2009. január 30., 00:092009. január 30., 00:09
Na, a kedves olvasó nagyjából biztos lehet benne, hogy azoknak, akik az útlevelek ügyében szirénáznak, erről fogalmuk sincs. Csak arról tudnak, hogy a Fenevad immár közöttünk jár, de nem ám olyan a külseje, hogy csattogó, tőrnyi hosszúságú, hegyes fogairól bűzös, mérgezett nyál csorog, és gonosz, vörös szemében a kárhozat fénye csillog. Nem, az ügyeletes sátán alig tenyérnyi méretű, zsebben is elfér, és fő foglalkozását tekintve biometrikus útlevél ő. Itt tulajdonképpen abba is lehetne hagyni a téma boncolgatását, a lelkes futóbolondok menetrendszerű sápítozása amúgy is csak mulatságosabbá teszi a szürke hétköznapokat. Hanem a dolog attól érdekes, hogy most már az ortodox pátriárka hivatala is megkereséssel fordult a belügyminisztériumhoz, amelyben felvilágosítást kért arról, milyen mértékben károsíthatják a biometrikus útlevél chipjén tárolt adatok az emberi szabadságjogokat és méltóságot. A felvetés amúgy teljesen jogos, elvégre a chipen szinte bármilyen személyes adat rögzíthető, ez pedig tényleg durva beavatkozás lenne a polgárok magánéletébe. Viszont az igazán pikáns az, hogy épp az a román ortodox egyház lép fel az emberi jogok és méltóság védelmében, amely a törvénysértést és mások javainak – templomainak, ingatlanainak – elbitorlását szinte napi gyakorlattá emelte, és amely annyira sem becsüli saját híveit, hogy ülőhelyet biztosítson számukra a szertartások idején. De arra azért talán mégiscsak hajlandó lesz a hívek lelki üdve érdekében, hogy tömjénnel és egyéb ördögűző szertartásokkal egyházi szempontból is szalonképessé tegye a démoni biometrikus dokumentumot.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.