Nagyon úgy tűnik: az MSZP szombati kongresszusán Gyurcsány Ferenc pártelnökké választásával a miniszterelnök és a párt egymás karjaiba menekültek. Logikus fejleménye volt ez a magyar politika posztböszme korszakának. Mert Gyurcsánynak életbevágóan szüksége volt arra, hogy koncepciótlan, de előremenekülős „reformpolitikája” idején ne lopják ki alóla a pártját (intő példáért nem kellett messze mennie sem az időben, sem saját noteszében).
Amióta az Erdélyi Református Egyházkerület meghozta Tőkés Lászlót támogató döntését, a sajtóban, közbeszédben eddig nem tapasztalt intenzitással vetődött fel az egyház és politikum összefüggésének, az egyház közéleti szerepvállalásának problémája – s ez vélhetően csak erősödni fog az unitárius lelkészek állásfoglalása után. Többnyire negatív, elítélő hangsúllyal, a doktriner liberalizmus kissé vulgarizált tételeire alapozva....
Akármi is lesz a kimenetele, Kelet-Közép-Európa számára nagy jelentőséggel bír a Koszovó jövőjéről tegnap Bécsben kezdődött tárgyalássorozat. Az nagyjából borítékolható, hogy a szerbek nem fogadják el a tartomány kiválását, az albánok pedig a Szerbián belüli jövőt, ám a jelek szerint a nagyhatalmak is tisztában vannak azzal, hogy ebben a konfliktusban már a középút sem jelent megoldást. Legalábbis erre utal Martti Ahtisaari tervezete, amely Koszovó...
A magyarországi jobb- és baloldal közötti kibékíthetetlen ellentéthez hasonló van kialakulóban a romániai politikai palettán. Azzal a különbséggel, hogy miközben Budapesten főleg ideológiai vonalon feszülnek egymásnak a szekértáborok (kivéve a Fidesz és az MDF „testvérharcát”), addig Bukarestben politikai hitvallástól függetlenül tombol az egymás iránt táplált gyűlölet. A jelszó mindkét belharcban közös: minden eszközzel lejáratni,...
Könnyen úgy járhat a Tőkés Lászlóval való hadakozásába belerévült RMDSZ, mint Molnár Ferenc regényében a Pál utcai fiúk, akiknek elkerülte a figyelmét, hogy a nagyok a grund átépítését tervezik. Merthogy valami hasonló van kibontakozóban a romániai belpolitikában. Traian Bãsescu múlt heti parlamenti beszéde óta nem kétséges, átalakul a romániai választási rendszer. Csak azt nem tudni, ennek népszavazással adják meg az alaphangját, vagy a parlament...
Ha sorstragédiaként akarnánk értelmezni az SZKT szombati döntését, akkor az antik görögöket idézhetnénk: akit az istenek el akarnak veszejteni, annak előbb elveszik az eszét. Amit láttunk azonban, az nem az RMDSZ elveszejtése, hanem a saját medrébe terelődése volt. Végre.
Azt az utat vállalta fel világosan a szövetség, amelyre tulajdonképpen már rég rálépett. Most, a szombati döntéssel e politikai irány a nagyközönség számára is egyértelművé vált: az...
Alighanem csapdába lavírozta az RMDSZ-t a szövetség vezetése, amikor nem hallgatta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács arra vonatkozó kezdeményezését, hogy közösen állítsanak reprezentatív jelöltlistát az európai parlamenti választásokra. Olyan csapdába, amelyből az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek csütörtöki állásfoglalása után presztízsveszteség nélkül semmiképpen sem szabadulhat. Markó Béláék minden bizonnyal arra alapoztak, hogy...
Minden bizonnyal a román–magyar közös kormányüléseket tekintik a két ország közötti magas szintű kapcsolatok mintapéldányának azok a hazai és magyarországi kommentátorok, akik kórusban fanyalogtak Sólyom László köztársasági elnök bukaresti és erdélyi látogatása nyomán. Azt a gyakorlatot, miszerint az állami főméltóságok közti találkozóknak kötelező módon a minden szép, minden jó szellemében kell zajlaniuk.
Jól jellemzi a magyarországi közhangulatot és közállapotokat, hogy a Teve utcai rendőrszékház elleni támadás nyomán a hasonló esetekben rendszerint perifériára szoruló összeesküvés-elméletek jelentik az alapértelmezést. Magyarán: a társadalom józanabbik része máskor csak legyint azokra a felvetésekre, hogy az eset mögött maga a kormány áll, hogy így legitimálja a rendőrségnek biztosítandó többletjogokat, illetve a gyülekezési szabadság korlátozását.
Beszédes, amint Sólyom László magyar köztársasági elnök röptájékoztatót tartott román vendéglátóinak a különböző autonómiaformák mibenlétéről, illetve azok alkalmazhatóságáról a romániai magyar kisebbség helyzetére. Nem a megvalósítás menetrendjéről, a magyarság ebből fakadó jó közérzetének hasznosításáról, hanem arról, hogy mi is az a területi vagy kulturális autonómia. Tanítani és tanulni persze sose késő, Gárdonyi óta ki is merné...
Romániában a törvények nem teszik lehetővé, hogy autonómiáról szervezzenek népszavazást. E gondolatot szinte ugyanazokkal a szavakkal mondta el a hétvégén Markó Béla az RMDSZ és Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke. Csak míg Markó azt fűzte hozzá, hogy az RMDSZ nem támogatja ugyan a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazását, az autonómiát viszont igen, Boc némi fenyegetőzéssel toldotta meg kijelentését.
Valljuk be férfiasan, még a román politikai mocsárból is kissé nehéz követni azt, ami ma zajlik Magyarországon. Az ember elolvassa a reggeli híreket az interneten – és egyik pillanatról a másikra arról értesül, hogy az anyafőváros terrorfenyegetésnek van kitéve, szervezett – globális! – szélsőjobboldali csoportosulások az Országházat és annak lakóit veszélyeztetik.
Furcsa társaságba kerültek az utóbbi időben mindazok, akik valóban aggódnak a romániai demokráciáért: egyik napról a másikra arra kellett eszmélniük, hogy a Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és a Konzervatív Párt is ugyanazt akarja, amit ők. Nevezetesen: megakadályozni Traian Bãsescu államfőt, hogy folytassa eddigi tevékenységét. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az indokok különbözőek, és a megoldást sem ugyanabban látják: míg a...
Lehet, hogy harag és részrehajlás nélküli – ahogy a magyar miniszterelnök értékelte –, de semmitmondónak is titulálható az az értékelés, amely a tavalyi viharos budapesti ősz tanulságait igyekszik összegezni. Csak az utcára vonulókra nem húzza rá a vizes lepedőt, a rendőrpofonok vétlen vagy provokatív „haszonélvezőit” a nép- és önbutítás áldozataiként kategorizálja. A rendőrség szerepében nézetazonosság van értékelők és...
Meginogni látszik a magabiztosság, amellyel az RMDSZ vezetői első körben viszonyultak ahhoz, hogy várhatóan Tőkés Lászlóval is meg kell mérkőzni az európai parlamenti választásokon. Az elmúlt napokban több második vonalbeli RMDSZ-es politikus is úgy vélte, veszélybe került az európai parlamenti képviselet. Érzésük minden bizonnyal azon a belátáson alapszik: az RMDSZ-nek úgy kell átlépnie az ötszázalékos választási küszöböt, hogy szavazatokra csak az...
Több oka is lehet annak, hogy a Fidesz ismét megfújta a Kossuthtér-harsonát. A konjunktúrák felszínén szemlélődő elemzők minden bizonnyal a közvetlen előzményekre figyelnek. Arra például, hogy a jobboldali pártalakítás „Gorka-szezonja” épp akkor vette kezdetét, amikor a Fidesz parlamentáris kerékvágásba kezdte terelni vitáját az MSZP-vel. És érthető az, hogy a Kossuth téri októberi radikalizmust a legnagyobb ellenzéki párt nem szívesen engedi...
A székelyudvarhelyi választások körüli zűrzavarban született Szász Jenő polgármesternek az EU-parlamenti választásokon Tőkés László „összmagyar” támogatására vonatkozó javaslata. Bár elsőre ez is az RMDSZ kötelező fikázásának tűnik, és a jelenlegi politikai játéktérben a leghalványabb realitása sincsen, az MPSZ-elnök ötlete kivételesen megfontolandó. (Jóindulattal tesszük hozzá: kár, hogy tőle származik.) Mégpedig nem pragmatikus,...
Noha Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szembehelyezkedett párttársa, Bogdan Olteanu házelnök arra vonatkozó javaslatával, hogy halaszszák el az európai parlamenti (EP) választásokat, a kormány tegnapi ülésén nem tűzték napirendre az EP-választásokat szabályozó törvény végrehajtási utasításait. Hiába döntött a kormány már a múlt heti ülésén a május 13-i dátumról, az aláírásgyűjtő ív modelljét – amelyet a törvény...
Látogatottsági adatok