Csaknem száz eseménynek adott otthont tavaly a Kolozsvár Aréna
Fotó: Facebook/Cluj Arena
Rekordot döntött a Kolozsvár Aréna 2023-as bevétele: tavaly 5,9 millió lejt hozott a fenntartó Kolozs Megyei Tanács konyhájára, amivel országos éllovas a sportlétesítmények között.
2024. január 31., 19:252024. január 31., 19:25
A 30 200 férőhelyes stadion – mely a Kolozsvári U élvonalbeli labdarúgócsapata otthonaként szolgál – a pandémia éveit leszámítva folyamatos növekedést produkál e téren, most 23 százalékkal nagyobb bevétellel dicsekedhet, mint 2019-ben. Az önkormányzat szerint a „Kolozsvár és egész Erdély jelképeként” szolgáló stadion multifunkcionálisnak épült és az lesz a jövőben is, nyitott marad a sport-, zenei és kulturális események előtt, legyen szó magánrendezvényekről vagy közszolgálatról.
– nyilatkozta Alin Tișe tanácselnök. Az önkormányzat közleménye szerint – amely a bevételre, tehát nem az esetleges nyereségre-veszteségre tér ki – öt fő kategóriába sorolhatók a nagyobb bevételt eredményező rendezvények. A koncertek-fesztiválok-versenyek szervezői 1 257 819 lejt fizettek, az állandó bérleti szerződések, a konferenciaterem, a VIP-zóna kiadása 1 174 570 lejt termelt, a labdarúgó-mérkőzések (Kolozsvári U, Kolozsvári Olimpia, U21-es futball-Európa-bajnokság) 440 522, a parkolási díjak 436 817, a reklámfelületek pedig 143 570 lejt hoztak a konyhára.
Az események számára kitérve közölték, a Szamos-parti létesítmény 98 rendezvénynek adott otthont, amelyek közül 26 kizárólag sport jellegű volt. A megyei tanács attól sem zárkózott el, hogy összehasonlítsa a számokat a fővárosi Nemzeti Aréna tavalyi mutatóval.
Mint ismeretes, a Kolozsvár Arénát 44 millió euróból építették, míg a Nemzetit a Kolozs Megyei Tanács szerint körülbelül 207 millióból, de más források 235 millió euróra teszik az 55 635 férőhelyes fővárosi aréna építési költségeit. Mindkét létesítményt 2011-ben adták át.
Amint arról beszámoltunk, miközben a sportbarátok javarészt természetesnek, a lemaradás elengedhetetlen megszüntetéseként értékelik, ha városuk új, modern focilétesítményt kap, örök háborgást szül a „kívülállók” körében, hogy a rengeteg pénzt miért nem kórházak, iskolák, utak, stb. felújítására költik. Elégedetlenségüket alátámasztják azok az adatok is, miszerint nemcsak egy futballaréna megépítése kerül sok pénzbe, hanem fenntartása is.
Amint a Panorama.ro portál korábbi cikkéből kiderül, a közpénzből felépített stadionok működtetői képtelenek nyereséget termelni. Eszerint 2022-ben a Kolozsvár Aréna is veszteséges volt, igaz, országos szinten a legkisebb mértékben: a 4,35 millió lejes bevételt „felfalták” az összesen 7,47 millió lejt kitevő kiadások.
Pedig szakértők szerint az ésszel megtervezett arénák nemcsak a sportrajongók – anyagilag veszteséges, ám politikailag szavazatszerző – kiszolgálására lennének jók, hanem pénzt is hozhatnának a teljes közösségnek. Ehhez azonban a létesítményeknek sokkal többről kellene szólniuk, mint „csak a foci”.
Szerencsés lenne, ha egy arénát nemcsak egyetlen csapat használna; koncertek megszervezése mellett lehetőséget kellene teremteni egyéb nagyobb magánrendezvények, üzleti találkozók, cégcsapatépítők, családi események (keresztelők, lakodalmak), amatőr sportösszejövetelek megrendezésére;
ugyanakkor olyan szolgáltatásokat kellene nyújtani a sportesemények közben a kilátogató szurkolók számára, hogy a drukkerek ne csak a belépőt vásárolják meg, hanem a stadionban is költekezzenek. A lényeg, hogy az aréna ne csak a hétvégi meccs idején nyíljon meg, hanem folyamatos élet, aktivitás legyen benne, amiért mások fizetnek.
A polgármesteri hivatal áll nyerésre a megyei önkormányzattal szemben a temesvári stadionépítések „versenyében”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A címvédő Győri Audi ETO KC 29-28-ra legyőzte a dán Esbjerget a női kézilabda Bajnokok Ligája budapesti négyes döntőjének szombati első elődöntőjében.
Szigorú játékvezetőként jellemzi a nagykárolyi Kovács Istvánt az RMC Sport francia sportportál, amely abból az alkalomból közölt rövid portrét a partiumi sípmesterről, hogy ő vezeti a Bajnokok Ligája szombat esti d
Megnyerte a bajnoki címet a Nagyváradi VSK vízilabda-csapata, miután a bajnoki finálé mindent eldöntő ötödik mérkőzésén Bukarestben felülmúlta a címvédő Steaua együttesét.
Egyenlített a Nagyváradi VSK a román vízilabda-bajnokság döntőjében a címvédő Steaua ellen, így a bajnoki cím sorsa a május 31-ei ötödik mérkőzésen dől el.
A 2026-os női, illetve férfi korosztályos világbajnokságok közül háromra nyújtott be rendezési pályázatot a Román Jégkorongszövetség (FRHG) bukaresti, illetve székelyföldi helyszínekkel.
Sok játékosban csalódott Diószegi László, a román labdarúgó élvonaltól búcsúzó Sepsi OSK elnöke.
Egy-egy arany- és ezüstérmet nyert a magyar utánpótláskorú úszók országos bajnokságán az Erdélyből áttelepült Nagy Nándor, de júniusban még nem képviselheti Magyarországot a korosztályos Euróba-bajnokságon.
Az egyformán újonc Csongvai Áron és Vitális Milán is bekerült a magyar labdarúgó-válogatott keretébe, amely a júniusi barátságos mérkőzésekre készül.
Hétfő délben bejelentette visszavonulását a magyar labdarúgó-válogatottból Gulácsi Péter, a nemzeti csapat elsőszámú kapusa. A 35 éves hálóőr a legutóbbi a közösségi oldalára feltöltött videóban jelentette be döntését.
Vasárnapi vereségével a Sepsi OSK búcsúzott a román labdarúgó-bajnokság élvonalától, nyolc évvel azután, hogy – a nulláról építkezve – feljutott a legjobbak közé, s ez idő alatt két-két Román Kupa-, illetve Szuperkupa-győzelmet aratott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!