2011. július 01., 12:012011. július 01., 12:01
Az azonban, hogy most szélsőséges román szervezetek, illetve az ellenzék műfelháborodása nyomán a kormány törölte a Székelyföld megnevezést egy már elfogadott, amúgy egy székelyföldi település címerének kinézetét rögzítő dokumentumból, illetve hogy Traian Băsescu államfő nyilvánosan veri el a port az RMDSZ-en és a romániai magyarságon eszement megamegyésítési ötletének kudarca miatt, már a botrányos és veszélyes kategóriába tartozik. A Székelyföld megnevezés visszamenőleges hatályú kiradírozása az Illyefalva címerének kinézetét rögzítő dokumentumból kicsinyes gesztus, még akkor is, ha ezt a prefektúra „nemzetvédő” unszolása nyomán a helyi önkormányzatnak is meg kellett tennie.
Egyúttal azt is jelzi, hogy a nagyobbik kormánypárt, a PDL egyre inkább hajlamos az ellenzék által néhány hónapja alkalmazott magyarellenes regiszterben játszani. Ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy az államfő is nekiment az RMDSZ-nek, és egyszerű dorgálás helyett durva, a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények szellemiségét is semmibe vevő hangnemben oktatta ki a romániai magyarokat, amikor demagóg nyilatkozatában arról beszélt: a kisebbség érdekei nem írhatják felül a többségét. Az államfői vádak – miszerint az RMDSZ etnikai megfontolásokból politikai válság kirobbantásával zsarolta meg őt, valamint az általa irányított PDL-t – kiválóan alkalmasak a magyarellenes hangulatkeltésre.
A kormányoldal megnyilvánulásai olyanok, mintha már elkezdődött volna a választási kampány, amelyben a kormánypartnerre való tekintet nélkül mindegyik oldal megpróbál magyarellenességben rálicitálni a másikra. Mindezek nyomán nagyon kíváncsiak vagyunk, ha egyáltalán elmegy, milyen mondanivalója lesz Tusványoson Băsescunak a szegény, védtelen többséget aljasul „zsaroló” romániai magyarok számára.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!