Fotó: Haáz Vince
A kormány előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növeléséről szóló sürgősségi rendelet tervezetét – jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő. A szakszervezetek máris leszögezték, hogy elégtelennek tartják a kormány lépéseit, és folytatják a sztrájkot.
2023. május 28., 13:322023. május 28., 13:32
2023. május 28., 13:512023. május 28., 13:51
Dan Cărbunaru rámutatott, a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a napokban folytatott egyeztetéseket követően a kabinet előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növelését célzó sürgősségi rendelet tervezetét, amelyet rövidesen közzétesznek a két kezdeményező minisztérium, az európai beruházásokért és projektekért felelős tárca, valamint a munkaügyi tárca honlapján. Ezt követően a jogszabályjavaslat a kormány elé kerül jóváhagyásra – mondta a szóvivő. Cărbunaru az Agerpres szerint rámutatott, hogy
Az intézkedés 723 millió lejes terhet ró a költségvetésre. Ebből 410 millió lejt uniós alapokból, 313 millió lejt az állami büdzséből biztosítanak. Ehhez az összeghez hozzáadódik még 330 millió lej, amelyet a kormány által pénteken elfogadott jogszabály értelmében a kisegítő személyzet béremelésére fordítanak, a közalkalmazotti bértörvény 8-as mellékletébe foglaltaknak megfelelően. „Ez összesen 1,23 milliárd lejt jelent, ennyit különít el a kormány a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növelésére” – fogalmazott. Hozzátette,
A tanszemélyzet és a kisegítő tanszemélyzet 2500 lejes juttatásban részesül, amelyet két részletben kapnak meg, 1000 lejt júniusban és 1500 lejt októberben. A kisegítő személyzet összesen 1000 lejt fog kapni, 500 lejt júniusban és 500 lejt szeptemberben. A szóvivő beszélt arról is, hogy hétfőn Marius Budăi munkaügyi miniszter megkezdi az egyeztetéseket a tanügyi, majd az egészségügyi és a többi érintett szakszervezet képviselőivel az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről. Az erről szóló tárgyalásoknak a szerdai kormányülésig le kell zárulniuk, hogy július 15-ére készüljenek el az új bértáblák – tette hozzá Dan Cărbunaru.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy reagált: a kormány ajánlata „semmit nem ér”. „Ha tisztességesek lettek volna, a sztrájk kirobbanása előtt nekifoghattak volna tárgyalni a bértáblákról. Most ugyanazzal az ajánlattal jöttek elő, amit már visszautasítottunk. Az oktatásban dolgozó kollégáink döntöttek: a sztrájk folytatódik, hiszen nem adottak a feltételek a munkakonfliktushoz való viszonyulás megváltoztatásához” – nyilatkozta bukaresti hírtelevízióknak Nistor. Leszögezte, az ágazat dolgozóinak nem bérjuttatásra vagy -kiegészítőkre van szükségük, hanem fizetésemelésre. Hozzátette, kedden újabb nagyszabású tüntetést rendeznek az oktatási szakszervezetek Bukarestben, ezúttal pedig nem csupán a kormány székházának otthont adó Victoria-palota, hanem az államelnöki hivatal, a Cotroceni-palota előtt is demonstrálnak majd.
Mint ismeretes, a héten az oktatási intézmények túlnyomó többségében nem volt tanítás a pedagógussztrájk miatt. Hangsúlyos szerepet kapott a bukaresti hárompárti koalíció vezetőinek csütörtök esti ülésének napirendjén az akkor negyedik napja tartó pedagógussztrájk, ám a kormány újabb ajánlata is elutasítást váltott ki a szakszervezetek részéről.
A bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérték a tanügyi szakszervezetek a kormánytól a csütörtöki tárgyalásokon, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz.
Pénteki ülésén a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amellyel a 2017/153-as bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik a tanügyi kisegítő személyzet és más közalkalmazotti kategóriák fizetése. Ugyanakkor a kormánykoalíció úgy becsüli, hogy a tanárok fizetésének a szakszervezetek által eredetileg kért 15 százalékos emelése 3,6 milliárd lejes költségvetési hatással járna, míg a csütörtök este követelt 25 százalékos emelés már nyolcmilliárd lejbe kerülne.
Jelentős mértékben növelné az állami kiadásokat, ha a kormány teljesítené a pedagógusok 25 százalékos béremelésre vonatkozó követelését.
Elfogadta pénteken a kormány a sürgősségi rendeletet, amellyel a 2017/153-as bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik a tanügyi kisegítő személyzet és más közalkalmazotti kategóriák fizetése – jelentette be Marius Budăi munkaügyi miniszter.
Hangsúlyos szerepet kapott a bukaresti hárompárti koalíció vezetőinek csütörtök esti ülésének napirendjén a negyedik napja tartó pedagógussztrájk, ám várhatóan a kormány újabb ajánlata is elutasítást vált ki a szakszervezetek részéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!