A Kolozsvár Aréna hozza a legtöbb pénzt, még a négyszer drágább bukaresti nemzeti stadiont is lepipálja

Csaknem száz eseménynek adott otthont tavaly a Kolozsvár Aréna •  Fotó: Facebook/Cluj Arena

Csaknem száz eseménynek adott otthont tavaly a Kolozsvár Aréna

Fotó: Facebook/Cluj Arena

Rekordot döntött a Kolozsvár Aréna 2023-as bevétele: tavaly 5,9 millió lejt hozott a fenntartó Kolozs Megyei Tanács konyhájára, amivel országos éllovas a sportlétesítmények között.

Páva Adorján

2024. január 31., 19:252024. január 31., 19:25

A 30 200 férőhelyes stadion – mely a Kolozsvári U élvonalbeli labdarúgócsapata otthonaként szolgál – a pandémia éveit leszámítva folyamatos növekedést produkál e téren, most 23 százalékkal nagyobb bevétellel dicsekedhet, mint 2019-ben. Az önkormányzat szerint a „Kolozsvár és egész Erdély jelképeként” szolgáló stadion multifunkcionálisnak épült és az lesz a jövőben is, nyitott marad a sport-, zenei és kulturális események előtt, legyen szó magánrendezvényekről vagy közszolgálatról.

Idézet
Fontos a bevételnövekedési trend, és az is, hogy ezek az események Kolozsvár hírnevét öregbítik országos és nemzetközi szinten is”

– nyilatkozta Alin Tișe tanácselnök. Az önkormányzat közleménye szerint – amely a bevételre, tehát nem az esetleges nyereségre-veszteségre tér ki – öt fő kategóriába sorolhatók a nagyobb bevételt eredményező rendezvények. A koncertek-fesztiválok-versenyek szervezői 1 257 819 lejt fizettek, az állandó bérleti szerződések, a konferenciaterem, a VIP-zóna kiadása 1 174 570 lejt termelt, a labdarúgó-mérkőzések (Kolozsvári U, Kolozsvári Olimpia, U21-es futball-Európa-bajnokság) 440 522, a parkolási díjak 436 817, a reklámfelületek pedig 143 570 lejt hoztak a konyhára.

Az események számára kitérve közölték, a Szamos-parti létesítmény 98 rendezvénynek adott otthont, amelyek közül 26 kizárólag sport jellegű volt. A megyei tanács attól sem zárkózott el, hogy összehasonlítsa a számokat a fővárosi Nemzeti Aréna tavalyi mutatóval.

A kolozsvárinál csaknem kétszer akkora, négyszer több pénzből megépült bukaresti létesítményben 2023-ban csupán 39 eseményt rendeztek és kevesebb mint 5 millió lejes bevételt jegyeztek.

Mint ismeretes, a Kolozsvár Arénát 44 millió euróból építették, míg a Nemzetit a Kolozs Megyei Tanács szerint körülbelül 207 millióból, de más források 235 millió euróra teszik az 55 635 férőhelyes fővárosi aréna építési költségeit. Mindkét létesítményt 2011-ben adták át.

Amint arról beszámoltunk, miközben a sportbarátok javarészt természetesnek, a lemaradás elengedhetetlen megszüntetéseként értékelik, ha városuk új, modern focilétesítményt kap, örök háborgást szül a „kívülállók” körében, hogy a rengeteg pénzt miért nem kórházak, iskolák, utak, stb. felújítására költik. Elégedetlenségüket alátámasztják azok az adatok is, miszerint nemcsak egy futballaréna megépítése kerül sok pénzbe, hanem fenntartása is.

Amint a Panorama.ro portál korábbi cikkéből kiderül, a közpénzből felépített stadionok működtetői képtelenek nyereséget termelni. Eszerint 2022-ben a Kolozsvár Aréna is veszteséges volt, igaz, országos szinten a legkisebb mértékben: a 4,35 millió lejes bevételt „felfalták” az összesen 7,47 millió lejt kitevő kiadások.

Pedig szakértők szerint az ésszel megtervezett arénák nemcsak a sportrajongók – anyagilag veszteséges, ám politikailag szavazatszerző – kiszolgálására lennének jók, hanem pénzt is hozhatnának a teljes közösségnek. Ehhez azonban a létesítményeknek sokkal többről kellene szólniuk, mint „csak a foci”.

Szerencsés lenne, ha egy arénát nemcsak egyetlen csapat használna; koncertek megszervezése mellett lehetőséget kellene teremteni egyéb nagyobb magánrendezvények, üzleti találkozók, cégcsapatépítők, családi események (keresztelők, lakodalmak), amatőr sportösszejövetelek megrendezésére;

zsúfolt nagyvárosokban értékesíteni lehetne hét közben a parkolóhelyeket, szálloda, vendéglő, konditerem, kiadható irodahelyiségek „hozzácsatolása” a komplexumhoz újabb jelentős bevételforrás lehetne, akárcsak a stadionnév értékesítése;

ugyanakkor olyan szolgáltatásokat kellene nyújtani a sportesemények közben a kilátogató szurkolók számára, hogy a drukkerek ne csak a belépőt vásárolják meg, hanem a stadionban is költekezzenek. A lényeg, hogy az aréna ne csak a hétvégi meccs idején nyíljon meg, hanem folyamatos élet, aktivitás legyen benne, amiért mások fizetnek.

korábban írtuk

Két új stadiont kaphat a „harmadosztályos” város, miközben mindenhol ráfizetéses a fejetlen arénaépítés
Két új stadiont kaphat a „harmadosztályos” város, miközben mindenhol ráfizetéses a fejetlen arénaépítés

A polgármesteri hivatal áll nyerésre a megyei önkormányzattal szemben a temesvári stadionépítések „versenyében”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 31., szombat

Legyűrte dán ellenfelét, döntős a Győr a női kézilabda Bajnokok Ligájában

A címvédő Győri Audi ETO KC 29-28-ra legyőzte a dán Esbjerget a női kézilabda Bajnokok Ligája budapesti négyes döntőjének szombati első elődöntőjében.

Legyűrte dán ellenfelét, döntős a Győr a női kézilabda Bajnokok Ligájában
2025. május 31., szombat

Szigorú és tapasztalt – így jellemezte egy francia sportportál a szombat esti BL-döntő vezetésével történelmet író Kovács Istvánt

Szigorú játékvezetőként jellemzi a nagykárolyi Kovács Istvánt az RMC Sport francia sportportál, amely abból az alkalomból közölt rövid portrét a partiumi sípmesterről, hogy ő vezeti a Bajnokok Ligája szombat esti d

Szigorú és tapasztalt – így jellemezte egy francia sportportál a szombat esti BL-döntő vezetésével történelmet író Kovács Istvánt
2025. május 30., péntek

Vízilabda: büntetődobásokkal elhódította a bajnoki címet a Nagyváradi VSK

Megnyerte a bajnoki címet a Nagyváradi VSK vízilabda-csapata, miután a bajnoki finálé mindent eldöntő ötödik mérkőzésén Bukarestben felülmúlta a címvédő Steaua együttesét.

Vízilabda: büntetődobásokkal elhódította a bajnoki címet a Nagyváradi VSK
2025. május 25., vasárnap

Vízilabda: ki-ki meccsen dönti el a bajnoki cím sorsát a Nagyváradi VSK és a Steaua

Egyenlített a Nagyváradi VSK a román vízilabda-bajnokság döntőjében a címvédő Steaua ellen, így a bajnoki cím sorsa a május 31-ei ötödik mérkőzésen dől el.

Vízilabda: ki-ki meccsen dönti el a bajnoki cím sorsát a Nagyváradi VSK és a Steaua
2025. május 22., csütörtök

Három vb-rendezési pályázatot nyújtott be a jégkorongszövetség

A 2026-os női, illetve férfi korosztályos világbajnokságok közül háromra nyújtott be rendezési pályázatot a Román Jégkorongszövetség (FRHG) bukaresti, illetve székelyföldi helyszínekkel.

Három vb-rendezési pályázatot nyújtott be a jégkorongszövetség
2025. május 22., csütörtök

Diószegi László: két út áll a Sepsi OSK előtt

Sok játékosban csalódott Diószegi László, a román labdarúgó élvonaltól búcsúzó Sepsi OSK elnöke.

Diószegi László: két út áll a Sepsi OSK előtt
2025. május 20., kedd

Bajnok lett az Erdélyből áttelepült úszó, de még nem képviselheti Magyarországot az Eb-n

Egy-egy arany- és ezüstérmet nyert a magyar utánpótláskorú úszók országos bajnokságán az Erdélyből áttelepült Nagy Nándor, de júniusban még nem képviselheti Magyarországot a korosztályos Euróba-bajnokságon.

Bajnok lett az Erdélyből áttelepült úszó, de még nem képviselheti Magyarországot az Eb-n
2025. május 20., kedd

Újoncok a magyar labdarúgó-válogatott keretében

Az egyformán újonc Csongvai Áron és Vitális Milán is bekerült a magyar labdarúgó-válogatott keretébe, amely a júniusi barátságos mérkőzésekre készül.

Újoncok a magyar labdarúgó-válogatott keretében
2025. május 19., hétfő

Elköszönt a nemzeti csapattól Gulácsi Péter, a magyar válogatott kapusa

Hétfő délben bejelentette visszavonulását a magyar labdarúgó-válogatottból Gulácsi Péter, a nemzeti csapat elsőszámú kapusa. A 35 éves hálóőr a legutóbbi a közösségi oldalára feltöltött videóban jelentette be döntését.

Elköszönt a nemzeti csapattól Gulácsi Péter, a magyar válogatott kapusa
2025. május 19., hétfő

Diószegi László a Sepsi OSK kiesése után: a csapat nem volt méltó a szurkolótáborához

Vasárnapi vereségével a Sepsi OSK búcsúzott a román labdarúgó-bajnokság élvonalától, nyolc évvel azután, hogy – a nulláról építkezve – feljutott a legjobbak közé, s ez idő alatt két-két Román Kupa-, illetve Szuperkupa-győzelmet aratott.

Diószegi László a Sepsi OSK kiesése után: a csapat nem volt méltó a szurkolótáborához