Ez jelentős növekedés az egy évvel korábban, 2021-ben jegyzett 362,3 millió euróhoz képest. A listavezető pénzintézet forgalomban lévő részvényeinek teljes piaci értéke 2,8 milliárd euróra rúg; a piaci kapitalizáció legfőbb részvényese a holland NN Group 10,11 százalékos részesedéssel, a következő legnagyobb részvénycsomagot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) birtokolja (6,87 százalék) – idézi az adatokat az Economedia.ro portál.

Az első vezérigazgató Iosif Pop volt, aki a Román Nemzeti Banknál dolgozott, majd a forradalom után a Román Külkereskedelmi Bank (BRCE) kolozsvári fiókjának vezetője lett. Egyik korábbi visszaemlékezése szerint 4 millió dollárral indultak, de valójában először csak 2 millió dollárt fektettek be. „Szegényen, nagyon szegényen kezdtük” – idézte fel Pop, aki 2002-ig vezette a vállalkozók támogatására elejétől fogva nagy hangsúlyt fektető BT-t. Egyébként az alapítók listáján két magyar nevet találunk: Tóthfalusi János kolozsvári üzletemberét, illetve Jávorszky Imréét, akit bécsi illetőségűként említenek.

Az első arculatváltást 2003-ban ejtették meg, amikor az eredetileg regionális tényezőként elképzelt BT már felvállaltan országos babérokra tört. Az immár nemzetközi tervezők által elkészített új logó megőrizte a két alapszínt, viszont már egyszerűbbé-korszerűbbé vált. Ez az arculat – kisebb ráncfelvarrásokkal – végigkísérte a kolozsvári-erdélyi bank komplex, nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is elismert pénzintézetté válási folyamatát. Aztán 2016-ban érkezett a jelenleg is alkalmazott logó, amely már erőteljesen országos, nemzeti jegyeket visel magán, hiszen a sárga színhez a piros és kék társult, ugyanakkor a BT-hagyományt a páncélforma megőrzésével tartották fenn.

Közben a Transilvania Bank – amelynek honlapja magyar nyelven is elérhető – rohamosan fejlődött, mégpedig immár bő egy évtizede a török Ӧmer Tetik irányítása alatt. A mostani vezérigazgató mandátuma idején megötszörözték aktíváikat – többek között a Volksbank és a Bancpost felvásárlásával –, és a harmadik legnagyobb romániai bankból az elsővé léptek elő (2018-ban), illetve nemzetközi szinten is megkerülhetetlen erővé váltak.

„Szilárd elhatározásunk hozzájárulni a bank fejlődéséhez, illetve a román gazdaságban betöltött szerepe növeléséhez. Úgy érezzük, hogy ez még csak a kezdet, és alig várjuk, hogy újabb fejezeteket írjunk a Transilvania Bank sikertörténetében” – nyilatkozta Ӧmer Tetik idén májusban, tízéves BT-múltja apropóján.

Mindez az Ipsos közvélemény-kutató cég legfrissebb nemzetközi felméréséből derül ki, melyben 31 országból érkező adatot összesítettek. A jelentés szerint a romániaiak csupán 11 százaléka állítja, hogy megbízik a bankárokban – ez a legalacsonyabb arány a 31 országot vizsgáló listán, amelyen egyébként a második legrosszabb a 12 százalékkal szereplő Magyarország.

Ugyanakkor a romániaiak 57 százaléka kimondottan bizalmatlanul viszonyul a bankrendszerhez – ez esetben ez a második legnagyobb arány, ugyanis Spanyolországban (ahol kevesebb volt a „semleges” alany) 61 százalék tartja megbízhatatlannak az ország bankrendszerét; Magyarország itt 53 százalékon áll. Az általános megítélés szerint a világ – megkérdezett – polgárainak 25 százaléka megbízik a bankárokban, 38 százalékuk pedig bizalmatlan velük szemben, a többiek semlegesek (azaz az 1-től 5-ig tartó skálán a 3-as minősítést adtak válaszukban).

Románia esetében más felmérésekből kiderül, a nagyfokú bizalmatlanság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a lakosok kevésbé veszik igénybe a banki szolgáltatásokat. Hanem inkább azt a meglátást, általános véleményt tükrözi, miszerint például egy hitel odaítélésekor elsősorban nem az ügyfél érdekeit nézik, „csak a bank jár jól”, miközben „az utolsó bőrt is lenyúzzák a szegény emberről”. Aki azért ettől függetlenül rendületlenül vesz fel kölcsönt, mert sok esetben más forrásból bizony nem futja.