Tőkés Lászlóról, az „Isten kiválasztottjából” lett „kényszerpolitikusról” értekeztek egy budapesti konferencián

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a magyar nemzetpolitika lelkiismeretének nevezte Tőkés Lászlót. Megjegyezte: az államigazgatásban rendkívül fontos az intézményi emlékezet. A sokat látott, sokat megélt kollégák nélkülözhetetlenek, mert tudják, hogy mikor milyen kihívás érte az intézményt, arra hogyan reagáltak, és mi lett annak a következménye. A nemzetpolitikai intézményi emlékezet egyik legfőbb birtokosának nevezte Tőkés Lászlót. Alapvető nemzeti érdeknek mondta, hogy ez az emlékezet papírra vetve közkinccsé váljék.

Abban látta az egykori temesvári lelkész nagyságát, hogy „megszólalt, amikor a félelem mindenkinek a torkára fagyasztotta a szót”.

Németh Zsolt a püspök által a politikában képviselt értékek között említette a kompromisszum nélküli szembenállást a kommunizmus örökségével. „Annak, hogy a kommunista múlt kísért és eleven, a legelemibb ténye manapság Ukrajna lerohanása. (...) Ezért is a magyar álláspont az, hogy békét kell teremteni, de Ukrajna szuverenitásának a helyreállításával” – fogalmazott a fideszes politikus.

Németh Zsolt az autonómiát tekintette a másik értéknek, amelyet Tőkés László állhatatosan képviselt. Úgy vélte: a demokrácia nem zárja ki, de nem is biztosítja magától értetődően az autonómiát. Vannak demokráciák, amelyekben több, másokban kevesebb autonómiát biztosítanak polgároknak és az általuk alkotott közösségeknek. De a demokráciában szabad vitázni az autonómiáról vagy akár a „védhatalmi státusról” – hivatkozott arra a kifejezésre, amelynek említése miatt a román állam visszavonta Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga érdemrendet. Úgy vélte, a volt püspök az autonómia legitimitását elvitatókkal áll szemben. A demokrácia csorbulásának, a kommunizmus örökségének nevezte az autonómianarratíva jogának az elvitatását.

Gazda Árpád, Tőkés László egykori temesvári harcostársa előadásában csodának minősítette, hogy a lelkész ellenállása a diktatúra bukásához vezetett. Ennek a valószínűsége a nullához közelített. Arra hívta fel azonban a figyelmet, hogy nem ez volt az első csoda ugyanazon a helyen.

A diktatúra idején Tőkés László által kibontakoztatott ellenállási mozgalom történetét Molnár János egyháztörténész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem nyugalmazott tanára, Tolnay István a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanügyi tanácsosa és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) volt elnöke idézték. A volt püspöknek az erdélyi autonómiamozgalomban betöltött szerepéről Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnöke tartott előadást. Az igazság kimondásának a kockázatairól Zalatnay István, a Károly Gáspár Református Egyetem tanára, a kommunista diktatúra történeti kutatásának a kihívásairól Varga Andrea Bukarestben élő jogtörténész beszélt.

Tőkés László nézőként vett részt a róla szóló konferencián. Vasárnap azonban ő hirdette az igét az eseményt befogadó, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó budapesti Erdélyi Gyülekezetben. A Németh Géza által alapított gyülekezetnek otthont adó egykori szovjet laktanyát a gyülekezet nevezte el Reménység Szigetének. A területen épülő református templomot Erdély tájegységeinek az emlékhelyei veszik körül, amelyek mindegyikének falain az ott született hírességek emléktábláit helyezték el az évtizedek során. A vasárnapi istentisztelet után Tőkés Béla református lelkész emléktábláját avatták fel. A nagybányai esperesről évtizedekkel a halála után derült ki, hogy mártírhalált halt, a kommunista politikai rendőrség, a Securitate áldozata volt.