A digitalizáció napjaink kulcskérdése
Fotó: Pixabay
Az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el legalább az alapvető digitális intenzitás szintjét 2023-ban az Eurostat friss kimutatása szerint. Míg a kis- és középvállalkozások körében 58 százalék érte el ezt a szintet, a nagyvállalatok kimagaslóan teljesítenek a digitalizáció terén, esetükben az arány 91 százalék volt. Románia nagyon nem remekel e téren.
2024. augusztus 30., 20:472024. augusztus 30., 20:47
2024. augusztus 30., 20:482024. augusztus 30., 20:48
Az alapvető digitális intenzitás szintjének elérése – amit a Digitális Intenzitási Index (DII) mér – 12 meghatározott digitális technológia, illetve eszköz közül legalább 4 használatát követeli meg. A digitalizációt elősegítő eszköz például a mesterséges intelligencia, a közösségi média, a felhőszolgáltatások használata, az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és az összes árbevétel legalább 1 százalékát kitevő e-kereskedelmi értékesítés.
A kereskedelemben is fontos a digitalizáció
Fotó: Pixabay.com
Az alapvető digitális intenzitás szintjét elérő vállalkozások közé tartoznak azok, amelyek alacsony, magas és nagyon magas szintet értek el a Digitális Intenzitási Index (DII) szerint, csak a nagyon alacsony szintet felmutató vállalkozások nem sorolhatóak ide – írja az Eurostat.
A Digitális Évtized elnevezésű program egyik célkitűzése szerint
2023-ban az uniós kis- és középvállalkozások 4,4 százaléka érte el a nagyon magas digitális intenzitási szintet, míg 19,6 százalékuk magas szintet ért el. A legtöbb kis- és középvállalkozások alacsony (33,8%) vagy nagyon alacsony (42,3%) digitális intenzitási szintet teljesített.
A Digitális Intenzitási Index (DII) nagyon magas szintjét elérő vállalkozások legnagyobb arányát Finnországban (13,0%), Máltán (11,4%) és Hollandiában (11,0%) regisztrálták.
Ezzel szemben azok az országok, ahol a legtöbb vállalkozást nagyon alacsony digitális intenzitás jellemezte – azaz nem érik el az alapvető szintet sem –: Románia (72,1%), Bulgária (70,6%) és Görögország (56,2%).
A következő három évben a statisztikai intézet adatai szerint a romániai közalkalmazottak mintegy harmada nyugdíjba megy, és munkájuk nagy részét a mesterséges intelligencia veszi át – jelentette ki Bogdan Ivan digitalizációért felelős miniszter.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!