– mondta el lapunknak Bors Kinga, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola román szakos tanára. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter úgy nyilatkozott a Digi24 műsorában, hogy az idei vizsgákon az elvárásokat hozzá kell igazítani a tanév rendkívüli voltához, és a mércét „intelligens módon lennebb kell engedni”, mert a diákok nem kérhetők számon úgy, mintha az oktatásban nem lett volna semmiféle változás a pandémia alatt

– fogalmazott a tanügyminiszter, hozzátéve, hogy a vizsgák személyes részvétellel fognak zajlani, de az elvárásokat csökkentik. Kifejtette, a vizsgán számonkérhető anyagot szakértők állították össze oly módon, hogy ne egy bizonyos időszakban, néhány hónap alatt átadott ismeretanyagra koncentráljanak, és eltekintenek a kevésbé fontosnak minősített ismeretektől.

Kísérleti évfolyam

Az idei nyolcadikosok a kísérleti évfolyam, velük kezdődött az oktatási reform, ők voltak az első előkészítő osztályosok. Az ő esetükben kezdték bevezetni az új kerettantervet, és ők fognak a PISA-tesztek mintájára képességvizsgázni. Az első mintatesztet az elmúlt év nyarán tették közzé, ám azt mindenki túl hosszúnak és bonyolultnak találta, így novemberben egyszerűsített változattal rukkoltak elő.

A járványra hivatkozva február elején újabb programot adott ki a minisztérium, február 22-én pedig az újabb gyakorlóteszt is megjelent. Idén, az elmúlt évtől eltérően megszervezik a próbavizsgákat is, ezekre március 29. és 31. között kerül sor. Abban minden érintett egyetért, hogy az új vizsgatétel előnye, hogy már nem kérnek irodalmi elemzéseket, amit az elmúlt években általában bemagoltak a diákok.

A felszusszanáshoz nem elég

A programból kivettek ugyan néhány elemet, de a közzétett mintatétel nem különbözik lényegesen a tavalyitól, tíz oldalt két óra alatt kell átolvasni, megérteni, értelmezni és megoldani. Minimális elemet vettek ki a tananyagból, elsősorban nyelvtani fogalmakat, ám ez a vizsgán tulajdonképpen nem oszt, és nem szoroz – mondta el lapunknak Bors Kinga. Ez a „könnyítés” nem változtat a diákok helyzetén, ennél sokkal többre számítottunk, tette hozzá.

„Annyit nem vettek ki, hogy a gyerekek felszusszanhassanak. Maradtak a hosszú szövegek, a szövegértési feladatok, a sok kis fogalmazás” – részletezte a pedagógus. Rámutatott, a megadott szövegek nagyon hosszúak, már ez elijeszti a magyar anyanyelvű gyerekeket, a szövegértésre vonatkozó minden kérdésnél újra meg újra át kell olvasniuk a szöveget, ezzel sok időt veszítenek. Bors Kinga abban bízik, hogy az ígéretek alapján a minisztérium hetente előrukkol újabb és újabb mintatételekkel, majd a március végi próbavizsgán még inkább kikristályosodik, mire számíthatnak.

Sokat kell gyakorolni, a vizsgáig még van idő, hogy belerázódjanak, ám sokkal könnyebb lett volna a tanár-diák helyzete, ha legalább két évvel korábban kiderül, milyen lesz a vizsga szerkezete, mit kérnek számon – mutatott rá a tanárnő. Mint mondta,

Bors Kinga arra is felhívta a figyelmet, sok múlik azon, mennyire pontosítják a javítókulcsokat, mert szubjektív értékelésre is lehetőséget nyújt a sok kicsi fogalmazás. A próbavizsgán még sok minden kiderül, akkor okosabbak leszünk, addig is azt tudjuk tenni, hogy oldjuk a mintatételeket a gyerekekkel – szögezte le a pedagógus. Hozzátette, ez mindenképpen kísérleti nemzedék, éveken keresztül nem voltak tankönyveik, folyamatosan változtak a játékszabályok, a tananyag, a vizsgatétel, ami bizonytalanságot okoz.