Perrel fenyegette meg Emil Boc kolozsvári polgármestert a Musai-Muszáj mozgalom csütörtökön, ha nem helyezi ki magyarul is a polgármesteri hivatal nevét a városháza épületére. Civil jogvédők újfent kérik a magyar feliratot.
Se szeri, se száma az olyan eseteknek Erdélyben, amikor a magyarok nem szólalhatnak meg anyanyelvükön a hivatalokban még olyan településeken sem, ahol a magyarság aránya húsz százalék fölött van.
Kevés kivételtől eltekintve nem fordítanak kellő figyelmet a multinacionális vállalatok, bankok arra, hogy Erdély vegyes lakosságú régióiban anyanyelvükön szólítsák meg, szolgálják ki a magyar ügyfelet. Annak jártunk utána, hogy ez miért van így.
A határon túli magyar nemzeti közösségek továbbélésének egyik legfőbb garanciája az anyanyelvi oktatás fennmaradása – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a marosvásárhelyi katolikus líceum újraindításának apropóján.
Többek között az anyanyelvhasználat bővítését előíró cikkelyek miatt támadta meg Klaus Johannis az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet. Az államfő kifogásolja a húszszázalékos küszöböt.
Nem fog visszavonni már megszerzett jogokat a közigazgatási törvénykönyv Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint. A politikus lapunknak elmondta azt is, a szövetség nem támogatja küszöbérték bevezetését a hivatali hatalommal való visszaélés vonatkozásában.
Ingyenes bentlakással, utaztatással próbálják a magyar nyelvű oktatás választására bírni Beszterce-Naszód megye magyar gyerekeit. Vice és Magyardécse után Besztercén is működik a magyar iskola fenntartását segítő szórványkollégium.
A szenátusban múlt héten megszavazott változathoz képest újabb anyanyelvhasználati jogokkal egészítette ki az új román közigazgatási kódex tervezetét a jogszabály előkészítésével foglalkozó parlamenti különbizottság – tudatta csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt magyar tannyelvű osztályokat, sőt egész tagozatokat kénytelenek megszüntetni az illetékesek. Ez fokozottan jellemző a szórványban, de a tendencia a tömbmagyar vidékeken is megfigyelhető.
Előrelépéseket tartogat a kisebbségi anyanyelvhasználat terén az új közigazgatási törvénykönyv, amelynek tervezetét a héten fogadta el a szenátus, és a döntéshozó kamaraként eljáró képviselőház asztalára került.
A kétkamarás román parlament szenátusa a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival elfogadta hétfőn a közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.
A kisebbségi nemzetek nyelvhasználati jogairól és azok betartásáról értekeztek szombaton Kolozsváron az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) választmányi ülésén, amelynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székháza adott otthont.
Az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosítások kerültek be az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetébe.
Elengedhetetlenül fontos a román nyelvű oktatás az országhatárokon túl, annál is inkább, mert már a második, külföldön született generáció van felnövőben – mondta kedden Natalia-Elena Intotero külhoni románokért felelős miniszter Torinóban.
Nem gátolhatják a hatóságok az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését, mivel ez a gyakorlatban nem is létezik, önkormányzati szinten nem prioritás – véli Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója.
Románia ösztöndíjakat nyújt az Ukrajnában anyanyelvükön tanuló román diákok számára, tanáraiknak pedig ingyenes romániai továbbképzést biztosít – erről csütörtöki ülésén fogadott el határozatot a bukaresti kormány.
A szilveszteri marosvásárhelyi – csapnivaló fordítással született – nyelvi idiótaságnak meglehetősen nagy volt a sajtóvisszhangja.
Végrehajtási utasítások nélkül lépnek hatályba január elsejétől Romániában azok az áprilisban elfogadott törvénymódosítások, amelyek a kórházakban és szociális intézményekben segítik elő a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát.