Fotó: Pixabay
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
2024. június 26., 16:262024. június 26., 16:26
Az EB szerdai közleményében hangsúlyozzák, a jelentés arra a hat euróövezeten kívüli tagállamra terjed ki, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra. Ezek az országok: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
A dokumentum emlékeztet, hogy az euróövezeti csatlakozás szabályokon alapuló nyílt folyamat. A jelentés a maastrichti kritériumok néven is ismert konvergenciakritériumokon alapul, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének első bekezdése rögzít. A konvergenciakritériumok közé tartozik az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az átváltási árfolyam stabilitása és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája.
A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált tagállamok vegyes eredményeket mutatnak fel a nominális konvergencia tekintetében. A tagállamok egyike sem teljesíti jelenleg az euróövezeti csatlakozás valamennyi kritériumát. Bulgária az egyetlen olyan ország, amely egy kivételével valamennyi kritériumot teljesíti, és amelynek a nemzeti jogszabályai összeegyeztethetőek a gazdasági és monetáris unió szabályaival.
A jelentés következtetései szerint Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot; Bulgária és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Csehország pedig a június 19-i, 126. cikk (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés alapján várhatóan teljesíteni fogja azt.
Bulgária, Csehország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot, Bulgária pedig teljesíti az árfolyam-kritériumot. A többi tagállam egyike sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban – állapítja meg az Agerpres által idézett jelentés.
Eurobarométer: Romániában és Magyarországon különösen nagy az euró támogatottsága
Az euróövezeten kívüli tagállamok polgárainak többsége (59 százaléka) úgy véli, hogy a közös valuta pozitív hatást gyakorolt azokra a tagállamokra, amelyek már azt használják – idézi az Európai Bizottság szerdai közleménye egy friss Eurobarométer felmérés eredményeit. E szerint a válaszadók 58 százaléka támogatja, hogy országában bevezessék az eurót. Az euró támogatottsága különösen nagy Romániában (77 százalék) és Magyarországon (76 százalék), amelyet Svédország (55 százalék), Csehország (49 százalék), Bulgária (49 százalék) és Lengyelország (47 százalék) követ. Különösen Csehországban erősödött az euró kedvező megítélése, tavalyhoz képest 6 százalékponttal.
A megkérdezettek többsége (53 százaléka) úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna saját országukra és személyükre nézve is (56 százalék). A bolgár állampolgárok jelentős hányada (71 százaléka) úgy véli, hogy öt éven belül bevezetik az országban az eurót. Míg a bolgárok 64 százaléka szerint az euró bevezetése növelni fogja az árakat, 44 százalékuk szerint az euró bevezetése pozitív következményekkel járna országukra nézve.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
A román állam arra kérte Magyarországot, hogy a bukaresti környezetvédelmi tárca részt vehessen a Corvinus-kitermelés bővítésének határon átnyúló környezeti hatásainak felmérésében, de a kérelem több mint három hónapos késéssel érkezett.
Júniusban májushoz képest 31 lejjel, azaz 0,6 százalékkal 5539 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Szeptember elsején útjára indul az új gépkocsik vásárlását támogató állami roncsautóprogram – erősítette meg Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, aki azonban továbbra sem árulta el, konkrétan mennyi pénzzel finanszírozzák a járművásárlást.
Az első deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedésekkel jelentős lépést tett a kormány, de ezeket követnie kell egy második és egy harmadik csomagnak is – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a Román Nemzeti Bank kormányzója.
szóljon hozzá!