E politikai nyilatkozatok tükrébenokkal fogalmazódik meg a kérdés: mi szükségvan arra a lakossági megkérdezésre, amelyet azSZNT vezetői is csak óvatosan neveznek népszavazásnak?Érdemes-e végigvinni a mozgóurnát aszékelyföldi utcákon, ha a kirajzolódónépakaratnak úgysem lehet jogkövetkezménye?A válasz: igen. Mert hiába mondja Markó Béla,hogy a népszavazásnak politikai következményeinem lesznek, már az is ezek közé sorolható,hogy ő és a PD elnöke nyilatkozik ebben az ügyben.Az a tény pedig, hogy a televíziós híradókbanelőkelő helyet foglal el a székelyek mozgolódása,máris jelzi, Romániában kezdik észlelni aszékelyföldi problémát. Egyelőre azttartják problémának, hogy egy szervezetnépszavazósdit játszik, de akarva-akaratlan avalós székelyföldi problémához isközelebb kerültek.
Az SZNT olyanképpen jelezte mosta székelyföldi problémát, amiként aBolyai Kezdeményező Bizottság vezetőinek afeliratozási akciója mutatta meg, hogy baj van a magyarfelsőoktatásban. Helyzetet teremtett. Olyan helyzetet,amelyhez viszonyulnia kell a politikai osztálynak. Ha idegesenviszonyul, az akció kezdeményezőinek szolgáltatérveket.
A helyzetteremtésen túlazonban más haszna is van a székely népszavazásnak.Az SZNT annak az érzését viszi el valamennyiszékely portára, hogy mindenkire szükségvan, hogy mindenki véleménye fontos: hogy csak a közösakarat válthatja valóra a székelyföldiautonómiaálmokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
