A szigorodó tartási feltételek miatt egyre kevesebb kisgazdaságban tartanak disznót
Fotó: Makkay József
A hat évvel ezelőtt Romániába is behurcolt afrikai sertéspestist mára sikerült visszaszorítani: a tavalyi 327 gócpontnak mindössze a tizedét tartják már nyilván a hatóságok. A betegség látványos visszaszorításával egy időben azonban beáldozták a romániai sertéságazatot is: egy tavaly decemberi kimutatás szerint a disznóhúsfogyasztás 90 százalékát importálta az ország. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint azonban a romániai sertéstartás felszámolásában a sertéspestis-fertőzésen kívül más tényezők is közrejátszottak.
2023. február 22., 12:042023. február 22., 12:04
Egy év alatt látványosan visszaesett az afrikai sertéspestis-fertőzés Romániában. Míg tavaly 327 járványgócot tartottak nyilván országszerte, addig ez 2023. február derekáig a tizedére csökkent: jelenleg 32 gócpontról tud az országos állategészségügyi hatóság Buzău, Teleorman, Vaslui, Călărași, Dolj, Brassó, Maros és Kolozs megyében. Az erdélyi megyék közül Kolozs megyében van a legtöbb, szám szerint három fertőzött háztáji gazdaság, a másik két erdélyi megyében egy-egy fertőzött állattelepet tartanak nyilván.
A fertőzéshullám csúcspontja 2019 nyarán következett be: országszerte 1728 fertőzési gócot tartottak nyilván. Közben az is kiderült, hogy több településre fertőzött vaddisznók révén került be a betegség. Az ország 41 megyéjében összesen 7069 lelőtt vagy a betegség miatt elhullt vaddisznó tetemében mutatták ki a sertésekre végzetes kórt.
Háztáji disznóvágás. Az egyre drágábban felhizlalt sertés otthoni ínyencségnek számít
Fotó: Makkay József
Dr. Örsi Csaba Kovászna megyei főállatorvos a Krónikának elmondta, hogy az afrikai sertéspestisgócok felszámolása a szigorú állategészségügyi szabályok betartásával magyarázható. ,,Az állategészségügyi hatóság szakemberei országszerte ellenőrzik az állatforgalmazást és igyekeznek kiszűrni az engedély nélküli állatszállítást. Ez útját állja a betegség terjedésének” – fogalmazott portálunknak a szakember. A háromszéki állategészségügyi igazgatóság vezetője arról is tájékoztatott, hogy
Az intézkedés addig marad érvényben, amíg az utolsó sertéspestisgócpontot fel nem számolják Romániában. Az állategészsgügyi hatóság ezt követően dönt majd arról, hogy a gazdák által évek óta várt állatvásárok újraindíthatók-e.
A 19. század történelmi Magyarországán kialakult zsírsertést, a mangalicát az utóbbi harminc esztendőben fedezték fel újra a Kárpát-medencében. Az utóbbi tíz évben Erdélyben is több állattenyésztő kapott kedvet a külterjesen tartott disznófajtához.
A fertőzéshullám felszámolását segíti elő, hogy háztáji gazdaságokban szigorú állatorvosi ellenőrzés nélkül legfeljebb évi öt sertést lehet hizlalni. Aki ennél nagyobb sertéstelepet létesítene, az be kell jegyeztesse gazdaságát a megyei állategészségügyi hatóságnál, és innentől fogva a területileg illetékes állatorvos ellenőrzi az előírt szigorú állategészségügyi szabályok betartását.
Kovászna megyében mindössze két olyan kisgazdaságot tart nyilván az állategészségügyi igazgatóség, amely ötnél több sertést nevel: az egyik gazda 50, a másik 60 mangalicadisznót tart.
Az immár hat éve tartó afrikai sertéspestisjárvány súlyosan érinti a teljes romániai sertéságazatot. Nem lehet élőállatot, disznóhúst vagy sertéshúsból készült termékeket exportálni, másrészt a hazai disznóhúsfogyasztás 90 százalékát külföldről szerzi be az ország. Szakemberek szerint ilyen mértékű húsimportra nem volt példa Románia újkori történelmében.
Örsi Csaba szerint a hatalmas méretű importot nem lehet csak a sertéspestis rovására írni, hiszen a hatóságok viszonylag hamar felszámolnak egy-egy fertőzésgócot, ahol a karantén elmúlásával újra lehetne telepíteni az állományt. A leölt állatokért a szakminisztérium kártérítést fizetett a gazdáknak és agrárvállalkozóknak, ennek ellenére a legtöbben mégis abbahagyták a disznótartást.
Horváth Csaba Kolozs megyei állatorvos, kalotaszegi falugazdász szerint a sertéságazat összeomlását csak részben lehet a sertéspestis számlájára írni. ,,Ha valaki utánaszámol, hogy ma Romániában mennyibe kerül sertésfarmon, illetve házi disznótelepen vágósúlyra felhizlalni a sertést, az rájön, hogy
– fogalmazott a Krónikának a Mérában állattenyésztéssel is foglalkozó szakember.
A fő bajt abban látja, hogy még mindig hatalmas különbség van a romániai és más európai ország agrártámogatása mögött. Ezért teheti meg a dán, holland, lengyel vagy a magyar disznófarm-tulajdonos, hogy a romániai sertéstartók önköltségi ára alatt hozza be a disznóhúst az országba. Horváth szerint
A sertéstenyésztők például már csak úgy jutnak hozzá némi támogatáshoz, ha a gazda jogi személyként bejegyzett farmot tart fenn. Ehhez viszont olyan bürokratikus feltételeknek kell megfelelni, amit a termelők többsége nem vállal. Ezzel magyarázható, hogy Kalotaszeg közel negyven falujában nem találni egy kisebb vagy közepes disznófarmot sem, legfennebb háztájiban tartanak egy-egy hízót a gazdák.
Kevesen sejtik, hogy az egyre súlyosabb gondokkal küzdő sertéságazat „hattyúdala” a piacot elárasztó mostani dömpingár, amely mögött pár hónapon belül hatalmas árdrágulási hullámmal söpörhet végig a régió még működő sertésfarmjainak a tömeges csődje.
Nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, és a tiltások miatt csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!