A kabinet mulasztásostörvénysértése a 2004-es helyhatóságiválasztások előtti késlekedést idézi,amikor a végsőkig halogatták az ellenzékikisebbségi szervezetek választási benevezéséhezszükséges aláírásgyűjtő ívmintájának közlését. Akkor aNãstase-kormány nyilvánvalóan az RMDSZ-tkívánta segíteni a késlekedéssel.Sikerrel tette: a Magyar Polgári Szövetségaláírási íveit épp az időzavartette támadhatóvá.
A választásokkalkapcsolatos mostani bizonytalanságot azonban nem valószínű,hogy az RMDSZ érdekei diktálják. Ennek szálaialighanem a demokrata-liberális viszálykodáskörnyékére vezethetők vissza. Nem véletlen,hogy a liberális Bogdan Olteanunak akkor jutott eszébea voksolás elhalasztása, amikor a demokratákbejelentették: önállóan indulnának aversenyben. A PNL egyes vezetői okkal érezhetik, időre vanszükségük, hogy az új helyzethez igazodvakészüljenek fel a megmérettetésre.
De talán ennél isfontosabb szempont, hogy a koalíciós pártok mégmindig nem tisztázták: akarják-e, vállalják-eaz előrehozott választásokat. Ha akarnákugyanis, célszerű lenne azokat azonos időben tartani azeurópai parlamenti választásokkal. Májusigviszont túlságosan rövid az idő, és hamájusban csak a brüszszeli listára kell pecsételnia szavazófülkében, legalább fél évignem lehet újra az urnákhoz rángatni aválasztókat. Ha az „árukapcsolást”elmulasztják, minden bizonnyal a 2008-as év is ajelenlegi politikai felállásban kezdődik.
Előbb tehát Bukarestben kell aködnek felszállnia, és csak ezt követőenvárható ködoszlás a brüsszeliválasztásokkal kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
