Adósságbarométer: a válaszadók 20 százaléka késik a számlák, banki törlesztőrészletek vagy baráti kölcsönök fizetésével
Fotó: Borbély Fanni
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki az IRES és a KRUK Románia által közösen készített 2024-es adósságbarométerből, amely röntgenfelvételt nyújt a pénzügyi szokásokról, a kiadási prioritásokról és az adósságok törlesztéséről egyaránt.
2024. november 20., 21:202024. november 20., 21:20
A Hotnews.ro portál által ismertetett elemzés szerint a romániai lakosság 10 százaléka úgy véli, hogy családi jövedelme még a legszükségesebb dolgok fedezésére sem elegendő. A skála másik végén a lakosság azon 4 százaléka áll, aki azt állítja, hogy korlátlanul megengedhet magának mindent, amit csak akar.
A havi átlagos megtakarított összeg 2024-ben 1536 lej volt, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A megkérdezettek egy része inkább devizába (12 százalék), magánnyugdíjba (11 százalék) vagy ingatlanba (5 százalék) fektet.
A pénzt félretevők közül viszont csak minden ötödik mondta azt, hogy van megtakarított pénze váratlan kiadások esetére (vészhelyzeti alap), amely hat hónapig vagy annál hosszabb ideig fedezi a kiadásokat. A megkérdezettek egyharmada szerint legfeljebb egy hónapig, egy másik harmaduk pedig 2–3 hónapra elegendő pénzzel rendelkezik.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a romániai lakosság mindössze 42 százaléka tervezi meg havi költségvetését, ami némileg alacsonyabb az előző évekhez képest. A szigorú tervezés hiánya a nők és a vidéken élők körében gyakoribb. Az idősebbek hajlamosabbak megtervezni havi pénzügyeiket, és ez a magatartás az ország déli részén jellemzőbb. A fiatalabbaknak kevésbé fontos a gondos tervezés.
A legfontosabb pénzügyi prioritások között a közüzemi szolgáltatások (73 százalék), az egészségügy (64 százalék) és az élelmiszer (62 százalék) dominál a háztartások költségvetésében. Ezzel szemben az elektronikai cikkekre, szórakozásra vagy ruházkodásra fordított kiadásokat kevésbé tartják fontosnak.
Összesen 22 milliárd lejt akar behajtani az Országos Adhatóság (ANAF) az állammal szemben adósságot felhalmozó természetes személyektől. Ennek jegyében a múlt héten közel 300 ezer bankszámla volt zár alatt.
A bankokba mint hitelezési megoldásba vetett bizalom azonban jelentősen nőtt, és 2024-ben eléri a 71 százalékot.
A tanulmány hangsúlyozza a személyes pénzügyek jobb kezelését célzó oktatás fontosságát is.
Cosmina Marinescu, a KRUK Románia vezérigazgatója úgy értékelt, hogy a készpénz iránti preferencia a pénzügyi oktatás szükségességét mutatja. „Szeretnénk minél több romániai lakost támogatni abban, hogy biztonságos és hatékony megoldásokat alkalmazzon a pénzkezelésre. Célunk, hogy a pénzügyi mechanizmusok megértésével segítsük őket pénzügyi függetlenségük visszaszerzésében, és az IRES tanulmány azt mutatja, hogy szükségük van a támogatásunkra az új gazdasági realitásokhoz igazodó, felelős pénzügyi magatartásra való áttérésben”.
A 2024-es adósságbarométert országos reprezentatív mintán, CATI-módszerrel (Computer Aided/Assisted Telephone Interview / vagyis telefonos megkérdezés) végezték 2024 októberében, ±4 százalékos hibahatárral, 600, 18–65 év közötti válaszadóból álló mintán.
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
A több mint 6 milliárd lejes tartozásának rendezéséig a fejlesztési minisztérium nem fogad új kifizetési kérelmeket az Anghel Saligny közművesítési program és a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében – közölte Cseke Attila tárcavezető.
szóljon hozzá!