Fotó: Pixabay
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
2024. június 26., 16:262024. június 26., 16:26
Az EB szerdai közleményében hangsúlyozzák, a jelentés arra a hat euróövezeten kívüli tagállamra terjed ki, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra. Ezek az országok: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
A dokumentum emlékeztet, hogy az euróövezeti csatlakozás szabályokon alapuló nyílt folyamat. A jelentés a maastrichti kritériumok néven is ismert konvergenciakritériumokon alapul, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének első bekezdése rögzít. A konvergenciakritériumok közé tartozik az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az átváltási árfolyam stabilitása és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája.
A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált tagállamok vegyes eredményeket mutatnak fel a nominális konvergencia tekintetében. A tagállamok egyike sem teljesíti jelenleg az euróövezeti csatlakozás valamennyi kritériumát. Bulgária az egyetlen olyan ország, amely egy kivételével valamennyi kritériumot teljesíti, és amelynek a nemzeti jogszabályai összeegyeztethetőek a gazdasági és monetáris unió szabályaival.
A jelentés következtetései szerint Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot; Bulgária és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Csehország pedig a június 19-i, 126. cikk (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés alapján várhatóan teljesíteni fogja azt.
Bulgária, Csehország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot, Bulgária pedig teljesíti az árfolyam-kritériumot. A többi tagállam egyike sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban – állapítja meg az Agerpres által idézett jelentés.
Eurobarométer: Romániában és Magyarországon különösen nagy az euró támogatottsága
Az euróövezeten kívüli tagállamok polgárainak többsége (59 százaléka) úgy véli, hogy a közös valuta pozitív hatást gyakorolt azokra a tagállamokra, amelyek már azt használják – idézi az Európai Bizottság szerdai közleménye egy friss Eurobarométer felmérés eredményeit. E szerint a válaszadók 58 százaléka támogatja, hogy országában bevezessék az eurót. Az euró támogatottsága különösen nagy Romániában (77 százalék) és Magyarországon (76 százalék), amelyet Svédország (55 százalék), Csehország (49 százalék), Bulgária (49 százalék) és Lengyelország (47 százalék) követ. Különösen Csehországban erősödött az euró kedvező megítélése, tavalyhoz képest 6 százalékponttal.
A megkérdezettek többsége (53 százaléka) úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna saját országukra és személyükre nézve is (56 százalék). A bolgár állampolgárok jelentős hányada (71 százaléka) úgy véli, hogy öt éven belül bevezetik az országban az eurót. Míg a bolgárok 64 százaléka szerint az euró bevezetése növelni fogja az árakat, 44 százalékuk szerint az euró bevezetése pozitív következményekkel járna országukra nézve.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!