A Szatmár megyei Krasznabélteken idén balul ütött ki a korábban indult méhészeti idény
Fotó: Makkay József
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei kihágást több állami hatóság vizsgálja, és a laboreredmények függvényében bűnvádi eljárást indíthat a rendőrség. Az Erdélyben gyakran előforduló eset várható következményeiről Magyar Lóránd Bálint parlamenti képviselőt és Altfatter Tamás Ferenc Szatmár megyei alprefektust kérdeztük.
2024. április 09., 18:542024. április 09., 18:54
2024. április 09., 19:122024. április 09., 19:12
A repce virágzása jelenti a méhek első nagy tavaszi hordását a szántóföldi növénytermesztésben. A korai tavasz idén a repce virágzását is előbbre hozta, amit jól mutatnak a repceföldek körül sorakozó méhkaptárok. Az első nagyobb hordás azonban veszélyeket is rejt magában, ahogyan a Szatmár megyei Krasznabélteken történt eset bizonyítja. Az első becslések szerint a méhcsaládok mintegy fele pusztult el a településen, miután a falu határában erős rovarölő szerrel permetezték be a virágzó repceföldeket.
A törvényes rendelkezések értelmében a permetezés előtt 48 órával a növényvédelmi műveleteket végző gazdának értesítenie kell a polgármesteri hivatalt, a helyi önkormányzatnak pedig a maga során kötelessége tájékoztatni a településen nyilvántartott méhcsaládok tulajdonosait, illetve a falu mezőgazdasági területeire érkező méhészeket.
Az 1174 – ebből 400 magyar – lakosú községben akkora felháborodást keltett a méhpusztulás, hogy a Szatmár megyei prefektúra vette kézbe az ügyet, és próbálta megnyugtatni a pórul járt gazdákat azzal, hogy vállalta, kártérítési igényüket eljuttatja az állami hivatalokhoz.
Radu Roca prefektus keddre hívott össze tanácskozást Szatmárnémetiben a krasznabélteki, illetve a repceföldekre érkező vendégméhészekkel, akik a prefektusi hivatal munkatársaival, Krasznabéltek polgármesterével, Ioan Bartok-Gurzăuval, valamint az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, a Szatmár megyei növényvédelmi hivatal, az állattenyésztési hivatal és a megyei rendőr-főkapitányság képviselőivel találkoztak.
Elpusztult méhek. A méhészeknek sokat ártanak a bejelentetlen növényvédelmi munkálatok
Fotó: Csákány Attila
Altfatter Tamás Ferenc Szatmár megyei alprefektus a Krónika érdeklődésére elmondta, a község polgármestere szerint az érintett repceföldek gazdái nem értesítették a helyi önkormányzatot a permetezésről. A megyei állategészségügyi hivatal összegyűjtötte az elhullt méheket, és mintát vett a bepermetezett repcéből, a leleteket pedig elküldte egy bukaresti laboratóriumba.
„A laboreredmények ismeretében derül ki, mi okozta a krasznabélteki méhállomány pusztulását.
Mivel a faluban mindenki ismer mindenkit, arra számítok, hogy peren kívüli egyezség születik a kárt szenvedett méhészek és a repcetermesztő gazdák között” – mutatott rá portálunknak az alprefektus.
A prefektúrán tartott tanácskozáson a megyei rendőr-főkapitányság munkatársa is részt vett, ami azt jelzi, hogy a Bukarestből várt laboreredmények függvényében bűnvádi eljárás indulhat a permetező gazdák ellen. Ezt támasztja alá a megyei növényvédelmi hivatal képviselőjének nyilatkozata is, aki szerint a gazdák nem a megengedett időszakban használtak erős rovarölő szert, másrészt erről nem értesítették a polgármesteri hivatalt.
Altfatter Tamás Ferenc portálunknak elmondta, hogy
Ezek a kaptárak több kilométerre voltak a növényvédelmi munkálatoktól, a legtöbb méh azonban egyértelműen a repceföldeken pusztult el.
Szakemberek szerint az első két-három napban a krasznabélteki méhállomány mintegy fele pusztult el, de a veszély nem múlt el. A megbetegedett és legyengült méhcsaládokkal továbbra is gondok lesznek. A helyi méhészek szerint idénre nagyjából véget is ért a krasznabélteki méhészeti szezon.
A pórul járt krasznabélteki méhészek a prefektúrán
Fotó: Facebook/Szatmár megyei prefektúra
Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő szerint az idevágó jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a méhészeti idényben a növénytermesztéssel foglalkozó gazdának kötelessége értesíteni a polgármesteri hivatalt a növényvédelmi munkálatokról. A helyi önkormányzat képviselőinek erről idejében kell tájékoztatniuk a településen élő vagy átmenetileg ott tartózkodó méhészeket. Ha ez elmarad, akkor a növénytermesztéssel foglalkozó gazdának, agrárvállalkozónak kell megtérítenie a méhészek kárát. Ami nem csak az elpusztult méhcsaládok ellenértékét jelenti, hanem a kiesett jövedelmet is, amit a méhész a méhészeti termékek értékesítéséből nyert volna.
A Szatmár megyei állami hivatalok képviselői a krasznabélteki méhpusztulás felelőseinek azonosítását ígérték
Fotó: Facebook/Szatmár megyei prefektúra
,,Sok esetben mindhárom féllel gondok vannak.
Harmadrészt a polgármesteri hivatalok sem állnak a helyzet magaslatán, így az információhiány miatt bármikor megismétlődhet a krasznabéltekihez hasonló eset” – fogalmazott portálunknak a Szatmár megyei RMDSZ-politikus. Magyar Lóránd egyértelművé tette, hogy ilyen esetekben a gazdák nem számíthatnak állami kártérítésre, az kell kifizesse a méhészeknek a kártérítést, akinek a hibájából a méhpusztulás történt.
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
Támogatja a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését, a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyta a partnerségi megállapodást Kolozs megye és a Mária-út Egyesület Kolozs megyei fiókja között.
Aláírta Daniel David oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum állami felekezeti iskolaként való létrehozásáról szóló rendeletet. A miniszteri rendelet kimondja, hogy már a hamarosan kezdődő 2025–2026-os tan&
Mérföldkőhöz érkezik a több mint két éve működő Brassói Nemzetközi Repülőtér, ahol immár az 500 ezredik utas fog landolni szeptember elsején.
Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon (Rugășești).
Egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek egy csütörtök esti balesetben a Maros megyei Maroskecén.
szóljon hozzá!