történt pénteken 6 óra 14 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Kánikulára figyelmeztető időjárás-előrejelzéseket bocsátott ki pénteken a következő napokra az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Elindult a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói búcsúba péntek hajnalban – tájékoztatta Petrus György, az utazást szervező Kárpáteurópa Utazási Iroda vezetője az MTI-t.
A parajdi sóbányában kialakult helyzet az ideiglenes kormány első számú prioritása, jelenleg a legsürgősebb a Korond-patak elterelése, a bányában esedékes beavatkozások csak ezután következhetnek – jelentette ki Cătălin Predoiu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!