Sulyok Tamás Temesváron: „nincs külön román szabadság és nincs külön magyar szabadság”
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A mai szabad Románia Temesváron fogant, Tőkés Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak Románia szabadságának visszanyerésében, a népsanyargató diktatúra lebontásában – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton, az 1989-es forradalom 35. évfordulója alkalmából a temesvári Új Ezredév Református Központban megrendezett gálaesten. Mint arról beszámoltunk, Sulyok Tamás a nap folyamán ellátogatott Kolozsvárra és Dévára is.
2024. december 14., 22:142024. december 14., 22:14
2024. december 15., 13:252024. december 15., 13:25
Sulyok Tamás felidézte: a szabadság megélése ott kezdődött, hogy a temesváriak – magyarok és románok együtt – megvédtek egy magyar családot, sorfalat alkottak, hogy együtt védjenek meg egy magyar lelkészt és ezzel egy olyan folyamatot indítottak el, amelynek hatására megdőlt a népnyúzó Nicolae Ceaușescu terrorállama, megbukott az embertelen kommunista rendszer.
Bátor kiállására, szókimondására mások is felfigyeltek, a belvárosi református templom zarándokhellyé vált, már nemcsak reformátusok és nemcsak magyarok közösségévé, amely már a kommunista titkosrendőrséggel, a hírhedt Securitatéval is szembe mert szegülni.
Példaértékű Csaba testvér munkája, amit az általa alapított intézményrendszerben végez – nyilatkozta a magyar közmédiának Sulyok Tamás szombaton Déván, miután meglátogatta a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthont.
Az államfő beszédében megállapította: Tőkés László bátor kiállása fogta közösségbe Temesvár népét, az ő szilárd ellenállása nyomán robbant ki a felkelést, amely elsöpörte a diktatúrát. „Az emberek évtizedek terrorja és elnyomása után ismét magukra találtak. De még közelebb kerülünk az igazsághoz, ha azt mondjuk, egymásra. Szomszéd a szomszédra, egyetemista a munkásra, román a magyarra, református a katolikusra, ortodox a baptistára és fordítva” – idézte Sulyok Tamást az MTI.
A két nép ugyanis nemcsak egymás mellett, hanem sokszor együtt élte meg történelmét, amelynek kiemelkedő pillanata volt a románok és magyarok 1989-es temesvári összefogása, bátor kiállása. „A szabadság közös. Nincs külön román szabadság és nincs külön magyar szabadság” – szögezte le Sulyok Tamás.
Hozzátette, a közösségnek, az összefogásnak, az összetartásnak nincs alternatívája. „Temesvár eszménye arra tanít, hogy az igazságért kötelességünk küzdeni, hogy mindig tegyük meg, amit megtehetünk. Nem hagyhatjuk, hogy belénk fojtsák a szót” – hangsúlyozta az államfő a megemlékezésen.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – a Ceaușescu-diktatúrát nyíltan bíráló egykori temesvári lelkész – a református parókia elől indult forradalom 35. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezés szombati gálaestjén idézte fel a református magyarok és a velük szolidaritást vállaló más vallásúak és nemzetiségűek egykori közös küzdelmét a kommunista önkényuralom ellen.
A temesvári és a romániai forradalmi események kulcsszereplője, Tőkés László
Fotó: Gazda Árpád
„Köszönetet mondok azoknak, akik annak idején templomunkhoz jöttek és mellénk álltak, amikor hívtam őket, majd amikor irántuk való féltő szeretetből hazaküldtem őket, nem mentek el (…) nem hátráltak meg, s ilyenképpen lettünk Isten szabadító kegyelmének eszközeivé a Ceaușescu-rezsim megdöntésében és a szabadság kivívásában.
– hangsúlyozta Tőkés László.
Szerinte rendkívüli jelképes erővel bír, hogy 1989-ben Temesváron és a Ceaușescu-rendszer és a hírhedt Securitate – a kommunista politikai rendőrség – megosztó politikájával szembefordulva románok és magyarok egymásra találtak, megteremtve ezáltal a román–magyar nemzeti megbékélés régóta érlelődő lehetőségét.
– emlékeztetett az EMNT elnöke.
„Amit egykor elkezdtünk, a kezdetekhez visszatérve, ugyanott kell folytatnunk. A Ion Iliescu nevével fémjelzett utódkommunista rezsim egyik legnagyobb bűne, hogy a román–magyar megbékélés ügyét zátonyra futtatta. A mi feladatunk ezzel szemben az, hogy a romániai kisebbségpolitikai rendszerváltozást és a nemzeteink közötti történelmi megbékélést véghez vigyük” – szögezte le Tőkés László.
Az EMNT elnöke úgy értékelte: a szélsőséges román nacionalizmus mostani előretörése idején meghátrálás nélkül, az eddigieknél is határozottabban ki kell állni a magyarság közösségi jogai és a román–magyar megbékélés ügye mellett.
Ez történt 1989-ben Temesváron is, ahol a Ceaușescu-rendszer már hiába küldött tankokat a Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló felkelők ellen.
Emil Constantinescu volt román államfő is felszólalt
Fotó: Gazda Árpád
Elmondta: amikor az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Ion Iliescu államfőnek nekiszegezte a kérdést, hogy hisz-e istenben, nem kampányfogásból tette. Az ország vezetésére ugyanis szerinte alkalmatlan olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy nem áll felette semmilyen hatalom és nem rendelkezik azzal az alázattal, hogy tisztségét alázattal töltse be.
Dominic Fritz polgármester a temesvári megemlékezésen
Fotó: Gazda Árpád
A polgármester ezek közé sorolta, a város lakóira jellemző szabadságszeretetet, és nyitottságot.
A népfelkelés 35. évfordulója alkalmából – az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Új Ezredév Református Egyházközség és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által – rendezett megemlékezéssorozat vasárnap ér véget.
A forradalom kitörésének ikonikus helyszínét jelző emléktáblánál rendezett koszorúzást követően ünnepi istentiszteletet tartanak a Temesvár-Belvárosi református templomban, amelyen Tőkés László hirdet igét. Ezt követően az „Erős vár a család (is)” címmel a Tőkés család könyvét is bemutatják.
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök és Emil Constantinescu egykori román köztársasági elnök jelenlétében ünneplik szombaton Temesváron a Ceaușescu-diktatúrát megdöntő romániai forradalom kirobbanásának a 35. évfordulóját.
Villámlátogatásra érkezett szombaton Kolozsvárra Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!