2009. január 30., 00:092009. január 30., 00:09
Na, a kedves olvasó nagyjából biztos lehet benne, hogy azoknak, akik az útlevelek ügyében szirénáznak, erről fogalmuk sincs. Csak arról tudnak, hogy a Fenevad immár közöttünk jár, de nem ám olyan a külseje, hogy csattogó, tőrnyi hosszúságú, hegyes fogairól bűzös, mérgezett nyál csorog, és gonosz, vörös szemében a kárhozat fénye csillog. Nem, az ügyeletes sátán alig tenyérnyi méretű, zsebben is elfér, és fő foglalkozását tekintve biometrikus útlevél ő. Itt tulajdonképpen abba is lehetne hagyni a téma boncolgatását, a lelkes futóbolondok menetrendszerű sápítozása amúgy is csak mulatságosabbá teszi a szürke hétköznapokat. Hanem a dolog attól érdekes, hogy most már az ortodox pátriárka hivatala is megkereséssel fordult a belügyminisztériumhoz, amelyben felvilágosítást kért arról, milyen mértékben károsíthatják a biometrikus útlevél chipjén tárolt adatok az emberi szabadságjogokat és méltóságot. A felvetés amúgy teljesen jogos, elvégre a chipen szinte bármilyen személyes adat rögzíthető, ez pedig tényleg durva beavatkozás lenne a polgárok magánéletébe. Viszont az igazán pikáns az, hogy épp az a román ortodox egyház lép fel az emberi jogok és méltóság védelmében, amely a törvénysértést és mások javainak – templomainak, ingatlanainak – elbitorlását szinte napi gyakorlattá emelte, és amely annyira sem becsüli saját híveit, hogy ülőhelyet biztosítson számukra a szertartások idején. De arra azért talán mégiscsak hajlandó lesz a hívek lelki üdve érdekében, hogy tömjénnel és egyéb ördögűző szertartásokkal egyházi szempontból is szalonképessé tegye a démoni biometrikus dokumentumot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Látogatottsági adatok