Fotó: Ccr.ro
Nem alkotmányos az a sürgősségi rendelet, amellyel a kormány lehetővé tenné, hogy bárki bárhol szavazhasson – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2020. február 18., 17:302020. február 18., 17:30
Egyértelműen alkotmányellenes az a sürgősségi kormányrendelet, amellyel a kormány az előre hozott választások lebonyolítását szabályozná, és amely többek között lehetővé tenné, hogy bárki lakhelytől függetlenül az ország bármely szavazókörében szavazzon – jelentette ki kedden a Krónikának puskás Bálint volt alkotmánybíró. Puskás Bálint felrótta a politikumnak, hogy úgy értelmezik a törvényeket, illetve az alkotmányos szabályozásokat, hogy elolvasnak belőlük egy kisebb részt, esetleg egy cikkelyt, majd abból kiindulva alakítják ki a politikájukat.
„Senki sem nézi meg, hogy mi az illető törvénynek vagy alkotmányos cikkelynek a szelleme, ami sokszor fontosabb, mint a betűje” – mutatott rá. Mint kifejtette,
„Egy megyében a szenátorokat vagy a képviselőket a megye lakóinak kell megválasztaniuk. Ha nem a megyében élő polgárok választanak, akkor az azzal lenne egyenértékű, mintha Caracal polgármesterét Csíkszeredában kellene megválasztani. Ez nem tartja tiszteletben a választási szabályzat szellemét, ezért messzemenően alkotmányellenes” – szögezte le.
Puskás Bálint kifejtette: reméli, lesznek az alkotmánybíróságban olyan tagok, akik a vonatkozó jogszabályok szellemét tekintik fontosnak, és belátják, hogy a mostani rendelet tulajdonképpen tönkreteszi a választások lényegét. Arra is emlékeztetett, hogy
Mint arról beszámoltunk, a vitatott rendelet amelyről a parlamentnek is szavaznia kell, és amelyet a szenátus jogi bizottsága épp kedden utasított el – pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és hétfőn lépett hatályba. A sürgősségi rendelet egyebek közt megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig – a hazai választást megelőző két napon is – tartsanak nyitva.
Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart.
Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása esetén 90 napon belül meg kell választani az új törvényhozást
Fotó: Ccr.ro
A kormány szerint korábban a többszöri szavazás megakadályozása miatt vezették be azt a megkötést, hogy mindenki csak saját választókerületében adhatja le voksát, ezt a problémát azonban a négy éve beüzemelt, a szavazók személyi adatait valós időben ellenőrző informatikai rendszer kiküszöböli, így nincs már ok a választójog korlátozására.
Ha ugyanis az államfő feloszlatja a parlamentet, akkor sem a törvényhozói, sem a – korlátozott ügyvivői jogosítványokkal működő – végrehajtói hatalom nem tudja már a szükséges módosításokat végrehajtani a választási törvényen.
Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása esetén 90 napon belül meg kell választani az új törvényhozást. Másfelől, a hatályos választási törvény szerint a kormánynak legalább 90 nappal korábban ki kell tűznie a voksolás napját. A mostani kormányrendelet 50 napos minimális terminust szab meg az előrehozott választások kitűzésére, a voksolás előkészítésének menetrendjében pedig minden más (jelöltállításról, óvásokról, azok elbírálásáról szóló) határidő megfeleződik.
Mint ismeretes, megyei pártlistás arányos választási rendszerben választják meg a kétkamarás törvényhozás tagjait. Az országot 42 választókerületre osztották fel, amelyekben lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki. A 136 tagú szenátusban jelenleg két helyet, míg a 329 tagú képviselőházban 4 helyet tartanak fenn a mintegy négymilliósra becsült román diaszpóra számára.
Politikai elemzők szerint a választási törvényt a hagyományosan jobboldali érzelmű diaszpóra szavazatainak jobb hasznosítása érdekében módosította a kormánypárt. A tavaly novemberi elnökválasztás második fordulójában csaknem egymillió szavazatot adtak le külföldön, majdnem annyit, mint a kétmilliós Bukarestben, amelynek 13 szenátora és 29 képviselője van a kétkamarás román parlamentben.
A sürgősségi kormányrendeletek ellen csak az ombudsman emelhet alkotmányossági óvást. AZ RMDSZ már jelezte: Renate Weber ombudsmanhoz fordul, felkérve, hogy támadja meg az alkotmányellenes rendeletet.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a bukaresti kormány alkotmányellenesen módosította a parlamenti választási törvényt, ezért Kelemen Hunor hétfőn levélben kérte az ombudsman közbelépését.
Egy friss felmérés szerint két államfőjelölt maradt szoros versenyben, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) kormányfő ellenfele legyen a romániai elnökválasztás második fordulójában.
Az alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint alkotmányellenes a törvény, amely előírja, hogy csak az állami közoktatási rendszerbe beiratkozott tanulók részesülhetnek teljesítmény-ösztöndíjban.
Jóváhagyta a kormány csütörtökön az ötödik generációs, amerikai gyártmányú F-35-ös többcélú harci repülőgépek beszerzésének első szakaszáról szóló törvénytervezet.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány arról, hogy 2025. január elsejétől a súlyos látássérültek és súlyos fogyatékkal élők a nyugdíjuk mellett havonta egy úgynevezett szolidaritási támogatásban részesülnek.
Egyik párt sem tud majd egyedül kormányt alakítani a választások után, a leendő kabinetnek pedig költségvetési „korrekciókat” kell végrehajtania – szögezte le Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke.
A kormány valamennyi önkormányzat számára biztosítani fogja a beruházásaik folytatásához kért pénzt – jelentette ki a csütörtöki kormányülés elején a miniszterelnök.
Valóban volt államfők számára alakítják át azt a bukaresti villát, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis használhat majd, miután lejár a mandátuma – derült ki csütörtökön.
Szervezett hálózatok több tucatnyi fiókját fedezték fel, amelyek egy adott jelölt népszerűsítése érdekében törvénytelen eszközöket használtak – jelentette be csütörtökön Bogdan Ivan kutatási, innovációs és digitalizációs miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
szóljon hozzá!