Bár az RMDSZ elnökének – nemrég a Krónikában kifejtett – véleménye szerint nem központilag irányítottak az erdélyi magyar közösséget, ezen belül az anyanyelvű oktatást a közelmúltban ért támadások.
Kelemen Hunor szerint elfogadhatatlanok a bánffyhunyadi, illetve a nagyváradi oktatási botrányban megfogalmazott szegregációs vádak.
Az RMDSZ-nek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással, de a gazdaság és a szociális ellátás területén is segítséget várnak tőle a máramarosi magyarok – derül ki a megyei lakossági konzultáció válaszainak elemzéséből.
A nyelvi és kisebbségi jogok őrzését, bővítését tartja legfontosabb feladatának Benkő Erika, aki korábban parlamenti képviselőként, jelenleg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjeként tevékenykedik.
A budapesti kormány célja, hogy egyetlen magyar gyermek se kerülhessen olyan méltatlan helyzetbe a Kárpát-medencében, hogy ne tudjon anyanyelvű óvodai vagy iskolai képzésben részesülni – közölte Szijjártó Péter Máréfalván.
Az erdélyi magyarok nyelvhasználatát érő román és angol hatásokról, a nyelvi változásokról kérdeztük Benő Attila kolozsvári nyelvészt, egyetemi tanárt, a BBTE Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének vezetőjét.
Államelnöki kihirdetésre vár az a frissen megszavazott törvény, amely előírja, hogy a magyar nemzeti kisebbséghez kapcsolódó emlékműveket kötelezően magyar nyelven is feliratozni kell.
A bukaresti legfelsőbb bíróság ítélete nyomán az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) újra meg kell vizsgálnia, hogy diszkriminál-e a Csíkdánfalvi Harangszó című magyar nyelvű helyi alkalmi kiadvány.
A Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaságnak (CNAIR) nincs honnan tudnia, melyik településen élnek legalább 20 százalékban kisebbségek – ezzel a fura válasszal hárított az állami intézmény.
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal nem tudta megindokolni, hogy egy általa meghirdetett állás betöltéséhez miért van szükség egy idegen nyelv ismeretére, ezért elmarasztalta a diszkriminációellenes tanács Antal Árpád polgármestert.
A felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait komplex módon rendezni kívánó, úttörőnek számító törvénytervezetet mutatott be a Pro Civis polgári társulás csallóközcsütörtöki központjában tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
A magyar nemzetiségű diákok döntő többsége magyarul tanul az Erdélystat friss elemzése szerint.
Újra kell „tanulnia” a magyar nyelv használatát, a törvény betartását és nem utolsósorban saját polgárainak tiszteletben tartását a marosvásárhelyi városházának, amely a magyar nyelven írt beadványokra újabban kizárólag románul válaszol.
Hiába él kétharmados többségben Sárközújlak magyarsága, hiába rendelkezik korszerűen felszerelt, két tannyelvű iskolával, a szülők jelentős része román tagozatra íratja gyermekét. A Kárpátalja közelében fekvő Szatmár megyei kisvárosban még mindig hódít a tévhit, miszerint az állam tanuló gyerek jobban &e
A Profi áruházlánc bojkottálására szólít az Erdélyi Magyar Néppárt annak nyomán, hogy a cég egyik sepsiszentgyörgyi üzletének vezetője megtiltotta alkalmazottainak, hogy egymás között magyarul beszéljenek, sőt előfordult, hogy a vásárlókat is zaklatta.
A Rákóczi Szövetség idén is arra kéri a külhoni magyar családokat, hogy válasszanak iskolaköteles gyermeküknek magyar iskolát.
A Rákóczi Szövetség idén 22 ezer külhoni óvodásnak küld karácsonyi ajándékot, egyúttal a szülőket a magyar iskolaválasztásra bátorítja.
Budapesten az Országgyűlés 2011 szeptemberében egyhangúlag elfogadta az Anyanyelvápolók Szövetsége javaslata alapján született minisztériumi határozattervezetet, és november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította.
Látogatottsági adatok