Székelyföldi vadkár. Széttépett állatok tetemével találkozik Erdély-szerte a gazda
Fotó: Erdély Bálint Előd
Örökzöld téma a romániai mezőgazdaságban a vadkár kérdése. A 17 évvel ezelőtt elfogadott vadászati törvényt számos alkalommal – legutóbb idén januárban – módosították. A medve, a farkas és a vaddisznó évről évre sokasodó kártételét sok településen megelégelték a gazdák és felhagytak az állattenyésztéssel vagy a falutól távolabb fekvő termőföldek művelésével. A Krónika által megkérdezett vadgazdálkodási szakember szerint ha a román kormány hozzáállása nem változik a védett vadakkal kapcsolatban, az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
2023. március 13., 20:242023. március 13., 20:24
Az 1989-es rendszerváltás óta állandó vita tárgyát képezi a vadkár megtérítése Romániában. Papíron hosszú ideig a területileg illetékes vadásztársaságot terhelte a felelősség, amennyiben a vad elpusztította a gazdák termését vagy állatait. Kártértítést ugyan ritkán láttak a mezőgazdasági termelők, de a vadgazdálkodás keretében lehetőség nyílt a túlszapodorodott vadállomány ritkítására, így a sokasodó panaszok esetén a következő években már kevesebb vadkár keletkezett, mert több vaddisznót, medvét és farkast lőttek ki.
A 2006-ban megjelent 407-es számú vadászati törvény megpróbálta kezelni nem csak a vadgazdálkodás feladatait, hanem a vadállomány okozta károkat is.
a 3. számú jogszabállyal, amely a vadkár okozta kártérítést szabályozza új megközelítésben.
Az elmúlt 10-15 esztendő legnagyobb gondja az, hogy védett állatként a medve és a farkas túlszaporodott, és ebbe az irányba tart a hiúz és a vadmacska is. Jelenleg a környezetvédelmi minisztérium külön engedélyével és előre meghatározott számban lehet medvére és farkasra vadászni, a hiúz és a vadmacska azonban teljes vadászati tilalom alatt áll.
Az elmúlt három esztendő mérlege alapján Erdély keleti régióiban – főleg a Székelyföldön – a medvék okoztak hatalmas károkat a mezőgazdaságban az állatállományok és a szántóföldi növénytermesztés megdézsmálásával. Az Erdélyi-Szigethegységben, illetve Erdély más részein a túlszaporodott farkasfalkák pusztítják a háziállatokat. 2022-ben a Mócvidék Fehér megyei részének falvaiban és tanyáin több száz juhot öltek meg farkasok, de Kolozs megyében is jelentős kártételekről számoltak be a gazdák. Kalotaszeg több falujának a legelőjén fiatal borjakra vadásznak a ragadozók.
A csordára támadó farkasfalkával a pásztorkutyák sem tudták felvenni a harcot.
Elaltatott medve. A pótcselekvésekben dúskáló vadvédelem kárát a mezőgazdaság látja
Fotó: Erdély Bálint Előd
,,A vadászati törvény korábbi rendelkezései alapján 2022-ben kifizették a gazdáknak az elpusztult borjak után járó kártételt. Ebben segítségünkre volt a polgármesteri hivatal, ahol hasznos időben összehívták a községi állatorvosból, az önkormányzat, a helyi vadásztársaság és az Erdészeti Őrség képviselőjéből álló bizottságot, hogy elfogadják a kártérítés igénylésére összeállított dossziét. El lehet képzelni, mit érez az a gazda, aki elveszíti borjainak a felét, még akkor is, ha kifizetik a kárt. Idéntől azonban kártérítésre sem számíthat, ha így marad a jogszabály” – nyilatkozta lapunknak Horváth Csaba állatorvos-falugazdász, aki a mérai közbirtokosság vezetőjeként felügyeli a falu közösségi legelőit.
A korábbi rendelkezésektől eltérően a védett vadak által okozott kárt csak abban az esetben téríti meg a környezetvédelmi minisztérium, ha a legelőt villanypásztorral kerítik be és az állatokat pásztor őrzi. Horváth Csaba abszurdnak tartja az új intézkedést, mert egyre több faluban amiatt költenek nagy összegeket villanypásztorra, hogy a hiányzó pásztorokat tudják helyettesíteni. Az állatorvos szerint nem lesz könyebb a vaddisznók és az őzek által okozott károk megtérítése sem, hiszen a kormányrendeletben olyan kitételek szerepelnek, miszerint a gazdának jelentenie kell a polgármesteri hivatalban, amennyiben a termőföldjén vadnyomokat lát. Ezt követően a helyi vadőr segítségével több alkalommal is el kell riasztania a vadat. Amennyiben a vaddisznó kitúrja a termést, a gazda csak akkor kaphat kártérítést, ha bizonyíthatóan megtette a szükséges óvintézkedéseket.
Benke József erdőmérnök, a Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke, vadgazdálkodási szakember szerint a kormányrendeletnek vannak hátrányai és előnyei egyaránt. Előnye az, hogy a szántóföldi növénytermesztésben okozott károk esetében a gazdának ezután nem kell számlával bizonyítania, mennyibe került a talajműveléshez szükséges gázolaj, műtrágya, növényvédő szer, vetőmag, stb., hanem egy előre meghatározott szorzó alapján fizetik ki az adott szántóterületen okozott kárt. Az udvarhelyszéki szakember azt is pozitívumként értékeli, hogy immár nem kell peres úton kérni emberi sérülést vagy halálesetet okozó vadtámadás esetén a kártérítést, hanem orvosi papírok alapján a könyezetvédelmi minisztérium záros határidőn belül fizet.
A jogszabálynak azonban komoly hiányosságai is vannak. Az egyik az, hogy
,,Négy- vagy ötsoros, állandóan karbantartott, magas impulzusú villanypásztorral csak akkor lehet valós védelemre számítani, ha kis területeket kerítünk körbe, például egy éjszakai karámot. Több tíz hektáros legelővel azonban nincs is értelme próbálkozni. Egyrészt a villanypásztort nem lehet ekkora területen megbízhatóan karban tartani, másrészt a vad megtalálja a ,,kiskapukat”. Tavaly Szeben megyében egy nagy értékű, fajtatiszta húsmarhaállományt próbáltak ötven hektáros területen villanypásztorral őrizni, de a medvék gödröt ástak a drót alá, és bejutottak a tehenek közé. Mire a gazda észrevette, harminc tehenet öltek meg” – magyarázza Benke József.
Az udvarhelyszéki szakember szerint a környezetvédelmi minisztérium nem akarja beismerni, hogy az általa járt út járhatatlan. Miközben a vadászati egyesületek visszajelzései országszerte arról szólnak, hogy
holott ez csak felszíni kezelés, a problémát nem oldja meg. Az erdőmérnök szerint ma ott tartunk, hogy Erdélyben szinte lehetetlen állatpásztort szerződtetni: akármekkora összeget is ígérnek a gazdák, senki nem akarja az életét kockáztatni.
A vadászoknak egyre kevesebb beleszólásuk van a vadgazdálkodásba
Fotó: Erdély Bálint Előd
Benke József abban látja a megoldást, ha a vadgazdálkodás visszakerül a szakemberek kezébe. A vadászati egyesületekkel konzultálva kellene reális kilövési kvótákat kidolgozni arra, hogy a túlszaporodott medve- és farkasállományt kordában lehessen tartani. ,,A szakminisztérium azt ígérte, hogy nyárra elkészül a vadszámlálás, aminek alapján prevenciós kvótákat dolgoznak ki a medveállomány rendezésére. Az elmúlt évek fejleményei alapján azonban nem hiszem, hogy lényeges fordulat áll be a vadgazdálkodásban” – érvel az erdőmérnök.
Benke portálunknak azt is elmondta, hogy többször konzultált már a szakminisztérium képviselőivel, de nem látja az áttörést, amire a romániai vadgazdálkodási szakma hosszú évek óta vár, hogy az ágazat visszatérhessen a normalitáshoz. Ha Románia nem változtat az ellenőrizetlenül szaporodó vadfajokkal kapcsolatos politikáján, ennek a mezőgazdaság látja a legnagyobb kárát. Kártérítés ígéretével nem lehet rávenni a gazdát arra, hogy juhot, kecskét vagy szarvasmarhát tartson, pénzt fektessen az állattenyésztésbe, miközben az állatállománya sehol nincs biztonságban a vadaktól. Benke József szerint ezeket a gondokat észszerűen és gyorsan meg lehetne oldani, de nincs rá politikai akarat.
Portálunk a környezetvédelmi minisztérium illetékeseit is megkereste a témában, de telefonhívásainkra és írásos üzeneteinkre nem kaptunk választ.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája az ország legnagyobb érdekvédelmi szervezete. Elnöke, Nicu Vasile a Krónikának adott interjújában elmondta: a román mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetbe került átfogó agrárstatégia hiányában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás