Székelykeresztúron tartotta pénteken, március 21-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a soron következő küldöttgyűlését. A jelenlévők az EMNT elnökévé újraválasztották Tőkés Lászlót.
Bárhogy is alakul a világpolitika, a székelyek léteznek, és a gondjaikat nem lehet eltüntetni. A szuverenisták és globalisták európai küzdelmében helye van a nemzeti régióknak – jelentette ki Izsák Balázs SZNT-elnök keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
Daniel Zăgănescu érdeme, hogy 1989. december 16-án Ceaușescu-ellenes tüntetéssé alakult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés Temesváron, ahol leállította a villamosforgalmat a Mária téren, és egy villamos ütközőjéről kiáltotta: „Le Ceaușescuval!”.
Balaton Zoltán első magyarként szólt 1989. december huszadikán a szabad várossá lett Temesvár főterén tüntető tömeghez. Megszólalása után százezren kiáltották: „Van Isten!” A vele készült interjúval a temesvári forradalomra emlékezünk a 35. évfordulón.
A mai szabad Románia Temesváron fogant, Tőkés Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak Románia szabadságának visszanyerésében, a népsanyargató diktatúra lebontásában – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton Temesváron.
A Securitate egykori Temes megyei parancsnokhelyettese, a Tőkés László elleni 1989-es politikai rendőrségi akció irányítója, Radu Tinu is beült szombaton a forradalmi évfordulós konferencia termébe.
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök és Emil Constantinescu egykori román köztársasági elnök jelenlétében ünneplik szombaton Temesváron a Ceaușescu-diktatúrát megdöntő romániai forradalom kirobbanásának a 35. évfordulóját.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Vannak idők és helyzetek, melyekben hallgatni vétek, és a gonoszság erőivel való cinkosságot jelent, és minden bizonnyal nem tévedünk, hogyha úgy ítéljük meg, hogy ismét a szólás ideje köszöntött reánk.
Nem ütközik törvénybe az Országos Választási Iroda szerint, ha egy urnabiztos nyilvánosságra hozza egy választópolgárról, élt-e szavazati jogával. A Krónika a Csoma Botond és Tőkés László között kirobbant vita kapcsán kérte ki a BEC álláspontját.
Nem sértettem meg a szavazás titkosságát Tőkés László esetében, mindössze azt a tényt állapítottam meg, hogy nem vette át az európai parlamenti szavazólapot a választáson – közölte lapunkkal Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Egypártrendszeri időket idéz Tőkés László szerint, ha valaki megkérdőjelezi választási és lelkiismereti szabadságát. Az EMNT elnöke így reagált arra, hogy az RMDSZ képviselője azt állítja, a volt EP-képviselő nem az erdélyi EP-jelöltekre szavazott.
Erdélyi politikai perpatvar helyszíne volt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának csütörtöki, Budapesten rendezett ülése, amelyen kiütköztek az RMDSZ politikusai, valamint Tőkés László EMNT-elnök közötti ellentétek.
Miként volt Tőkés László „Isten kiválasztottja”, hogyan vált az ugyanazon a helyen bekövetkezett második temesvári csoda főszereplőjévé, és a rendszerváltás elejére jellemző „kényszervállalkozók” mintájára miként lett „kényszerpolitikus”?
A romániai közbeszédben időről időre felbukkan az az elmélet, miszerint ahhoz, hogy a romániai magyarok és románok közötti helyzet normalizálódjék, „le kell választani” a magyarokat Budapestről.
Az erdélyi magyarság Európa veszélyeztetett népcsoportjai közé került, további fogyatkozását pedig csak közösségi jogainak kivívásával kerülheti el – hangoztatta „újesztendei közleményében” Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.