A digitalizáció napjaink kulcskérdése
Fotó: Pixabay
Az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el legalább az alapvető digitális intenzitás szintjét 2023-ban az Eurostat friss kimutatása szerint. Míg a kis- és középvállalkozások körében 58 százalék érte el ezt a szintet, a nagyvállalatok kimagaslóan teljesítenek a digitalizáció terén, esetükben az arány 91 százalék volt. Románia nagyon nem remekel e téren.
2024. augusztus 30., 20:472024. augusztus 30., 20:47
2024. augusztus 30., 20:482024. augusztus 30., 20:48
Az alapvető digitális intenzitás szintjének elérése – amit a Digitális Intenzitási Index (DII) mér – 12 meghatározott digitális technológia, illetve eszköz közül legalább 4 használatát követeli meg. A digitalizációt elősegítő eszköz például a mesterséges intelligencia, a közösségi média, a felhőszolgáltatások használata, az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és az összes árbevétel legalább 1 százalékát kitevő e-kereskedelmi értékesítés.
A kereskedelemben is fontos a digitalizáció
Fotó: Pixabay.com
Az alapvető digitális intenzitás szintjét elérő vállalkozások közé tartoznak azok, amelyek alacsony, magas és nagyon magas szintet értek el a Digitális Intenzitási Index (DII) szerint, csak a nagyon alacsony szintet felmutató vállalkozások nem sorolhatóak ide – írja az Eurostat.
A Digitális Évtized elnevezésű program egyik célkitűzése szerint
2023-ban az uniós kis- és középvállalkozások 4,4 százaléka érte el a nagyon magas digitális intenzitási szintet, míg 19,6 százalékuk magas szintet ért el. A legtöbb kis- és középvállalkozások alacsony (33,8%) vagy nagyon alacsony (42,3%) digitális intenzitási szintet teljesített.
A Digitális Intenzitási Index (DII) nagyon magas szintjét elérő vállalkozások legnagyobb arányát Finnországban (13,0%), Máltán (11,4%) és Hollandiában (11,0%) regisztrálták.
Ezzel szemben azok az országok, ahol a legtöbb vállalkozást nagyon alacsony digitális intenzitás jellemezte – azaz nem érik el az alapvető szintet sem –: Románia (72,1%), Bulgária (70,6%) és Görögország (56,2%).
A következő három évben a statisztikai intézet adatai szerint a romániai közalkalmazottak mintegy harmada nyugdíjba megy, és munkájuk nagy részét a mesterséges intelligencia veszi át – jelentette ki Bogdan Ivan digitalizációért felelős miniszter.
Új kisboltlánc hódít Romániában, amely a kis- és nagyvárosok lakónegyedekben működő üzleteinek lesz kiemelt konkurenciája, de falun is terjeszkedne. A lengyelországi Zabka Froo nevű hálózata Bukarest után Erdélyben is megjelenik.
Módosítani fogja a bukaresti kormány azokat a jövedelemhatárokat, amelyek alapján különböző szociális juttatásokra – köztük a fűtéspótlékra – jogosultak a kisnyugdíjasok – közölte pénteken a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD).
A romániai felnőtt lakosság mintegy 30 százalékának nincs bankkártyája, a falun élők körében ez az arány 40 százalék, derül ki a Romániai Bankok Egyesületének felmérésből.
Románia tengerjáró hajók fogadására is alkalmas dunai kikötőt akar vásárolni a moldovai Giurgiuleștiben, az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
A GDP 4,02 százalékra, 71,04 milliárd lejre nőtt a héthavi költségvetési deficit Romániában – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
Nem kell tartani a gabonapiac összeomlásától, inkább a növekvő kereslet és a gyors éghajlatváltozás miatt a mezőgazdaságra nehezedő nyomás határozza meg a kenyérgabona árának alakulását, ez emelkedő tendenciát mutat – áll az Agritel cég elemzésében.
„Korrekt” intézkedés a nyugdíjak adómentességi küszöbének megemelése 3000 lejre Marcel Ciolacu kormányfő szerint, aki kedden bejelentette: a várhatóan októbertől hatályos intézkedésről sürgősségi rendelettel fog elfogadni a kabinet.
Májusban 52,6 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium.
Több megyében is leállították a nyugdíj-újraszámítási végzések kézbesítését, mert azok tévesek lehetnek: a legtöbb eset Fehér megyében történt, de más megyékben is több tucat vagy több száz határozat kézbesítését állították le a megyei nyugdíjpénztárak&
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány nem fontolgatja az adóemelést, és folytatja az országos adóhatóság (ANAF) digitalizálását, a költségvetési bevételek növelését és a közkiadások reformját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!