Fotó: Haáz Vince
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv, amely megvalósulását igencsak megkérdőjelezi a legfőbb feltétel teljesülésének bizonytalansága: egy szavatartó, következetes államvezetés mindenkori támogatása. A romániai döntéshozók ugyanis a hárompilléres nyugdíjrendszer 15 éves története során rendre azt bizonyították, hogy képtelenek ellenállni a kísértésnek, amikor az egyre fenntarthatatlanabb állami nyugdíjalap tátongó lyukainak sürgős és folyamatos betömködéséről van szó. Pedig az egyének érdeke egészen más lenne.
2023. november 12., 17:352023. november 12., 17:35
Nyugállományba vonuláskor jó esetben megkétszerezheti az állami időskori juttatást a kötelező magánnyugdíjalapba egy teljes alkalmazotti életciklus alatt befizetett hozzájárulás – derült ki azon a konferencián, melyet a második pillér romániai bevezetésének 15. évfordulója alkalmából szerveztek. Azért csak „jó esetben”, mert mindehhezelsősorban egy szavatartó, következetes államvezetés szükségeltetik, ami Románia esetében finoman szólva nem az ország erőssége.
Éppen ezért a magánnyugdíj-alapkezelők szövetsége által szervezett eseményen több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak arra nézve, hogy 2054-ben – 35 évvel a romániai nyugdíjrendszer három pillérre „állítása” után – mekkora pluszjáradékra számíthatnak majd azok, akik az elejétől fogva hozzájárultak a kötelező magánalaphoz. A szakterületen hiánypótlónak számító elemzést Adrian Codîrlașu, a profi befektetőket tömörítő CFA Románia alelnöke ismertette.
A három nyugdíjpillér
A romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint. A konstrukciót anno a Világbank erélyes javaslatára vezették be Romániában is. A második pillérbe 2008 óta folyósítanak automatikusan pénzösszegeket. Eleinte a hozzájárulás csupán két százalékát, majd nőtt az arány, és a jövőben további emelést terveznek. Most időskori hozzájárulásunk 3,75 százalékát kötelező módon egy magánnyugdíjalapba irányítják, jelenleg több mint 8 millió munkavállaló érintett.
A 15 éves jubileum alkalmából szervezett eseményen Codîrlașu elmondta, ha a hatóságok betartják a korábban vállaltakat, és a bruttó fizetés 6 százalékára emelik a második pillérbe befolyó összeget (ahogyan ennek már rég meg kellett volna történnie az eredeti tervek szerint), akkor egy teljes, legalább 35 éves alkalmazotti életciklus után a magánnyugdíjnak csaknem ugyanannyinak kellene lennie, mint az állam, azaz az egyes pillér által biztosított hagyományos időskori juttatásnak. Az 50-50 százalékos arány az optimista forgatókönyv; a pesszimista szerint a magánalapból származó járadék a teljes öregségi ellátás harmadát adhatja. Becslések alapján az utolsó, még munkavállalóként kapott fizetés 13–22 százalékát teheti ki a kettes pillér révén befolyó összeg.
Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel.
Az optimista és pesszimista verziók közötti nagy különbség az ünnepi eseményen felszólaló szakemberek szerint annak tudható be, hogy jelenleg nem tudni, az állam mennyire tartja majd be a kötelező magánnyugdíjalap részesedésnövelésének ütemtervét – idézte az elhangzottakat az Economica.net portál.
Mely szerint már 2016-ban el kellett volna érni a 6 százalékos arányt a magánnyugdíjalap javára. Akkor a mostaninál nagyobb, 5 százalékos volt a második pillér részesedése, ám a Liviu Dragnea vezette kormány „machinációi” nyomán 2017-ben nemhogy növelték, hanem csökkentették. Emiatt másfél évtized elteltével csupán 3,75 százalékos a hozzájárulás mértéke a kötelező magánnyugdíjalapba, pedig már legalább 6-nál kellene tartania. Ugyanakkor az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) kötelezettségvállalásai között is szerepel az arány növelése, ezért jövőre már a bruttó fizetés 4,75%-át kell kitennie.
Miért jó a második pillér?
A kötelező magánnyugdíjalapban lévő pénz a hozzájáruló tulajdona, ám nem férhetünk hozzá nyugdíjba vonulásunk előtt. Ha időközben munkanélkülivé válunk, az összeg nem vész el, a nevünkön marad, és tovább nő attól függően, hogy az alapkezelő mennyire sikeres befektetéseket eszközölt vele. Viszont a havi hozzájárulást nem irányítják oda, amíg a polgárnak nincs hivatalos munkaszerződése. Törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt, a befizető állampolgárok nem kockáztatnak. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják. A hozzájárulók nyugdíjazásukkor kétféleképpen juthatnak hozzá a felgyűlt pénzhez: teljes egészében kikérhetik az összeget, vagy havi részletfizetést választanak. A magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
Adrian Codîrlașu elemzésében három forgatókönyvet vizsgált. Az elsőben 3,75% marad a kötelező magánnyugdíjalapba folyó hozzájárulás: ez esetben a 2054-ben nyugdíjba vonuló, 35 éven keresztül „második pillérező” személy magánnyugdíja időskori összjuttatása 33,5%-át teszi ki. A mérsékelt forgatókönyv 5,1%-os magánalap-hozzájárulással számol, amely már 42%-os részesedést jelentene a nyugellátásban. A 6 százalékos hozzájárulással dolgozó optimista változat szerint a 2054-ben várható nyugdíjösszeg 47%-át adná a kötelező magánalap, az innen származó juttatás az utolsó fizetés 22 százalékát tenné ki.
Fotó: Haáz Vince
Egyébként az idei év első felében a magánynyugdíjalap-kezelők átlagosan összesen 17 500 lejt fizettek ki (vagy részletekben annyit kell fizetniük) a nyugdíjba vonulóknak második pilléres hozzájárulásuk után. Az összeget annak ismeretében kell „megemészteni”, hogy még csak 15 éve működik a rendszer – minél nagyobb, minél hosszabb időszakot fed le a hozzájárulás, annál magasabb a visszafizetett összeg is. Az Economica cikkéből az is kiderül, hogy
– ismertette Radu Crăciun, a konferenciát szervező magánnyugdíj-alapkezelők szövetségének (APAPR) elnöke. A növelés megtagadásával az állami hatóságok csaknem 40 milliárd lejtől fosztották meg a magánnyugdíjalapokat, az állami javára.
A romániai lakosság eddig összesen 16,9 milliárd eurónyi hozzájárulást „utalt” a nyugdíjalap második pillérébe, amelynek kezelői a jelenlegi állás szerint ötmilliárd eurós hasznot hoztak a befizetőknek.
A jelenlegi több mint 8 millió munkavállaló csupán mintegy fele érintett már a hárompilléres rendszer 2008-as indulás óta. Ezért a teljes ügyfélkörre vetítve az átlagos megtakarítás összege jelenleg 14 ezer lej. Idén azonban kiváló teljesítményt nyújtottak a befektetési alapok, a hozamok az inflációt is meghaladták. Az APAPR vezetője a tendencia kitarthat, és öt éven belül több mint kétszeresére nőhet a második pillér által kezelt vagyon: a jelenlegi csaknem 20 milliárd euróról akár 50 milliárdosra is dagadhat.
Radu Crăciun azt is közölte, hogy bár „papíron” több mint 8 millió érintettről beszélünk, közülük csaknem 4 millióan nem aktívak, nincs hozzájárulásuk – ezt az elvándoroltakkal, illetve a feketén dolgozókkal magyarázza, akik az egyes pillérhez sem járulnak hozzá. Ugyanakkor a kormány rendelkezései szerint a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és építőiparban, és immár az IT-szektorban dolgozók sem járulnak hozzá 2028-ig a második pillérhez, amivel újabb 1–1,5 millió kedvezményezett „kiesik”. Előbbi három ágazatban a kézbe kapott fizetések növelése érdekében hozták meg az intézkedést, és a legutóbbi „büdzsélyuktömködő” adóügyi módosítások alkalmával az informatikai szektorban dolgozókat is ide sorolták.
Bár pillanatnyilag, rövid távon segítségnek tűnhet az intézkedés – hiszen a fizetés néhány százaléka nem a nyugdíjalapba, hanem a zsebbe vándorol –, a nyugdíjasévekre gondolva ez már messze nem előnyös húzás. Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja szerint
Az Economedia.ro által idézett szakember – aki szintén a 15 éves évforduló alkalmából rendezett eseményen szólalt fel – a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók veszteségét 23 százalékosra tette.
Fotó: László Ildikó
Ugyanakkor tudni kell, hogy az ideiglenes „kizárás” nem kötelező érvényű: az említett iparágakban dolgozók kérvényezhetik munkáltatójuknál, hogy továbbra is hozzájáruljanak a második pillérhez. A Wall-street.ro portál összeállításában idézik a Deloitte tanácsadó cég számításait, miszerint egy eddig bruttó 14 ezer lejt kereső IT-s nettó 9100 lejt kapott, ám a módosítások életbe lépésétől kezdve, azaz novembertől már 9350 lejt. Mivel januártól 4,75 százalékra nő a hozzájárulás mértéke, akkor már 9486 lejt kereshet, viszont ha továbbra is hozzájárulna a második pillérhez, akkor már csak 8840 lejt.
Tehát egy 10 ezer lejes bruttó fizetés esetén januártól 475 lej menne a kötelező magánnyugdíjalapba, viszont a kormány alapjáratban a négy említett ágazat képviselőinek zsebébe irányítja – csakhogy az összeget 10-10 százalékos jövedelemadó és egészségbiztosítási díj, illetve 20,25 százalékos első pilléres nyugdíjalap-hozzájárulás „sarcolja meg”, így kézbe igazából csupán 284 lej érkezik. Eközben a második pillérbe maradéktalanul beépítik a 475 lejt, azaz teljesen a polgáré marad, és az idők folyamán kamatozik is.
Ugyanakkor az elfogadás előtt álló új nyugdíjtörvény egyes értelmezések szerint eltörölné további körülbelül egymillió személy (egyéni vállalkozók, szabadúszók, egyes közalkalmazottak, felhatalmazott menedzserek) második pilléres hozzájárulását. A kormány képviselői azonban jelezték, minden bizonnyal módosítanak-pontosítanak a vitatott passzusokon.
Évről évre aggasztóan nő a nyugdíjalaphiány, a beláthatatlanul súlyos következményekre egyre több szakember figyelmeztet. A Brassó megyei nyugdíjpénztár igazgatója helyi adatokkal támasztotta alá, mekkora a baj.
Egyébként az említett konferencián Ionuţ Dumitru egyetemi tanár arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió tagállamai közül Romániában a legalacsonyabb az állami nyugdíjalaphoz valóban hozzájáruló személyek száma (a helyi elméleti munkaerőpiachoz viszonyítva), a demográfiai válság, illetve a folytonosan rossz adópolitika pedig arra kényszerítheti a döntéshozókat, hogy valamilyen módon az egyes pillér felé tereljék az eredetileg a második, illetve az önkéntes alapon a harmadik pillér felé irányított összegeket. Ez lenne az állam érdeke, az évtizedeken át tisztességesen, keményen dolgozó és adózó egyéneké azonban éppen ennek fordítottja.
Jövőre nagyjából 146,2 milliárd lejbe fog kerülni a nyugdíjak kifizetése, 30,2 milliárd lejjel többe, mint ebben az évben – derül ki a Világbank adataiból, amelyeket munkaügyi minisztériumi források osztottak meg az Agerpres hírügynökséggel.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!