2011. május 13., 10:052011. május 13., 10:05
Mindebből ugyanakkor korai volna még arra következtetni, hogy az éppen hogy egyesülőben lévő Európa máris elindult volna a széthullás útján. Egyrészt belpolitikai megfontolások állnak a döntések hátterében – mind Franciaország, mind Olaszország vezetője népszerűségi deficittel küzd, Dániában pedig a kormány egy, a kabinetet kívülről támogató populista párttól függ, amelynek a határellenőrzés visszaállítása volt az egyik követelése. A szervezett bűnözés és az illegális bevándorlók témája mára központi kérdéssé vált, amelynek napirenden tartása és a radikális megoldására tett ígéretek a politikai tőkekovácsolás leghálásabb módszerei.
Ez azonban csupán az egyik ok. Az, hogy néhány politikus saját népszerűségének növelésére próbálja kihasználni a konfliktust, még nem jelenti azt, hogy kizárólag ők gerjesztik. A nyugati uniós tagországok polgárai egyre több kellemetlen hatásával szembesülnek annak, hogy zavartalanul el lehet jutni Palermóból Koppenhágába vagy Athénból Hamburgba. Egyre több a harmadik világból – vagy a fejletlenebb keleti tagországokból – érkező bevándorló, akik a nyomorúságos életkörülmények elől menekülnek. A jövevények gyakran az európaitól eltérő kultúrát, szokásokat hoznak magukkal, legyen szó a nőket brutálisan elnyomó, radikális muzulmánokról vagy a városok körül nomád táborokban élő cigányokról, akik gyakran koldulásból vagy bűnözésből élnek.
Mostanra egyre nyilvánvalóbb, hogy a hangzatos jelszavak ellenére integrálásuk az őshonos társadalmakba nem sikerült – márpedig amíg ez valamilyen formában meg nem oldódik, addig öngyilkosság további bevándorlók előtt szélesre tárni a kapukat.
A román és bolgár schengeni csatlakozás késleltetése az igazságügyi, korrupciós és határőrizeti problémák megoldásáig, illetve a határőrizet ideiglenes visszaállítása indokolt esetben így nem más, mint az európai országok önvédelmi gesztusa. Ami viszont csak tüneti kezelésnek jó – a kapuk bezárásától még sem az azokon kívül, sem a küszöbön belül lévő problémák nem oldódnak meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!