Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Vannak idők és helyzetek, melyekben hallgatni vétek, és a gonoszság erőivel való cinkosságot jelent, és minden bizonnyal nem tévedünk, hogyha úgy ítéljük meg, hogy ismét a szólás ideje köszöntött reánk.
Nem ütközik törvénybe az Országos Választási Iroda szerint, ha egy urnabiztos nyilvánosságra hozza egy választópolgárról, élt-e szavazati jogával. A Krónika a Csoma Botond és Tőkés László között kirobbant vita kapcsán kérte ki a BEC álláspontját.
Nem sértettem meg a szavazás titkosságát Tőkés László esetében, mindössze azt a tényt állapítottam meg, hogy nem vette át az európai parlamenti szavazólapot a választáson – közölte lapunkkal Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Egypártrendszeri időket idéz Tőkés László szerint, ha valaki megkérdőjelezi választási és lelkiismereti szabadságát. Az EMNT elnöke így reagált arra, hogy az RMDSZ képviselője azt állítja, a volt EP-képviselő nem az erdélyi EP-jelöltekre szavazott.
Erdélyi politikai perpatvar helyszíne volt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának csütörtöki, Budapesten rendezett ülése, amelyen kiütköztek az RMDSZ politikusai, valamint Tőkés László EMNT-elnök közötti ellentétek.
Miként volt Tőkés László „Isten kiválasztottja”, hogyan vált az ugyanazon a helyen bekövetkezett második temesvári csoda főszereplőjévé, és a rendszerváltás elejére jellemző „kényszervállalkozók” mintájára miként lett „kényszerpolitikus”?
A romániai közbeszédben időről időre felbukkan az az elmélet, miszerint ahhoz, hogy a romániai magyarok és románok közötti helyzet normalizálódjék, „le kell választani” a magyarokat Budapestről.
Az erdélyi magyarság Európa veszélyeztetett népcsoportjai közé került, további fogyatkozását pedig csak közösségi jogainak kivívásával kerülheti el – hangoztatta „újesztendei közleményében” Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jogerős döntést hozott abban a hosszadalmas pereskedésben, amelynek során Tőkés László rágalmazásrért és hitelrontásért citálta az igazságszolgáltatás elé rágalmazóit.
Az 1989-es decemberi események során Tőkés Lászlót Temesvárról rendőri kísérettel Menyőbe szállították. A Szilágycsehtől 12 kilométerre fekvő zsákfalut rendőrök őrizték. Elsőként Molnár Kálmán lelkipásztor próbálta felvenni vele a kapcsolatot.
Temesváron 1989-ben a románok, a magyarok, valamint az itt élő közel tíz nemzetiség és felekezet tagjai felismerték, hogy közös az ellenségük, közös az érdekük, a szabadság egy és oszthatatlan – mutatott rá Tőkés László.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól (EMNT) távol áll bármiféle revizionizmus, ehelyett terület fejében jogokat követel, korlátozott közösségi önrendelkezést az országhatárok tiszteletben tartásával.
Emléktábla-avatással emlékeztek Makovecz Imrére vasárnap Temesváron, az építész által tervezett, 90 százalékban elkészült Új Ezredév Református Központban.
Az európai, illetve romániai jogállamiság megcsúfolásának nevezi pénteki közleményében Tőkés László sajtóirodája által a Krónikához eljuttatott közlemény a román legfelsőbb bíróságnak a Románia Csillaga visszavonása ügyében született ítéletét.
A román legfelsőbb bíróság megalapozatlannak ítélte Tőkés László keresetét, amelyben a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte, a döntés jogerős.
A párbeszédnek és az összefogásnak nincsen alternatívája – jelentette ki Tőkés László a román-magyar párbeszédre és az erdélyi magyar politikai alakulatok közötti összefogásra utalva szombaton Tusnádfürdőn.
Látogatottsági adatok