„Egy megyében a szenátorokat vagy a képviselőket a megye lakóinak kell megválasztaniuk. Ha nem a megyében élő polgárok választanak, akkor az azzal lenne egyenértékű, mintha Caracal polgármesterét Csíkszeredában kellene megválasztani. Ez nem tartja tiszteletben a választási szabályzat szellemét, ezért messzemenően alkotmányellenes” – szögezte le.

Puskás Bálint kifejtette: reméli, lesznek az alkotmánybíróságban olyan tagok, akik a vonatkozó jogszabályok szellemét tekintik fontosnak, és belátják, hogy a mostani rendelet tulajdonképpen tönkreteszi a választások lényegét. Arra is emlékeztetett, hogy

Mint arról beszámoltunk, a vitatott rendelet amelyről a parlamentnek is szavaznia kell, és amelyet a szenátus jogi bizottsága épp kedden utasított el – pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és hétfőn lépett hatályba. A sürgősségi rendelet egyebek közt megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig – a hazai választást megelőző két napon is – tartsanak nyitva.

Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart.

Ha ugyanis az államfő feloszlatja a parlamentet, akkor sem a törvényhozói, sem a – korlátozott ügyvivői jogosítványokkal működő – végrehajtói hatalom nem tudja már a szükséges módosításokat végrehajtani a választási törvényen.

Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása esetén 90 napon belül meg kell választani az új törvényhozást. Másfelől, a hatályos választási törvény szerint a kormánynak legalább 90 nappal korábban ki kell tűznie a voksolás napját. A mostani kormányrendelet 50 napos minimális terminust szab meg az előrehozott választások kitűzésére, a voksolás előkészítésének menetrendjében pedig minden más (jelöltállításról, óvásokról, azok elbírálásáról szóló) határidő megfeleződik.

Mint ismeretes, megyei pártlistás arányos választási rendszerben választják meg a kétkamarás törvényhozás tagjait. Az országot 42 választókerületre osztották fel, amelyekben lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki. A 136 tagú szenátusban jelenleg két helyet, míg a 329 tagú képviselőházban 4 helyet tartanak fenn a mintegy négymilliósra becsült román diaszpóra számára.

Politikai elemzők szerint a választási törvényt a hagyományosan jobboldali érzelmű diaszpóra szavazatainak jobb hasznosítása érdekében módosította a kormánypárt. A tavaly novemberi elnökválasztás második fordulójában csaknem egymillió szavazatot adtak le külföldön, majdnem annyit, mint a kétmilliós Bukarestben, amelynek 13 szenátora és 29 képviselője van a kétkamarás román parlamentben.

A sürgősségi kormányrendeletek ellen csak az ombudsman emelhet alkotmányossági óvást. AZ RMDSZ már jelezte: Renate Weber ombudsmanhoz fordul, felkérve, hogy támadja meg az alkotmányellenes rendeletet. 

korábban írtuk

Az RMDSZ az ombudsmanhoz fordult a választási törvényt módosító kormányrendelet miatt

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a bukaresti kormány alkotmányellenesen módosította a parlamenti választási törvényt, ezért Kelemen Hunor hétfőn levélben kérte az ombudsman közbelépését.