A digitalizáció napjaink kulcskérdése
Fotó: Pixabay
Az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el legalább az alapvető digitális intenzitás szintjét 2023-ban az Eurostat friss kimutatása szerint. Míg a kis- és középvállalkozások körében 58 százalék érte el ezt a szintet, a nagyvállalatok kimagaslóan teljesítenek a digitalizáció terén, esetükben az arány 91 százalék volt. Románia nagyon nem remekel e téren.
2024. augusztus 30., 20:472024. augusztus 30., 20:47
2024. augusztus 30., 20:482024. augusztus 30., 20:48
Az alapvető digitális intenzitás szintjének elérése – amit a Digitális Intenzitási Index (DII) mér – 12 meghatározott digitális technológia, illetve eszköz közül legalább 4 használatát követeli meg. A digitalizációt elősegítő eszköz például a mesterséges intelligencia, a közösségi média, a felhőszolgáltatások használata, az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és az összes árbevétel legalább 1 százalékát kitevő e-kereskedelmi értékesítés.
A kereskedelemben is fontos a digitalizáció
Fotó: Pixabay.com
Az alapvető digitális intenzitás szintjét elérő vállalkozások közé tartoznak azok, amelyek alacsony, magas és nagyon magas szintet értek el a Digitális Intenzitási Index (DII) szerint, csak a nagyon alacsony szintet felmutató vállalkozások nem sorolhatóak ide – írja az Eurostat.
A Digitális Évtized elnevezésű program egyik célkitűzése szerint
2023-ban az uniós kis- és középvállalkozások 4,4 százaléka érte el a nagyon magas digitális intenzitási szintet, míg 19,6 százalékuk magas szintet ért el. A legtöbb kis- és középvállalkozások alacsony (33,8%) vagy nagyon alacsony (42,3%) digitális intenzitási szintet teljesített.
A Digitális Intenzitási Index (DII) nagyon magas szintjét elérő vállalkozások legnagyobb arányát Finnországban (13,0%), Máltán (11,4%) és Hollandiában (11,0%) regisztrálták.
Ezzel szemben azok az országok, ahol a legtöbb vállalkozást nagyon alacsony digitális intenzitás jellemezte – azaz nem érik el az alapvető szintet sem –: Románia (72,1%), Bulgária (70,6%) és Görögország (56,2%).
A következő három évben a statisztikai intézet adatai szerint a romániai közalkalmazottak mintegy harmada nyugdíjba megy, és munkájuk nagy részét a mesterséges intelligencia veszi át – jelentette ki Bogdan Ivan digitalizációért felelős miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!